Az egyik legnagyobb rejtély az ember előtt, önmaga létezése. Kik vagyunk, honnan jövünk és mi lesz velünk a halál után? Mi az a lélek, létezik olyan, hogy lélek és ha igen mi a természete?

Ha körülnézünk, akkor a számunkra érzékelhető világot anyag alkotja, az anyagot pedig molekulák és a molekulákat atomok, de ha ennél mélyebben szeretnénk megérteni a dolgot, az már nem egyszerű és a fizikusoknak, kutatóknak sem megy könnyen, sőt egy határt elérve már csak elméletek léteznek, az atomok felépítéséről és így az egész anyagi világról. Ezen a szinten már csak energia létezik, nincs anyag, csak energia és mindez valami felfoghatatlan formában.

A tudomány ezen szintjén, már “csak”, energia hullámok léteznek, melyekről a fizikusok és minden egyéb kutató aki ezzel foglalkozik, most azt gondolja, hogy számunkra érthetetlenül és a világképünkbe beilleszthetetlenül működnek.
Már csupán az is befolyásolja a létezésüket, hogy megpróbáljuk őket megfigyelni.

Az anyag ezen szintjeire az jellemző, hogy ha megfigyeljük, akkor létezik és amikor nem figyeljük, akkor teljesen másként létezik, vagy máshol létezik. Nem akarom (ismét) részletezni a kvantum fizika évtizedek óta nem értett kérdéseit és kísérleteit, akit érdekel, nézzen utána (pl. a kvantum korrelációnak, vagy a két rés kísérletnek, a kvantum bizonytalanság tételének és ehhez hasonló dolgoknak).

A lényeg, hogy a mai tudásunk szerint a minket körülvevő világ, minden része csupán egy lehetőség ami megjelenik előttünk. Minden amit érzékelünk az energia megjelenése, anyagi formában.

Nem értjük legmélyebb összefüggéseit, természetét, miközben minket is ez az anyag alkot.
De létezik valami amit bizonyos kutatások Tudatnak neveztek el.
Ez nem új dolog, már az ősi tradicionális gondolkodás is megnevezte és a pszichológusok is használják régóta ezt a fogalmat.

A tudat az élőlények és elsősorban az ember szempontjából nézve egy olyan fogalom, amivel azt a képességünket neveztük el, ami lehetővé teszi, hogy az ember meghatározza önmagát, mint élőlényt és el tudja magát különíteni a környezetétől. Ez nem egy szerv, nem egy kémiai folyamat, ez valami amiről pontosan semmit nem lehet tudni (csak úgy mint az anyagi világról a legmélyebb szinteken).

A tudatunkról a kutatások, az elméletek és az ősi vallási és egyéb filozófiai irányzatok azt mondják, hogy nem egy külön álló valami, ami minden egyes emberben külön létezik. Sokkal inkább egy mindent átható információs mező, amiből minden élőlény (és minden más is) információt merít.
A tudat maga a létezés alapja, a tudat ami meghatároz mindent, értelmet ad anyagnak, formának, megjelenést és tulajdonságokat ad a világ minden alkotóelemének.

A kvantum fizika úgy gondolja, hogy nagyon pici energiahullámok azok amelyek csoportba rendeződve vagy külön – külön, kapcsolatba lépnek az atomokat alkotó kvarkokkal (amelyek szintén energia hullámokból állnak) és ezek az elképzelhetetlen piciny energia hullámok határozzák meg azt, hogy miből lesz anyag és milyen formában.

Ez a két elmélet szinte ugyanazt jelenti, csak a tudattal foglalkozó kutatók nem törekszenek rá, hogy a tudat legalapvetőbb építőelemét meghatározzák, ők úgy tekintenek a Tudatra mint egy egybefüggő valamire, ami érthetetlen térben és időben létezik, nem különül el semmitől és mindenben jelen van.

A tudat kutatók szerint tehát az ember nem különálló tudattal létezik, hanem magában hordozza, minden sejtjében és testének minden molekulájában és atomjában ezt a Tudatot, ami az ember létezésére folyamatos hatást gyakorol.
Az agyunk talán képes arra, hogy a testünkön belül lévő atomokban létező és a testünkön kívül lévő atomokban létező tudatot „kettéválassza”, de csak azért, hogy ezzel önmaga létezését fel tudja fogni.
De ez a kettéválasztás csak az elménkben jelenik meg és ez a megjelenés is csak a tudat természetéből fakad, mert ha nincs ami érzékeljen valamit, akkor a valaminek sincs értelme.
Vagy máshogy fogalmazva, az érzékelő attól válik érzékelővé, hogy létrehozza amit érzékel.
Ez a gondolat, vagy ha úgy tetszik filozófiai kérdés, már legalább 6000 éve foglalkoztatja az emberiséget, mert írásos emlékeink régebbi korból nem maradtak fönn.

Ha az ember érzékeli a világot és az abban való megjelenését, akkor miért van ennek értelme.? Miért van értelme annak, hogy kialakuljon egy olyan anyagi összetett forma (élet) ami képes önmagát és a világot érzékelni és külön választani?

Ami szintén érdekes gondolat, hogy ha az ember része ennek az egységnek és érzékeli ezt a tudatot, akkor miért nincs halvány fogalma sem róla, hogy hogyan működik, miért nem tudja megcáfolni vagy egyértelműen bebizonyítani a létezését, miért csak elméletei vannak róla?

Nagyon sok kísérletet végeztek és megfigyelés született már ezzel kapcsolatban, egy részük publikus és vélhetően jó részük nem az.
De ha azt feltételezzük, hogy egyértelmű és teljesen érthető bizonyíték nem létezik sem a tagadására sem pedig a létezésére, akkor hogyan állunk vele kapcsolatban.?
Erre született meg a lélek megfogalmazása, mert a lélek minden vallás szerint egy olyan „más” energetikai szintű valami, ami a testtel együtt van amíg a test egyben létezik és összeköti a testet egy másik „létsíkkal”, dimenzióval vagy nevezzük ezt bárminek.
A lélekkel pedig már könnyebb kapcsolatban maradnunk, mert az valami képen hozzánk kötődik.

A tudatosság fejlődése 1. rész

NINCS KOMMENT

Válaszol