félelmek

A félelmek, szorongások sok ember számára okoznak problémát, akár a napi munkavégzés vagy teendők elvégzése, akár tanulás, felelés, vizsga helyzetekben. De ezek a szorongások, félelmek komoly fóbiákká, viselkedés zavarokká, depresszióvá és más kóros állapotokká is fajulhatnak.
A szorongásokat, félelmeket önmagunk is kezelhetjük de külső segítséggel sem szégyen megküzdeni ezekkel a démonokkal, melyek a mindennapi életet képesek sötétté varázsolni.
Az előző részben az elárasztásos technikával foglalkoztam, ebben a részben pedig egy másik, sokkal fokozatosabb és kíméletesebb technikát, az úgynevezett deszenzitizációs ismertetem.

Deszenzitizáció – az érzékenység megszűntetése

A deszenzitizáció magyarosan megfogalmazva, az érzéketlenítés vagy az érzékenység megszűntetése kifejezésekkel lenne a legpontosabb meghatározás.
A különböző szorongások, fóbiák és egyéb viselkedési zavarok esetén ez egy sokkal enyhébb és barátságosabb módszer mint az elárasztásos technika, de kétség kívül sokkal több időd is vesz igénybe. Hatékonyságát tekintve viszont nem mondható kevésbé hatékonynak.
Napjainkra már, a pszichológiában is meghonosodott a holisztikus szemlélet, azaz a teljesség figyelembe vételével alkalmaznak módszereket és kezelnek problémákat.
Így az alkalmazott terápia minden esetben függ a páciens személyiségétől és egyéni érzékenységétől, a probléma jellegétől és a terápiás céloktól. Így sok esetben a deszenzivitáció alkalmasabb és hatékonyabb a különböző szorongások, pánik betegségek, fóbiák és egyéb viselkedés zavarok vagy épp a depresszió vagy posztraumás stressz kezelésében.

Deszenzitizáció technikája

A módszer lényege nagyon hasonló az elárasztásos technikához és megegyező elveken nyugszik, de fokozatosabb és kíméletesebb.
Ezt a technikát a fokozatosság elve hatja át, tehát például egy pókfóbiás embernek először csak távolról és tévében kell pókokat nézni, majd közelebbről és később a képernyőn megérintve a pókokat. Ezt követően állatkerti vagy terráriumi sétán messziről de már élőben, aztán pár ilyen találkozás után közelről és végül gondozó jelenlétében meg is érintve az élő rovart.
Ha egy felelettől szorongó diákot a tanár szeretne kezelni ezel a technikával, akkor először csak ara kérje meg, hogy órán jelentkezzen (és közben a tanár mindenképp igyekezzen olyan kérdéseket feltenni, amit a diák biztosan tud) és ezt dicsérje is meg.
Aztán beszélje meg a diákkal, hogy hogyan kell magabiztosan a táblához jönni és csak ezt gyakorolják (akár potya pirospont, érdemjegy adásával). Aztán jöhet a táblán végzett feladat, háttal az osztálynak, majd a rövid felelés és végül a hosszú felelés és kiselőadások.
Ezt a módszert leginkább a fokozatosság és türelem határozza meg de ugyanilyen fontos ennél a technikánál is, hogy önkéntes legyen. Akár magunkon gyakoroljuk, akár másoknak segítünk vele de ne kényszer hatására történjen. gyermek esetén beszéljük meg vele a terápia lényegét és a szülővel is mindenképp, mert az ő támogatása és beleegyezése nélkül ezt sem szabad önkényesen alkalmazni.

Következő részben a szorongások fizioterápiás módszereivel foglalkozom

Ajánlott írásaink

Karma jóga – a cselekvés jógája