Legújabb

A kereszténységben levő egység-gondolat, amikor kimondták elemi erővel tört át. A kis héber gyülekezetet, amely abban a hiszemben volt, hogy számára készült vallás, felrobbantotta. A kereszténység mértéke már az első pillanatban is az egész Föld volt. Az egység nagy arányokban először Alexandriában bontakozott ki.
A gondolkozók kísérletet tettek arra, hogy mindazt, ami a kereszténység előtt volt egybeolvasszák. Ha a klérus és a politikai hatalom az alexandriai gondolkozást nem üldözte volna, a hagyomány alapjaára épített emberiség egység megvalósítására lett volna lehetőség.
Amikor a kereszténység vallássá lett univerzális jellegét elvesztette, mint minden hagyomány amelyik vallássá válik. A buddhizmusban a hinayana vallásá sápadt és történetivé lett, a mahayana megmaradt hagyománynak. A kereszténység teljes egészében exotériává lett, a vallás nem szabadít fel többé, csupán védelmet nyújt. És nem az emberfölötti körökkel való érintkezést hozza, mindössze ezen a világon lehetőleg a terheken akar könnyíteni.
A szisztematikus könnyítéssel szemben, amit a civilizációban a vallás, a filozófia és a tudomány a valóságmekerülése és az embernek a valóság elől való elrejtőzése az intézmények élethamisítása és a vallások valóság félelme jelent, van másik magatartás. A kettő sohasem vegyül és nem téveszthető össze.
Mindig van vidvan, a tudás képviselője és szofosz, a bölcs, bódhiszattva a megvilágosodott és isharua a szellemi ember. Van aki a civilizációban negatív magatartást vesz fel, nem a civilizációt tagadja, a könnyítés az amit nem fogad el, mert a könnyítésben a valóságtól való félelem annyit jelent, hogy az ember elveszíti önmagát. Élethamisítás annyit jelent, hogy a lét értelme elvész. A vidvan a tudás képviselője és az isharua, a szellemi ember visszaakarja szerezni önmagát.

Az élet maga szubsztanciátlan és ami csak élet, nem egyéb mint elmúlás.
A bódhiszattva azt akarja, ami a halált is kibírja. A civilizációban nem azért nem vesz részt, mert tudja, hogy reménytelen védekezés valami ellen, ami ellen nem lehet védekezni és legfeljebb a tudomásul vétele elől lehet elrejtőzni. De ha az ember elrejtőzik, önmaga és létének értelme elől rejtőzik el.
A szofosz, a bölcs számára az élet nem feltétlenül élvezet és nem akar zavartalanul örökre itt megtelepedni. De tudja, hogy ennek az életnek sajátsága, hogy minél könnyebbé akarják tenni, annál jobban megzavarodik, összezsugorodik, elveszti derűjét és szépségét, fényét, varázsát és misztériumát…

Misztika és mágia

Az európai tudomány a természetet úgy gondolja el, hogy azaz értelmes, célszerűen elgondolt, megszámlálhatatlan tények számsora. Elég kezdetleges felfogás; a végtelen sor mögött, pedig nincsen semmi. Illetve a sor mögött éppen semmi van.
A misztikus másként lát, a természetet úgy gondolja el, hogy az a megszámlálhatatlan lények tömege és az élőlények mögött ott van az, aki a lényeket életre hívta. A teremtmények mögött van a teremtő mágus, a világ központjában ül, láthatatlanul, csak alkotásaiban megfoghatóan. A természettudományos európainak a természet géprendszer és e mögött áll a: semmi:
A misztikusnak az élőlények világa s a teremtettek mögött áll a teremtő. De aki azt hiszi, hogy a misztika a racionalizmus ellentéte a dolgot egészen rosszul érti, egyáltalán nem az. A misztika az a tudás, amely minden dolog egységét látja, míg a tudomány nem látja. Minden dolog egy. Az is, ami életszerű, az is ami gépszerű, ez éppen a misztika: látni azt a középpontot, ahol az életből gépszerűség, a gépszerűségből élet lesz. Látni a pontot és a lényt, a Teremtőt, aki az életből gépet és a gépből életet teremt. Ezért a misztika nem a tudomány ellentéte, a misztika a tudás magasabb foka. Lehet, hogy az ember által elérhető legmagasabb fok.

Hamvas Béla – Scientia Sacra

Q10 – koenzim más néven Ubikinon, valamennyi sejtünk működéséhez szükséges anyag.
A Q10 az úgynevezett aerob sejtlégzés egyik elengedhetetlen alkotóeleme, az emberi testben képződő energia ezen a folyamaton keresztül jön létre.
A Q10 koncentrációja azokban a szervekben a legmagasabb, melyeknek legnagyobb az energiaigénye, mint a máj, szív, tüdő és a vese.
Q10 hiányában tehát nem működnek jól a sejtek energiaképző folyamatai, amely különféle betegségek kialakulásához vezet. Hiányában nem működik megfelelően az immunrendszerünk sem valamint felgyorsulnak az öregedési folyamatok a szervezetben.

A Q10-et minden ember szervezete előállítja, szintetizálja de megfigyelések bizonyítják, hogy az életkor előrehaladtával és bizonyos betegségek, például szívelégtelenség esetén jelentősen csökken a máj Q10 tartalma, amely további betegségek kialakulásához vezet.
Jó hír viszont, hogy az is tudományosan bizonyított tény már, hogy a Q10 fogyasztással, a hiányból adódó kóros folyamatok rendeződnek tehát érdemes Q10-et fogyasztani, a természetes táplálékunkkal vagy akár különböző étrend kiegészítők, vitamin készítmények segítségével.
Mivel a természetes Q10 termelés körülbelül 35-40 éves korig általában zavartalan ezért csak ezen életkor után indokolt annak külső pótlásár nagyobb hangsúlyt fektetni.
A szervezetünk Q10 termelésére negatívan hat a betegségek, a stressz terhelés, a fizikai és szellemi túlterheltség is.
A Q10 “vitamin” fogyasztását elsősorban szívbetegségek megelőzésére és már kialakult szívbetegségek és magas vérnyomás kezeléséhez szokták ajánlani, mivel bizonyos vérnyomás csökkentő és koleszterincsökkentő gyógyszerek, jelentősen gátolják a szervezet Q10 termelését, ugyanis a Q10 a szervezetben a koleszterinnel azonos úton keletkezik.
Amennyiben viszont a szervezet Q10 szintje 25%-al csökken, az már biztosan betegséghez vezet.

A Q10 hivatalosan ajánlott legmagasabb napi adagja 1200 mg ami biztosan nem okoz túlfogyasztásból származó mellékhatást.
A Q10 koenzimnek még nagy dózisban sincs toxikus hatása, terápiás alkalmazásban még 3600 mg napi adagot is jól tolerálnak az egészséges és a betegek emberek is. A túl nagy dózisú mesterséges Q10 fogyasztásnak emésztőrendszeri mellékhatásai lehetnek.

A Q10 koenzim minden sejtünk számára nélkülözhetetlen, nagy dózisban sem mérgező és természetes előállítása a szervezetben egy idő után biztosan csökken, tehát mindenképp olyan „alapvitaminnak” számít, amely rendszeres pótlásáról érdemes gondoskodni.

Jó néhány kísérletet végeztek már ezzel az anyaggal a kutatók, melyek eredményei arról számoltak be, hogy az alábbi betegségek gyógyításában különösen hatásos a Q10 koenzim terápiás adagolása.
Parkinson kór esetén, sugárkezelések vagy sugárzás okozta sejtkárosodások alkalmával, fogágy betegségek kezelésénél, magas vérnyomásban szenvedőknél, szívmegállást elszenvedetteknél és szív és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésénél, a rák kezelésében, a migrén kezelésében és a szervezet általános öregedési folyamatainak „lassításában”.

A Q10 természetes táplálékkal is pótolható, nagy mennyiségben van jelen a szója olajban (100 g olajban 150-300 mg) és a jó minőségű, hidegen sajtol extra szűz olíva olajokban (100 – 150 mg/100 g).
A vörös húsok is jelentős mennyiségben tartalmaznak Q10 et, legnagyobb mértékben a szív és a máj de a sima vörös hús (izom) is.
100 g sertés szívben átlagosan 20 – 120 mg Q10 található, míg ugyanennyi marha szívben 110 -120 mg. Nagyobb mennyiség van a földimogyoróban és a szőlő magjában, illetve a petrezselyemben is.
Tehát a Q10 pótlásunk vegyes táplálkozás esetén a táplálékból is megoldható, csak tudatosan kell megválasztanunk az étkeink összetevőit de tekintettel ezen anyag rendkívüli fontosságára, érdemes jó minőségű és magas Q10 tartalmú étrend kiegészítőt is beiktatni 35-40 éves kor után, különös tekintettel a magasabb szív és érrendszeri rizikófaktorral élők számára.

Vitaminok ajánlott mennyisége

Az előző cikkben ismertettem a komplexitás tudományának alapfelfogását és ennek szemléletével az ember és a társadalom viszonyát, ebben az írásban az agy komplex működését és annak okait vizsgáljuk meg, ezen szemlélet szerint.

A korábbi álláspontok hangsúlyozták, hogy az agy valódi komplex rendszer (tudományos értelemben), dinamikus (folyamatosan változó) mintázatokat és az elektromos és kémiai tevékenység al-mintáit hozza létre folyamatosan.
A televízióban látható időjárási térképek a hőmérséklet, az esőzések és más időjárási minták alapján a Föld felszínét, különböző grafikai eszközökkel ábrázolják, amelyek segítenek elképzelni a változó minták szerint az időjárást.
Valahogy így lehet elképzelni az agy aktivitási térképét is, amely fraktál mintaként is értelmezhető.
A kép nagyban különbözik a nagyítás különböző szintjeitől.
Az agy működése nem egy ki és egy bekapcsolt állapot között írható le, hanem inkább úgy, mintha egy szabályozó, regulációs kapcsolóval lenne ellátva. A különböző tudat állapotok, betegségek, érzelmi minták, folyamatosan alakítják az agy működését és ezzel változó „térképet” mutatnak.

A tudatossággal kapcsolatos tanulmányok gyakran alkalmazzák, az idegtudós, Antonio Damasio által javasolt modellt. A modell három hierarchikus rétegből áll, amelyek evolúciós hatásokba vannak ágyazva.

1. A protoself egy olyan előtudatos állapotot képvisel, amelyet minden életformában létezik, beleértve az egysejtű szervezeteket is. Ez az alapot biztosítja az “én” két magasabb szintjén.
2. A magtudat akkor fordul elő, amikor az organizmusok egyfajta önérzetet alakítanak ki. A magtudatosság csak a jelen pillanata, az itt és most. Nem igényel nyelvet vagy memóriát és nem is tükrözi a múltbeli tapasztalatokat, vagy nem vetíti magát a jövőbe.
3. A kibővített tudatosság akkor következik be, amikor a tudatosság túlmutat az itt és mosttól, és kiterjedt memóriahasználatot alkalmaz. Az élőlény tudatában van a múltnak, a jelennek és a jövőnek.

E kategóriák szem előtt tartásával azt feltételezhetjük, hogy sok állat rendelkezik alapvető tudatossággal, de valószínű, hogy a legtöbb állat nem rendelkezik az ember kiterjesztett tudatosságával.
Magasabb rendű állatok, mint az emberszabású majmok (orángutánok, gorillák és csimpánzok) kisebb (de mégis kiterjesztett) tudattal rendelkezhetnek. A más majmok (sőt a pl. a varjak és a polipok is) eszközöket használnak, problémákat megoldanak, és sok más emberi viselkedést mutatnak.

DE mi különbözteti meg az emberi agy anatómiáját a majmok és más emlősök agyától.?

Erre a kérdésre a válasz az, hogy egy nyilvánvaló paradox-mentális feldolgozás.
Valójában a tudatos tapasztalatunk nagy része kritikusan függ az agykérgünk működésétől. De a különböző emlősök kortikális (agykérgi) struktúrái között nagyon kevés különbség van.
Mindegyik hasonló cellatípusokat tartalmaz, oszlopokban elrendezve, különálló kortikális rétegekkel.
A nagyobb agy természetesen több idegsejtet és oszlopot alkalmaz, hogy kölcsönhatásba lépjen egymással. Bár az agy méretnek számítania kell valamit, de ez nem magyarázza meg, miért tűnnek intelligensebbnek az emberek, mint az elefántok, a delfinek és a bálnák, melyek agymérete meghaladja az emberét.
A fent említett három nagy faj mindegyikének agya és agykérge, hasonlít az emberi agyhoz, kivéve, hogy  sokkal nagyobbak. Bár az emberek, a testtömegük arányához képest a legnagyobb tömegű aggyal rendelkeznek az élőlények között, de ez nem magyarázza meg a komplexebb agyműködésünket.

A szinte bármely bonyolult rendszer működésének alapja, hogy a lokalizáció (izoláció) szélsőséges állapotai és a globális állapotok között, milyen összefüggések működnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kérdéses rendszer leginkább egy egységes integrált entitásként viselkedik-e, ami az összes kisebb részének erős, folyamatos interakcióját jelenti vagy a rendszer sok apró alrendszerből áll, amelyek többé-kevésbé függetlenül működnek, akkor képet kaphatunk egy rendszer komplexitásáról.

Ezt a “szurkolók egy labdarúgó stadionban” példával megpróbálom szemléltetni.
Mielőtt egy mérkőzés megkezdődik, a legtöbb interakció az egymás közelében tartózkodó személyek között zajlik, az egyéni beszélgetések nagyrészt függetlenek egymástól. Ez a reakció, a funkcionális lokalizáció.
Az ellentétes állapot akkor következik be, amikor a hazai csapat, gólt rúg, és a rajongói együtt lelkesednek. Nevezzük ezt a reakciót a globális koherenciának.
A lokális és globális működések megfigyelhetőek az emberi agyban is és szorosan összefüggnek az agyi egészséggel.
Az agykutatások azt sugallják, hogy a legkomplexebb agyállapotok a teljesen lokális és a teljes globális viselkedés szélsőségei között fordulnak elő, ami az agy komplexitása és az egészséges tudat közötti összefüggést jelenti.

A kémiai (neurotranszmitter) rendszerek úgy működnek, hogy az agyat különböző módon változtatják, a dinamikus viselkedések lokális és globális működések skálája mentén.
Különböző vegyianyagok megváltoztathatják a különböző agykérgi területek közötti kapcsolási erőt szelektív akciók esetén, különböző kortikális mélységekben.
Az egészséges tudat a helyi, regionális és globális mechanizmusok közötti megfelelő egyensúlyhoz kapcsolódik.
A lokális és globális működésű agyállapotok a skizofréniától és az autizmustól (szélsőséges lokalizáció) az egészséges állapotokon keresztül (mérsékelt lokalizáció), kómáig vagy érzéstelenítésig terjednek (szélsőséges globális koherencia).

Hogyan alakulhat ki az ember agyi élettana, hogy összetett mintákat hozzon létre, és hogyan teszi lehetővé, hogy az agy könnyen válthasson a lokalizált és a globális működés között?

Az agykéreg távoli területei közötti, kapcsolatok mértéke biztosítja az egyik lehetőséget a komplex agyi minták széles skálájának előállítására. Az emlősök agykéregében lévő egyes neuronok mindegyike két vagy három szinapszis útvonallal választható el.
Ez azt sugallja, hogy egy neuron akciós potenciálja egy másodlagos neuront céloz meg, amely viszont egy harmadik neuront céloz meg, és így tovább.
Azonban csak két vagy három ilyen lépésre lehet szükség ahhoz, hogy az egyik régióból származó hatások a távoli kéregre terjedjenek. Az ilyen kortiko-kortikális útvonalhosszúságok hasonlítanak az úgynevezett, globális emberi kapcsolódási hálóhoz, mely szerint bármely két ember között a Földön, legfeljebb 6 kapcsolódási pontból álló kapcsolat rendszer van. Ez azt jelenti, ha választasz egy embert véletlenszerűen, az valószínű ismer valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit…stb. így legfeljebb 5 emberen keresztül eljuthatsz egy közvetlen ismerősödhöz.
Hasonlóan működnek a vasútvonalak, a repülési útvonalak és a legtöbb több csomópontos hálózat.

Hogyan alkalmazható a fenti rendszer az emlősök agyára?

Tegyük fel, hogy számoljuk az axonok számát, amelyek a cortex alsó részébe belépnek és elhagyják a területet. Néhány ilyen rost összeköti az agy kéreget,(kortiko-kortikalis rostok), mások összekötik a kortexet a mély (középagyi) struktúrákkal, különösen a thalamusokkal. Az emberi agyban a kéregbe belépő vagy azt elhagyó emberi szálak mindössze 2-5% -a kapcsolódik a középső vázszerkezetekhez. Ez azt jelenti, hogy ezek a szálak (axonok) az emberek túlnyomó többségében kortikális-kortikális. Ezzel ellentétben a kortiko-kortikalis axonok relatív sűrűsége sokkal alacsonyabb az alacsonyabb rendű emlősöknél, a patkányokban ez például csak kb. 50 százalék.
Úgy tűnik, hogy a kortiko-kortikalis rostok relatív sűrűsége fokozatosan növekszik az egyre magasabb rendű élőlényekben és a különböző agykérgi neuronok és oszlopok globális kölcsönhatásaiból származik, az emberiség. A kéregből az agykéreghez kapcsolódó dinamikus visszacsatolás fontosabb lehet az embernél, mint az alacsonyabb rendű emlősöknél.

Egyszerűbben szólva, az ember agykérgében sokkal összetettebb inger feldolgozás, kommunikáció folyik, mint a többi élőlény agyában. Komplexebben képes érzékelni a környezetét, feldolgozni a környezet ingereit és komplexebb módon képes értelmezni az információkat. Ezzel a világot is komplexebben képes felfogni, látni és elképzelni, és az ember tudatának ez teremt alapot, legalább is a komplexitás tudománya szemszögéből.
De ha kicsit eljátszunk a gondolattal és elképzelünk egy másik fajt, egy másik élőlényt, ami az emberénél még komplexebb érzékelésre és gondolkodásra képes, még komplexebben, átfogóbban és ezzel érthetőbben képes felfogni önmagát és a világot, melyben létezik.
Hogyan viselkedne, létezne és viszonyulna önmagához és a világhoz ez az élőlény ?.
Nagyobb tudatosságánál fogva, sokkal inkább megpróbálná uralni önmagát és a környezetét vagy inkább sokkal inkább képes lenne összhangban és harmóniában létezni azzal?.
Próbáljuk meg elképzelni…

Komplexitás tudománya – agyműködés és tudat 1.rész

AJÁNLJUK

Akácvirág – Robinia pseudoacacica, a pillangósvirágúak családjába tartozó növény. Hazánkban Tessedik Sámuel nevéhez fűződik az akác betelepítése, az alföldi futóhomok megkötése céljából került hozzánk...