Legújabb

egyszerű meditáció

Mindenkivel előfordul néha, hogy reggel úgy érzi magát mintha bal lábbal kelt volna föl. Egy rossz éjszaka után, vagy valamilyen időjárási front hatására, esetleg ha az előző nap túl hosszúra sikerült, akkor lehet, hogy reggel fáradtabbak vagyunk mint általában. Talán még az ágyból sem esik jól kikelni.
Ezekre a napokra ajánlok egy egyszerű meditációs technikát, mely hamar elvégezhető és nagyon jó energizáló és összeszedettebben indíthatjuk a napot, ha elvégezzük.

A japa meditáció 5 egyszerű lépése

1. Helyezkedj el kényelmes ülésben cagy meditációs ülésben a jógaszőnyegen, egy jóga párnán kiemelve a medencédet, de akár egy kényelmes székben vagy fotelben is végezheted.

2. Ülj egyenesen, kezeid a térdedre, vagy öledbe helyezve, lazán. Lazítsd el a vállaidat (ereszd le őket lazán) és csukd be a szemed.

3. Kezdj el a légzésedre figyelni, ahogy az orrodon keresztül ki és belélegzel. Távolodj el a gondolataidtól és mindentől ami körülötted van, amennyire csak tudsz, csak a légzésed figyeld.

4. Kezd el hozzákötni a mantrát a lélegzésedhez. A mantrát nem kell mondogatnod, csak a képzeletedben ismételgesd, minden lélegzetkor.

Belégzéskor mantrázd azt, hogy: Töltődöm
Kilégzéskor mantrázd azt, hogy: Koncentrálok

A mantrát nem ténylegesen mondogatod, csak az elmédben „mantrázol”, mintha a fejedben mondanád a szavakat a lélegzetvétel közben, ne csak mond de képzeld is el, amikor kimondod „töltődöm” érezd ahogy a levegő beáramlik a tüdődbe és megtölt minden sejtet az egész testedben oxigénnel.
Mikor megtelt a tüdőd levegővel, állj meg egy-két másodpercre és lazulj el, majd kezd meg a kilégzést.
Kilégzéskor, miközben mantrázod, hogy „koncentrálok” képzelj magad elé egy pontot, fényt, foltot (bármit) a becsukott szemedben és koncentrálj arra, semmi másra csak a pontra és arra, hogy tökéletesen, egy ütembe, nagyon lazán engeded ki a levegőt a határig, ahol ismét megállsz egy pillanatra, amíg kényelmes és  elkezded a belégzést ismét, a mantrával, töltődöm
Folytasd ezt néhány percig, amíg úgy érzed jólesik.

5. Amikor abbahagyod a mantrát, ülj még egy percig nyugodtan és csak azután nyisd ki lassan a szemeidet, majd ahogy jólesik kelj fel és kezd el a napod.

Ajánlott írásaink


Adaptogén gyógynövények hatása

Goji bogyó

Goji bogyóLycii fructus vagy ördögcérna, a burgonyafélék családjába tartozó növény, angolul Wolf berry nek nevezik, ami farkas bogyót jelent. Egyes földrajzi területekre jellemző fajai, a Lycium barbarum, Lycium chinesis, Lycium europaeum. Az Atropa belladonna vagy ismertebb nevén nadragulya is ebbe a növénycsaládba tartozik de ellentétben a fentiekkel a nadragulya érett fekete bogyója erősen mérgező, tehát nem ajánlott fogyasztásra.

A goji  -25 fokig fagyálló és egynyári növény (tehát nem igényel porzófát) ezért hazánkban is termeszthető.
Az ősi kínai medicina szerint, afrodiziákum és a fiatalság, energikusság és a szépség fenntartásáért is jó szolgálatot tesz az érett piros bogyók rágcsálása. Magas kálium és béta karotin tartalmán felül, jelentős C-vitamin és kalcium forrás is. Ezen kívül még 18 féle aminosavat és 18 féle ásványi anyagot is tartalmaz. Továbbá flavonoidokat, betaint, fizalint, szolavetivont, ciperont valamint ellagin savat és beta-szitoszterolt is.

Mivel a burgonyafélék családjába tartozik, így éretlen termése nagy mennyiségben tartalmaz szolanint, amely egy mérgező glikoalkaloid, ezért az éretlen bogyók fogyasztása nem ajánlott.
Frissen vagy aszalva egyaránt fogyasztható, adhatjuk müzlihez, gyümölcssalátákhoz illetve különböző főzött kásákhoz. 100 g aszalt goji bogyó 370 kcl tartalmaz.
Az Európában kapható aszalt vagy szárított goji bogyó nagy része Ázsiából, Kínából származik.
Hatóanyagainak köszönhetően immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és érrendszer regeneráló hatással rendelkezik, jótékonyan hat a májra és melatonin tartalma miatt az alvást is elősegíti, illetve antidepresszáns hatást is tulajdonítanak ennek a bogyós termésnek.

Ezért a goji bogyó jó kiegészítője lehet minden reform étkezésnek és gyógyító táplálkozásnak, sajátos íz világával és magas antioxidáns tulajdonságaival kitűnő táplálék és vitamin valamint ásványi anyag forrás.

Ajánlott cikkeink


Csakrák ősi tudása a modern tudomány tükrében

gyógynövényes orvoslás

A gyógynövények hatásmechanizmusai

A gyógynövényes gyógyításról szóló, előző részben, már kifejtettem, hogy a gyógynövények a bennük lévő hatóanyagok révén segíthetik a szervezet öngyógyító mechanizmusait. Ezek a hatóanyagok különböző hatásokkal rendelkeznek, így a gyógynövény teából, főzetből vagy krémből a nyálkahártyán, a bélrendszeren vagy a bőrön át felszívódva fejtik ki hatásaikat.
Így fertőtlenítenek, baktérium, gomba és parazita ölő hatásukkal, vagy összehúzzák a nyálkahártyát, ezzel egyfajta védekező mechanizmust elindítva, esetleg síkossá, nyákossá teszik a nyelőcsövet, gyomrot, beleket, ezzel elősegítve az emésztést és a sérült nyálkahártya gyógyulását. Lehet izom lazító hatásuk, ezzel a menstruációs görcsöket, fejfájást okozó érgörcsöket, gyomor, bél, szívizom görcsöket enyhíthetik, de segíthetnek a húgyutak fertőtlenítésében, a vese működésének fokozásában és a központi idegrendszer nyugtatásában is. Ezen kívül számos egyéb és kombinált hatást is kifejthetnek.

A gyógynövényes terápia lényege

A gyógynövényes terápia mindig átgondolt és előre jól megtervezett. Egyszerre több gyógynövényt is használ, melyek hatásai egyrészt fokozhatják egymást a bürghi-törvény szerint, másrészt kiegészítik egymás hatásait. Egyszerre több problémát is kezel, kezeli a tünetet, az alapbetegséget és kiegészítő terápia is lehet.

Például egy gyomor problémákra adott gyógynövény keverék, nyugtathatja a gyomrot, enyhítheti az ideges gyomor görcseit, ugyanakkor segíthet a gyomor nyálkahártya regenerálásában, lehet fájdalom csillapító összetevője, segítheti a gyomorsav termelés mérséklését, segítheti a megfelelő alvást, mellyel a gyógyulás közvetlen hatását erősíti és nem mellékesen tisztíthatja a húgyutakat, segítheti a máj működését.
Ugyanez igaz más betegségek kezelésében is. Egy gyógynövényes kezelés mindig hosszabb, kíméletesebb, élvezetesebb és általában káros mellékhatásoktól mentes.
A világ lakosságának 70% jelenleg is a gyógynövényes gyógyítást használja. A HKO például több mint 1000 gyógynövényt ismer és Kínában párhuzamosan működik a modern orvoslással.

Gyógynövények a prevencióban

Mára már a fejlett országok egészségügyi rendszerei a prevenciót előtérbe helyezik a beavatkozásokkal és kezelésekkel szemben. Mert megelőzni a betegséget, egyszerűbb, olcsóbb és mindenki számára kényelmesebb megoldás, mint a már kialakult betegségeket kezelni.
Mivel a gyógynövények megfelelő fogyasztási szokások mellett, káros mellékhatásokkal nem rendelkeznek, ezért a betegség kialakulásának megelőzésében is kitűnően alkalmazhatók.
Ilyenkor a páciens életkörülményei, örökölt betegség hajlamai és neme, kora, típusa határozza meg azokat a területeket, melyekre érdemes fókuszálni a megelőző terápiákkal.

Például egy ülő munkát végző, 40-es nő, a nőgyógyászati betegségeinek megelőzésére, a gyomor és bélrendszeri panaszainak megelőzésére, a napi stressz helyzetek kezelésére, szezonálisan vagy kúra szerűen nyugodtan fogyaszthat különböző gyógynövény teákat, melyek nem csak finomak de segíthetnek a fenti problémák megelőzésében.

Egy hasonló korú, feszített tempóban dolgozó, autóban sokat ülő férfi, ugyanígy használhat prevenciós jelleggel a szív egészségét elősegítő, a gyomor működését javító, a prosztata problémák kialakulását megelőző vagy épp a férfierőt elősegítő gyógyteákat.
Minden korosztálynak, embertípusnak és körülménynek meg lehet találni a gyógynövényes preventív terápiáját. Ha ezt szakszerűen és jól csináljuk, akkor nem csak megelőzzük a problémákat de segítjük a pácienst, hogy környezetében, családjában egy tudatosabb egészség felfogást segítsen elő.

Ajánlott írásaink


Gyógynövények – szív és érrendszeri problémákra

jóga fejlődés

A jóga kezdőknek című írás első részében, a jóga elkezdéséhez adtam néhány támpontot és a jógát elkezdők gyakori kérdéseit próbáltam meg röviden megválaszolni.
Ebben a részben arról lesz szó, hogy miből fogod érezni a fejlődést, illetve hogy hogyan keress gurut vagy mentort, aki segít a fejlődésben, ha elakadnál.

Mit fogsz érezni amikor fejlődsz a jógában? Honnan érzed, hogy fejlődsz?

Ha gyakorlod az ászanákat, akkor lassan fejlődni fog a „test tudatod”, ezzel egyre jobban érzed, hogy mi a jó a testednek és mi az ami nem. Ahogy fejlődik a rugalmasságod, erősödsz és fejlődik az összpontosító képességed is, egyre jobban tudsz majd koncentrálni.
Ez a koncentráció először az ászanák közben jelenik meg, amikor elmélyülsz a gyakorlatokban. Majd a jóga torna után egy felszabadultság érzésben érezheted. Aztán lassan ezeket az érzéseket már nem csak az órák alatt vagy után hanem a hétköznapokban is elkezded megtapasztalni.

Ha az utad közben elmerülsz fokozatosan a jóga filozófiában is, akkor lassan a meditációt is elkezdheted gyakorolni. Itt is a fokozatosság lesz a lényeg, ezért ajánlom figyelmedbe a meditáció alapjai című írásunkat.
A meditáció is egy lassan elsajátítható technika, amit gyakorlással lehet csak fejleszteni de az igazi fejlődéshez nélkülözhetetlen módszer.
Ahogy mélyülsz a jógában, fejlődik a test tudatod, fejlődik a meditációs képességed elkezdenek megjelenni a különböző spirituális élmények. Melyek elsősorban az élethelyzeteidben megnyilvánuló új felismerések lesznek, aztán valami olyan megértés ami nem a dolgok összefüggéséből ered, hanem valahonnan sokkal mélyebbről érkezik.

A fejlődésed közben igazán akkor érzed majd a mérföldköveket, amikor megjelennek a kétségeid.
A kétségek mindig az egó utolsó próbálkozásai a változás megakadályozására. Ha a kétségeken tovább lépsz, akkor tudsz tovább fejlődni, ha viszont a kétségeket elkezdi egy erősödő félelem és szorongás kísérni, akkor szükséged lesz egy guru vagy tőled sokkal fejlettebb személy, mentor segítségére.
Minél erősebbek a kétségek, annál nagyobb a fejlődés lehetősége és annál nagyobb lesz az eredmény is, amit a fejlődésed hatására érezhetsz.

Hiteles guru vagy mentor a jógában

A guru szó szanszkrittül tanítót jelent, de mára már kifejezetten csak a jóga és spirituális tanítókat nevezik gurunak. A guru elismerést a tanítványok adják a mesternek, tehát nem egy végzettséghez kötött hivatás vagy titulus.
Azt nevezik gurunak, aki életvitelével, tudásával, szellemi és spirituális képességeivel képes mások életét segíteni a fejlődésben. Egy guru bölcs és mindig tudja, hogy kinek mikor és mit mondhat és mit nem. A guru nem hazudik de mindig csak annyit mond amire épp befogadó vagy.
Tehát egyszerűen megfogalmazva a hiteles guru mindig a szívedhez beszél és nem tanácsot ad, hanem segít, hogy önmagad válaszolhasd meg a kérdéseid önmagad számára.
Egy hiteles gurutól ha kérdezel, mindig kapsz választ akár szavakban, akár tettekben. A válasz pedig mindig segít, hogy tovább juthass egy probléma önálló megoldásában, még akkor is ha ez sok időbe kerül.
Az igazi guru semmit nem tesz önzésből, még a gondolatait sem tekinti sajátjának, pusztán közvetíti azokat. Mentes az egótól, mentes a félelemtől, mentes a ragaszkodástól és a vágyaktól.

A mentor nem guru, Ő egy olyan személy, aki életvitelével, tudásával és tapasztalataival méltó példakép lehet számodra. Akitől úgy érzed ha tanácsot kérsz, szívből segít és soha nem az önös érdekei vezérlik. Egy mentor maga is a fejlődés útján van de jóval tapasztaltabb nálad viszont Ő is képes tőled vagy általad tanulni a világot.

Ajánlott írásaink


DMT – a lélek molekulája

Q10

Q10 – koenzim más néven Ubikinon, valamennyi sejtünk működéséhez szükséges anyag.
A Q10 az úgynevezett aerob sejtlégzés egyik elengedhetetlen alkotóeleme, az emberi testben képződő energia ezen a folyamaton keresztül jön létre. Ezért a Q10 koncentrációja azokban a szervekben a legmagasabb, melyeknek legnagyobb az energiaigénye, mint például a máj, szív, tüdő és a vese.
Q10 hiányában tehát nem működnek jól a sejtek energiaképző folyamatai, amely különféle betegségek kialakulásához vezethet. Hiányában nem működik megfelelően az immunrendszerünk sem valamint felgyorsulnak az öregedési folyamatok a szervezetben.

A Q10 hatásai a szervezetre

Jó néhány kísérletet végeztek már ezzel az anyaggal a kutatók, melyek eredményei arról számoltak be, hogy az alábbi betegségek gyógyításában különösen hatásos a Q10 koenzim terápiás adagolása.

Parkinson kór esetén, sugárkezelések vagy sugárzás okozta sejtkárosodások alkalmával, fogágy betegségek kezelésénél, magas vérnyomásban szenvedőknél, szívmegállást elszenvedetteknél és szív és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésénél, a rák kezelésében, a migrén kezelésében és a szervezet általános öregedési folyamatainak „lassításában”.

A Q10 koenzim pótlása

A Q10-et minden ember szervezete előállítja (szintetizálja) de megfigyelések bizonyítják, hogy az életkor előrehaladtával és bizonyos betegségek, például szívelégtelenség esetén jelentősen csökken a máj Q10 tartalma, amely további betegségek kialakulásához vezethet.
Jó hír viszont, hogy az is tudományosan bizonyított tény már, hogy a Q10 fogyasztással, a hiányból adódó kóros folyamatok rendeződnek tehát érdemes a Q10-et fogyasztani, a természetes táplálékunkkal vagy akár különböző étrend-kiegészítők, vitamin készítmények segítségével.
Mivel a természetes Q10 termelés körülbelül 35-40 éves korig általában zavartalan ezért csak ezen életkor után indokolt annak külső pótlásár nagyobb hangsúlyt fektetni.
A szervezetünk Q10 termelésére negatívan hatnak a betegségek, a stressz terhelés, a fizikai és szellemi túlterheltség is.
A Q10 “vitamin” fogyasztását elsősorban szívbetegségek megelőzésére és már kialakult szívbetegségek és magas vérnyomás kezeléséhez szokták ajánlani, mivel bizonyos vérnyomás csökkentő és koleszterincsökkentő gyógyszerek, jelentősen gátolják a szervezet Q10 termelését, ugyanis ez az anyag a szervezetben a koleszterinnel azonos úton keletkezik.
Amennyiben viszont a szervezet Q10 szintje 25%-al csökken, az már biztosan betegséghez vezet.

Napi ajánlott mennyisége

A Q10 hivatalosan ajánlott legmagasabb napi adagja 1200 mg ami biztosan nem okoz túlfogyasztásból származó mellékhatást.

A koenzimnek még nagy dózisban sincs toxikus hatása, terápiás alkalmazásban még 3600 mg napi adagot is jól tolerálnak az egészséges és a betegek emberek egyaránt. A túl nagy dózisú mesterséges Q10 fogyasztásnak emésztőrendszeri mellékhatásai lehetnek.

A Q10 koenzim minden sejtünk számára nélkülözhetetlen, nagy dózisban sem mérgező és természetes előállítása a szervezetben egy idő után biztosan csökken, tehát mindenképp olyan „alapvitaminnak” számít, amely rendszeres pótlásáról érdemes gondoskodni.

A Q10 természetes táplálékkal is pótolható, nagy mennyiségben van jelen a szója olajban (100 g olajban 150-300 mg) és a jó minőségű, hidegen sajtol extra szűz olíva olajokban (100 – 150 mg/100 g).
A vörös húsok is jelentős mennyiségben tartalmaznak Q10 et, legnagyobb mértékben a szív és a máj de a sima vörös hús (izom) is.
100 g sertés szívben átlagosan 20 – 120 mg Q10 található, míg ugyanennyi marha szívben 110 -120 mg. Nagyobb mennyiség van a földimogyoróban és a szőlő magjában, illetve a petrezselyemben is.
Tehát a Q10 pótlásunk vegyes táplálkozás esetén a táplálékból is megoldható, csak tudatosan kell megválasztanunk az étkeink összetevőit de tekintettel ezen anyag rendkívüli fontosságára, érdemes jó minőségű és magas Q10 tartalmú étrend kiegészítőt is beiktatni 35-40 éves kor után, különös tekintettel a magasabb szív és érrendszeri rizikófaktorral élők számára.

Ajánlott írásaink


Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk ?

A kereszténységben levő egység-gondolat, amikor kimondták elemi erővel tört át. A kis héber gyülekezetet, amely abban a hiszemben volt, hogy számára készült vallás, felrobbantotta. A kereszténység mértéke már az első pillanatban is az egész Föld volt. Az egység nagy arányokban először Alexandriában bontakozott ki.
A gondolkozók kísérletet tettek arra, hogy mindazt, ami a kereszténység előtt volt egybeolvasszák. Ha a klérus és a politikai hatalom az alexandriai gondolkozást nem üldözte volna, a hagyomány alapjaára épített emberiség egység megvalósítására lett volna lehetőség.
Amikor a kereszténység vallássá lett univerzális jellegét elvesztette, mint minden hagyomány amelyik vallássá válik. A buddhizmusban a hinayana vallásá sápadt és történetivé lett, a mahayana megmaradt hagyománynak. A kereszténység teljes egészében exotériává lett, a vallás nem szabadít fel többé, csupán védelmet nyújt. És nem az emberfölötti körökkel való érintkezést hozza, mindössze ezen a világon lehetőleg a terheken akar könnyíteni.
A szisztematikus könnyítéssel szemben, amit a civilizációban a vallás, a filozófia és a tudomány a valóságmekerülése és az embernek a valóság elől való elrejtőzése az intézmények élethamisítása és a vallások valóság félelme jelent, van másik magatartás. A kettő sohasem vegyül és nem téveszthető össze.
Mindig van vidvan, a tudás képviselője és szofosz, a bölcs, bódhiszattva a megvilágosodott és isharua a szellemi ember. Van aki a civilizációban negatív magatartást vesz fel, nem a civilizációt tagadja, a könnyítés az amit nem fogad el, mert a könnyítésben a valóságtól való félelem annyit jelent, hogy az ember elveszíti önmagát. Élethamisítás annyit jelent, hogy a lét értelme elvész. A vidvan a tudás képviselője és az isharua, a szellemi ember visszaakarja szerezni önmagát.

Az élet maga szubsztanciátlan és ami csak élet, nem egyéb mint elmúlás.
A bódhiszattva azt akarja, ami a halált is kibírja. A civilizációban nem azért nem vesz részt, mert tudja, hogy reménytelen védekezés valami ellen, ami ellen nem lehet védekezni és legfeljebb a tudomásul vétele elől lehet elrejtőzni. De ha az ember elrejtőzik, önmaga és létének értelme elől rejtőzik el.
A szofosz, a bölcs számára az élet nem feltétlenül élvezet és nem akar zavartalanul örökre itt megtelepedni. De tudja, hogy ennek az életnek sajátsága, hogy minél könnyebbé akarják tenni, annál jobban megzavarodik, összezsugorodik, elveszti derűjét és szépségét, fényét, varázsát és misztériumát…

Misztika és mágia

Az európai tudomány a természetet úgy gondolja el, hogy azaz értelmes, célszerűen elgondolt, megszámlálhatatlan tények számsora. Elég kezdetleges felfogás; a végtelen sor mögött, pedig nincsen semmi. Illetve a sor mögött éppen semmi van.
A misztikus másként lát, a természetet úgy gondolja el, hogy az a megszámlálhatatlan lények tömege és az élőlények mögött ott van az, aki a lényeket életre hívta. A teremtmények mögött van a teremtő mágus, a világ központjában ül, láthatatlanul, csak alkotásaiban megfoghatóan. A természettudományos európainak a természet géprendszer és e mögött áll a: semmi:
A misztikusnak az élőlények világa s a teremtettek mögött áll a teremtő. De aki azt hiszi, hogy a misztika a racionalizmus ellentéte a dolgot egészen rosszul érti, egyáltalán nem az. A misztika az a tudás, amely minden dolog egységét látja, míg a tudomány nem látja. Minden dolog egy. Az is, ami életszerű, az is ami gépszerű, ez éppen a misztika: látni azt a középpontot, ahol az életből gépszerűség, a gépszerűségből élet lesz. Látni a pontot és a lényt, a Teremtőt, aki az életből gépet és a gépből életet teremt. Ezért a misztika nem a tudomány ellentéte, a misztika a tudás magasabb foka. Lehet, hogy az ember által elérhető legmagasabb fok.

Hamvas Béla – Scientia Sacra

agyműködés

Az előző részben ismertettem a komplexitás tudományának alapfelfogását és ennek szemléletével az ember és a társadalom viszonyát, ebben az írásban az agy komplex működését és annak okait vizsgáljuk meg, ezen szemlélet szerint.

Az agy komplex működése

A korábbi álláspontok hangsúlyozták, hogy az agy valódi komplex rendszer (tudományos értelemben), dinamikus (folyamatosan változó) mintázatokat és az elektromos és kémiai tevékenység al-mintáit hozza létre folyamatosan.
A televízióban látható időjárási térképek a hőmérséklet, az esőzések és más időjárási minták alapján a Föld felszínét, különböző grafikai eszközökkel ábrázolják, amelyek segítenek elképzelni a változó minták szerint az időjárást.
Valahogy így lehet elképzelni az agy aktivitási térképét is, amely fraktál mintaként is értelmezhető.
A kép nagyban különbözik a nagyítás különböző szintjeitől.
Az agy működése nem egy ki és egy bekapcsolt állapot között írható le, hanem inkább úgy, mintha egy szabályozó, regulációs kapcsolóval lenne ellátva. A különböző tudat állapotok, betegségek, érzelmi minták, folyamatosan alakítják az agy működését és ezzel változó „térképet” mutatnak.

A tudatossággal kapcsolatos tanulmányok gyakran alkalmazzák, az idegtudós, Antonio Damasio által javasolt modellt. A modell három hierarchikus rétegből áll, amelyek evolúciós hatásokba vannak ágyazva.

1. A protoself egy olyan előtudatos állapotot képvisel, amelyet minden életformában létezik, beleértve az egysejtű szervezeteket is. Ez az alapot biztosítja az “én” két magasabb szintjén.
2. A magtudat akkor fordul elő, amikor az organizmusok egyfajta önérzetet alakítanak ki. A magtudatosság csak a jelen pillanata, az itt és most. Nem igényel nyelvet vagy memóriát és nem is tükrözi a múltbeli tapasztalatokat, vagy nem vetíti magát a jövőbe.
3. A kibővített tudatosság akkor következik be, amikor a tudatosság túlmutat az itt és mosttól, és kiterjedt memóriahasználatot alkalmaz. Az élőlény tudatában van a múltnak, a jelennek és a jövőnek.

E kategóriák szem előtt tartásával azt feltételezhetjük, hogy sok állat rendelkezik alapvető tudatossággal, de valószínű, hogy a legtöbb állat nem rendelkezik az ember kiterjesztett tudatosságával.
Magasabb rendű állatok, mint az emberszabású majmok (orángutánok, gorillák és csimpánzok) kisebb (de mégis kiterjesztett) tudattal rendelkezhetnek. A más majmok (sőt a pl. a varjak és a polipok is) eszközöket használnak, problémákat megoldanak, és sok más emberi viselkedést mutatnak.

Mi különbözteti meg az emberi agy anatómiáját a majmok és más emlősök agyától ?

Erre a kérdésre a válasz az, hogy egy nyilvánvaló paradox-mentális feldolgozás.
Valójában a tudatos tapasztalatunk nagy része kritikusan függ az agykérgünk működésétől. De a különböző emlősök kortikális (agykérgi) struktúrái között nagyon kevés különbség van.
Mindegyik hasonló cellatípusokat tartalmaz, oszlopokban elrendezve, különálló kortikális rétegekkel.
A nagyobb agy természetesen több idegsejtet és oszlopot alkalmaz, hogy kölcsönhatásba lépjen egymással. Bár az agy méretnek számítania kell valamit, de ez nem magyarázza meg, miért tűnnek intelligensebbnek az emberek, mint az elefántok, a delfinek és a bálnák, melyek agymérete meghaladja az emberét.
A fent említett három nagy faj mindegyikének agya és agykérge, hasonlít az emberi agyhoz, kivéve, hogy  sokkal nagyobbak. Bár az emberek, a testtömegük arányához képest a legnagyobb tömegű aggyal rendelkeznek az élőlények között, de ez nem magyarázza meg a komplexebb agyműködésünket.

A szinte bármely bonyolult rendszer működésének alapja, hogy a lokalizáció (izoláció) szélsőséges állapotai és a globális állapotok között, milyen összefüggések működnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kérdéses rendszer leginkább egy egységes integrált entitásként viselkedik-e, ami az összes kisebb részének erős, folyamatos interakcióját jelenti vagy a rendszer sok apró alrendszerből áll, amelyek többé-kevésbé függetlenül működnek, akkor képet kaphatunk egy rendszer komplexitásáról.

Ezt a “szurkolók egy labdarúgó stadionban” példával megpróbálom szemléltetni.
Mielőtt egy mérkőzés megkezdődik, a legtöbb interakció az egymás közelében tartózkodó személyek között zajlik, az egyéni beszélgetések nagyrészt függetlenek egymástól. Ez a reakció, a funkcionális lokalizáció.
Az ellentétes állapot akkor következik be, amikor a hazai csapat, gólt rúg, és a rajongói együtt lelkesednek. Nevezzük ezt a reakciót a globális koherenciának.
A lokális és globális működések megfigyelhetőek az emberi agyban is és szorosan összefüggnek az agyi egészséggel.
Az agykutatások azt sugallják, hogy a legkomplexebb agyállapotok a teljesen lokális és a teljes globális viselkedés szélsőségei között fordulnak elő, ami az agy komplexitása és az egészséges tudat közötti összefüggést jelenti.

A kémiai (neurotranszmitter) rendszerek úgy működnek, hogy az agyat különböző módon változtatják, a dinamikus viselkedések lokális és globális működések skálája mentén.
Különböző vegyianyagok megváltoztathatják a különböző agykérgi területek közötti kapcsolási erőt szelektív akciók esetén, különböző kortikális mélységekben.
Az egészséges tudat a helyi, regionális és globális mechanizmusok közötti megfelelő egyensúlyhoz kapcsolódik.
A lokális és globális működésű agyállapotok a skizofréniától és az autizmustól (szélsőséges lokalizáció) az egészséges állapotokon keresztül (mérsékelt lokalizáció), kómáig vagy érzéstelenítésig terjednek (szélsőséges globális koherencia).

Az emberi agy komplexitása

Hogyan alakulhat ki az ember agyi élettana, hogy összetett mintákat hozzon létre, és hogyan teszi lehetővé, hogy az agy könnyen válthasson a lokalizált és a globális működés között?

Az agykéreg távoli területei közötti, kapcsolatok mértéke biztosítja az egyik lehetőséget a komplex agyi minták széles skálájának előállítására. Az emlősök agykéregében lévő egyes neuronok mindegyike két vagy három szinapszis útvonallal választható el.
Ez azt sugallja, hogy egy neuron akciós potenciálja egy másodlagos neuront céloz meg, amely viszont egy harmadik neuront céloz meg, és így tovább.
Azonban csak két vagy három ilyen lépésre lehet szükség ahhoz, hogy az egyik régióból származó hatások a távoli kéregre terjedjenek.
Az ilyen kortiko-kortikális útvonalhosszúságok hasonlítanak az úgynevezett, globális emberi kapcsolódási hálóhoz, mely szerint bármely két ember között a Földön, legfeljebb 6 kapcsolódási pontból álló kapcsolat rendszer van. Ez azt jelenti, ha választasz egy embert véletlenszerűen, az valószínű ismer valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit…stb. így legfeljebb 5 emberen keresztül eljuthatsz egy közvetlen ismerősödhöz.
Hasonlóan működnek a vasútvonalak, a repülési útvonalak és a legtöbb több csomópontos hálózat.

Hogyan alkalmazható a fenti rendszer az emlősök agyára?

Tegyük fel, hogy számoljuk az axonok számát, amelyek a cortex alsó részébe belépnek és elhagyják a területet. Néhány ilyen rost összeköti az agy kéreget,(kortiko-kortikalis rostok), mások összekötik a kortexet a mély (középagyi) struktúrákkal, különösen a thalamusokkal. Az emberi agyban a kéregbe belépő vagy azt elhagyó emberi szálak mindössze 2-5% -a kapcsolódik a középső vázszerkezetekhez. Ez azt jelenti, hogy ezek a szálak (axonok) az emberek túlnyomó többségében kortikális-kortikális. Ezzel ellentétben a kortiko-kortikalis axonok relatív sűrűsége sokkal alacsonyabb az alacsonyabb rendű emlősöknél, a patkányokban ez például csak kb. 50 százalék.
Úgy tűnik, hogy a kortiko-kortikalis rostok relatív sűrűsége fokozatosan növekszik az egyre magasabb rendű élőlényekben és a különböző agykérgi neuronok és oszlopok globális kölcsönhatásaiból származik, az emberiség. A kéregből az agykéreghez kapcsolódó dinamikus visszacsatolás fontosabb lehet az embernél, mint az alacsonyabb rendű emlősöknél.

Egyszerűbben szólva, az ember agykérgében sokkal összetettebb inger feldolgozás, kommunikáció folyik, mint a többi élőlény agyában. Komplexebben képes érzékelni a környezetét, feldolgozni a környezet ingereit és komplexebb módon képes értelmezni az információkat. Ezzel a világot is komplexebben képes felfogni, látni és elképzelni, és az ember tudatának ez teremt alapot, legalább is a komplexitás tudománya szemszögéből.
De ha kicsit eljátszunk a gondolattal és elképzelünk egy másik fajt, egy másik élőlényt, ami az emberénél még komplexebb érzékelésre és gondolkodásra képes, még komplexebben, átfogóbban és ezzel érthetőbben képes felfogni önmagát és a világot, melyben létezik.
Hogyan viselkedne, létezne és viszonyulna önmagához és a világhoz ez az élőlény ?.
Nagyobb tudatosságánál fogva, sokkal inkább megpróbálná uralni önmagát és a környezetét vagy inkább sokkal inkább képes lenne összhangban és harmóniában létezni azzal?.
Próbáljuk meg elképzelni…

Ajánlott írásaink

A jóga személyiség pszichológiája

AJÁNLJUK

guna

A védikus filozófia szerint a világ teremtése a Purusa és Prakriti táncával kezdődött. A Prakriti az anyag (ősanyag),  a Purusa pedig az anyag fölött (mögött)...
joga alapjai