Legújabb

házi szappan

A szappan kicsit háttérbe szorult a kozmetikai ipar fejlődése által, viszont az elmúlt 10 évben a szappan használat újra reneszánszát éli. Rengeteg féle bio és organikus szappant lehet kapni, amelyek nagy része tényleg hatékony és egészséges tisztálkodó szer.
De szappant házilag is készíthetünk, így a lehető legbiztosabbak lehetünk a minőségben és az összetételét valamint a tulajdonságait is személyre szabhatjuk.
Ebben az írásban a házi szappankészítés módszerét mutatom be. Elsősorban azért, hogy aki kedvet kap hozzá, az saját magának készíthessen szappant, amiről biztosan tudja, hogy mit tartalmaz és saját igényeihez és egészségi problémáihoz tudja azt igazítani.
Egy másik írásban részletesen is foglalkozom a szappannal való tisztálkodás előnyeivel és azzal, hogy milyen bőrproblémák előzhetőek meg vagy orvosolhatóak egy jó minőségű szappan használatával és a vegyszerekben dúskáló egyéb tisztálkodási szerek elkerülésével.

A házi szappankészítésnek négy alapvető eljárása létezik.

1. Reszelt szappan: Ez a legegyszerűbb módszer, gyakorlatilag régi vagy tipikusan erre a célra szánt szappant lereszelünk és lábasban felolvasztunk, ezután aromával és egyéb tetszés szerinti hozzávalókkal színezzük és illatosítjuk. Ez inkább hobbi és kreatívoknak való elfoglaltság, mert a minőséget nem tudjuk pontosan befolyásolni, viszont kétség kívül a legegyszerűbb módszer.

2. Szappankészítés hideg eljárással CP: Ez a házi szappankészítők legjobb és legeredményesebb módszere. Lényege, hogy valamilyen zsíadékot vagy olajat nátrium-hidorxid (NaOH) segítségével elszappanosítunk, majd különféle hozzávalók segítségével meghatározzuk a szappan állagát, színét és karakterisztikáját. Ez a módszer már követel némi körültekintést és odafigyelést, valamint tervezést és előkészületet de kétség kívül ez a legjobb eljárás, a bonyolultság és eredményesség kombinációja szempontjából.

3. Szappankészítés meleg eljárással HP: Ez nagyon hasonló a hideg eljáráshoz, de itt a készítés közben folyamatosan figyelni kell a hőmérséklet fenntartására. Ez már bonyolultabb és több tapasztalatot és szakértelmet igényel. Azoknak ajánlott, akik már gyakorlottabbak és a szappan érési idejét szeretnék lerövidíteni elsősorban.

4. Glicerin szappankészítés: Ez a legtöbb tapasztalatot és tudást kívánó szappankészítési eljárás, profiknak ajánlott. Ezen eljárás alapja, hogy egy, több zsíradékból készült szappanalapot folyamatos melegítés hatására elszappanosítunk. Ezzel az eljárással nagyon jó minőségű szappan készíthető de tényleg csak gyakorlott profiknak ajánlott.

A továbbiakban a hideg eljárás lényegét és módszerét fogom pontosabban körüljárni és későbbi írásaimban foglalkozom a meleg és glicerines eljárásokkal.

Biztonsági útmutató szappankészítéshez

Mielőtt elkezdenénk nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szappan készítési eljárás biztonsági kérdéseivel.
Mivel a szappanosításhoz erős lúgot, nátrium-hidroxidot használunk, ezért jól szellőző helységben és védőkesztyű, zárt ruha és védőszemüveg valamint maszk mindenképp szükséges az eljáráshoz. Ezen kívül eldobható mérőpohár, valamint olyan keverő eszközök és tálak, amelyeket később más célra nem használunk majd, egy kiszuperált botmixer is nagyon jól jön ehhez a művelethez. Gyermekeket ne engedjünk a vegyszerek és a szappan massza közelébe, mert a nátrium-hidroxid könnyen bőr és szemsérülést okozhat. Biztonságos, nyugodt és a célnak megfelelő környezet kell a szappankészítéshez. Ne legyenek a környéken állatok és étel sem, mert a vegyszerek kárt okozhatnak ezen módon is.

Hozzávalók a házi szappanunkhoz

Eszközök: saválló vagy zománcozott lábas (hőálló), egy másik lábas az olajok melegítéséhez, eldobható mérőpohár, keverőkanál (fa vagy saválló), maszk, kesztyű, szemüveg, botmixer, mérleg (lehetőleg gramm pontosságú), szappan öntőforma (megvásárolt vagy házilag készített), takarók a melegen tartáshoz. Frissen tartó (folpac) fólia, papírtörlő, hőmérő.

Szappan Alapok: 1 kg olíva olaj (ez kb 1,1 liter), 300 g desztilált víz, 128 g nátronlúg (NaOH – nátrium hidroxid).
Az olíva olaj 5-10% át helyettesíthetjük mandula, szőlőmag, mogyoró, dió, kender, liegetszépe, avokádó, mák vagy egyéb prémium növényi olajjal, illetve kakaóvajjal vagy sheavajjal is, ezek izgalmasabbá és tartalmsabbá teszik a szappant. Figyelni kell, hogy ettől többet ne tegyünk bele, mert az olajok eltérő tulajdonságai a szappanosodást már jelentősen befolyásolják.
Illetve ha több más olajat is használunk, az össz mennyiség ne legyen több 1 dl nél, ehhez a keverési arányhoz. A víz lehet leszűrt növényi főzet is, de ez az illatát és színét el fogja veszíteni a lúg hatására, viszont összetételét nem.

Kiegészítő anyagok: 10 ml illóolaj, 5g rizs, zab vagy lenmagliszt, 5-10 g szárított levendulavirág, vagy egyéb növényi szárított őrleménye. Itt szintén a kreatív ötletek százait lehet bevetni. Tehetünk bele kukoricalisztet például, akkor dörzsölő hatást érünk el. Tehetünk bele bőrbarát színezéket is, például őrölt kávét, vagy lefőzött kávét (ez utóbbi esetben a vízhez adjuk hozzá). Lényeg, hogy a kiegészítő anyagok 20-30 grammnál ne nyomjanak többet a keverékben. Majd később kitapasztaljuk, mivel és hogyan bánhatunk.

Miután előkészültünk és a kesztyű, szemüveg és hosszú újjú felső is felkerül, tegyük a lábast (legalább 5 literes) a mosogatóba és öntsük bele a vizet.
A vízhez lassan és fokozatosan, keverés mellett adjuk hozzá a nátronlúgot.
Fordítva tilos, a lúghoz ne öntsünk vizet, mert heves reakció történik és kifröccsenve sérülést okozhat. A lúg fel fogja melegíteni a vizet 70-80 C ra, erre mindenképp számoljunk. Ha a lúg elkeveredett, akkor fedjük le az edényt és hagyjuk kihűlni. Ne lélegezzük be a keletkező gőzöket, mert ártalmas.

Egy másik edénybe az olajat (vagy olajokat) 45-50 fokra lassan melegítsük fel, néha keverjük meg, hogy az edény alján nehogy megégjen, ha zsiradékot, vajat használunk azt is tegyük bele az olajba, de az összmennyiséghez számoljuk, hozzá (tehát az 1 kg olaj (zsír), 300 g (3dl) víz (vagy főzet) és 128 g NaOH arány maradjon fenn. (én 1 liter olíva olajhoz (ez kb. 900g), javaslok 100 g egyéb olajat vagy zsiradékot keverni, így az arány tökéletes lesz)
Amíg az olaj melegszik, az illóolajat keverjük el a liszttel (ez stabilizálja az illóolaj illatát) és a virágot, vagy növényi részeket készítsük elő.
Közben folyamatosan mérjük a hőmérsékletét a lúgoldatnak és az olajnak is. Ha egy hőmérőt használunk mindig töröljük meg, mielőtt egyik folyadékból a másikba tesszük.

Ha mindkét folyadék elérte a 45 C hőmérsékletet, akkor a lúgoldatot öntsük lassan az olajhoz, folyamatos keverés mellett. Ha kész, akkor elő a bormixert és addig dolgozzunk rajta, míg egybefüggő masszává válik. Ha a kesztyűs újunkkal húzunk a masszába egy csíkot és az nem folyik azonnal össze, tehát jó krémes, akkor elértük a „szalag fázist”.
A szalag fázisban adjuk hozzá a kiegészítő anyagokat, folyamatos keverés mellett, majd ismét vessük be a botmixert, hogy homogén anyagot kapjunk.
Ha elkészült a zselé állagú massza, akkor öntsük formába és fóliával jól fedjük le, majd takarjuk be takaróval, hogy melegen tartsuk.

Így hagyjuk kihűlni, lehetőleg hűvös (de nem hideg), száraz és jól szellőző helységben.
48 óra elteltével kivehetjük a formákból és méretre is vágható ha szükséges, de még kesztyűvel dolgozzunk mert ilyenkor még nagyon intenzív a lúg hatása.
Száraz és hűvös helyen még további 6-8 hétig hagyjuk érni a szappanokat mielőtt használnánk.

Ha tovább akarjuk fejleszteni a szappankészítő tudásunkat, akkor mindenképp foglalkozni kell a SAP azaz szappanosítási érték kiszámításával, ami megadja, hogy milyen zsíradékhoz mennyi nátronlúg szükséges a szappanosításhoz. Ha ezt megértjük, akkor már összetettebben kombinálhatjuk a zsírokat a szappanban. Ha lágyabbá akarjuk tenni a szappant akkor 2-6% al növelhetjük a zsíros összetevőket a keverékben, de ezt az első szappan készítés után érdemes próbálgatni, mert akkor már van referenciánk a saját szappanunk kapcsán.

Végezetül röviden

Miért jobb a házi szappan a nagyüzemi kozmetikai termékeknél?
Először is a nagyüzemi szappanról nem lehet tudni, hogy milyen anyagok kerülnek bele pontosan, milyen eljárással készül, hogyan szállítják és dolgozzák fel és végül, hogy milyen higéniai körülmények közt készül. Ez uganígy igaz az egyéb kozmetikai tisztálkodási termékekre, melyek még jelentősebb mennyiségben tartalmaznak különböző vegyszereket.
Itt jegyzem meg, hogy a legtöbb márkás tusfürdő általában 90% ban tartalmaz például vizet, tehát a maradék anyagnak eléggé koncentráltnak kell lennie.
Ezen kívül a szappan nem csak a zsírt és egyéb szennyeződéseket mossa le a bőrről, hanem lúgos hatása miatt fertőtlenít és az elhalt bőrréteget is eltávolítja, ami a legjobb táptalaja a gombák és baktériumok szaporodásának. Ezért is jobb a szappan a mindenféle illatos vegyszereknél.
A szappan  jelentősen olcsóbb is mint a különböző tusfürdők és egyéb kozmetikai szerek, pláne ha önmagunknak készítjük és ha sikerül beletanulni az eljárásba akár évenkénti 1-2 délutánnal az egész család biztonságos, személyre szabott és egészséges tisztálkodást biztosító szappanmennyiségét elő tudjuk állítani.
A szappankészítés jó családi program lehet és kitűnő ajándék a home made szappan, a csládnak és barátoknak egyaránt.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugtató teakeverékek házilag
Vérehullató fecskefű – bőrproblémákra, szemölcsökre
Körömvirág, sebgyógyító és bőrgyulladás csökkentő
Gyógynövények elkészítési technikái – forrázat, főzet, áztatmány, tinktúra, kenőcs, házilag.

Diólevél – bőrproblémákra kiváló

kava

Kava – a Piper methysticum (részegítő bors) gyökértörzsének nedvéből és kókusznedvből készült ital, mely Hawaii, Mikronézia és Polinézia nemzeti italaként ismert és a csendes óceáni szigetvilágban már évezredek óta használt mágikus és gyógyító szer egyaránt.
A kavával bőrbetegségeket, asztmát és egyéb gyulladásos megbetegedéseket kezelnek de kultikus és misztikus szertartások alkalmával használták igazán. A kava ital később már élvezeti cikként is elterjedt a Polinéz szigetvilágban.
Az ital készítéséhez a növény gyökerét össze kell rágni, mert a nyálban lévő enzimek katalizálják a folyamatot. Az összerágott növényi részeket azután egy tálba köpik és kókusztejjel és vízzel hígítják.
Az elkészítés tradicionális módszerével a beáztatott és összerágott növényt gyúrni és préselni kell majd szűrőn átszűrni, ehhez valamilyen növényi rostot vagy vásznat használnak.
A kava ital népszerűsödésével már általában nem a hagyományos módon készül. A gyökeret szárítják és porrá őrlik, majd víz hozzáadásával gombócot gyúrnak belőle és ezt áztatják és nyomkodják, majd szűrik és fogyasztják. Gyakorlatilag áztatmányt készítenek belőle de mechanikai hatások segítségével, mely önmagában egy rituálé is lehet.

A kava fő hatóanyagai az úgynevezett kavapyronok, melyekből a mai napig 18 különböző vegyületet azonosítottak. A kavapyronok mindegyike helyettesített, hattagú laktonok, úgynevezett sztiril-alfa-piron. Az azonosított kavapyronok közül eddig hatról sikerült farmakológiailag is meghatározható hatást kimutatni, ezek a Kavain, Dihydro-Kavain, Yangonin, Desmethoxy-Yangonin, Methysticin és Dihydro-Methysticin.

A kavapyronokról egyértelműen megállapítható, hogy nyugtató, izomlazító, feszültség és szorongás oldó hatással rendelkeznek, a központi idegrendszerre gyakorolt hatásaik által. Folytak eredményes kutatások azzal kapcsolatban is, hogy a kavapyronok a függőség legyőzésében is hatékonyak. Kábítószer, alkohol és egyéb függőségben szenvedő embereknél alkalmazzák a kava kivonatokat.
A kavapyronok vízben rosszul, 70%-os etil alkoholban viszonylag jól (30%) oldódnak, bonyolult vegyészeti eljárásokban acetonban oldják őket. Az emésztő rendszerből jól felszívódnak.

A kava hatása egy relaxáló és nyugtató hatás, ami nem jár elgyengüléssel vagy fáradsággal. A kava fogyasztásával nem csak gyógyítottak, hanem az éhinség elviselését is elősegítették, mely sokszor kényszerből de gyakran vallási szertartások miatt is volt jellemző az óceániai szigetvilág életében.
A kava fogyasztása kezdetben nyelvzsibbadást, majd ellazulást és nyugalmat okoz. Jó görcsoldó, fájdalomcsillapító. Alkohol hatására fokozódik a hatása, a kábítószerek hatását pedig mélyíti és elnyújtja.
Az izgalmakat csökkenti és az alvást kitűnően támogatja.
Csökkenti a pszichovegetatív és pszichoszomatikus panaszokat, ezért az idegesség, izzadás, szívdobogás, gyomor és bélrendszeri panaszok kezelésére is hatásos.
A szorongás oldó hatása, eredményesség tekintetében vetekszik a benzodiazepinek gyógyszerek hatásával, tehát rendkívül hatásos szorongásoldó viszont nem okoz függőséget, sőt ahogy fentebb említettem a függőségek kezelésre is használják.
A kava esetleges káros hatása, a folyamatos és kontroll nélküli használat esetén fordulhat elő, ebben az esetben májtoxikus hatású lehet de ezen hatásmechanizmusát még pontosan nem sikerült megismerni.

DMT – a lélek molekulája

A kereszténységben levő egység-gondolat, amikor kimondták elemi erővel tört át. A kis héber gyülekezetet, amely abban a hiszemben volt, hogy számára készült vallás, felrobbantotta. A kereszténység mértéke már az első pillanatban is az egész Föld volt. Az egység nagy arányokban először Alexandriában bontakozott ki.
A gondolkozók kísérletet tettek arra, hogy mindazt, ami a kereszténység előtt volt egybeolvasszák. Ha a klérus és a politikai hatalom az alexandriai gondolkozást nem üldözte volna, a hagyomány alapjaára épített emberiség egység megvalósítására lett volna lehetőség.
Amikor a kereszténység vallássá lett univerzális jellegét elvesztette, mint minden hagyomány amelyik vallássá válik. A buddhizmusban a hinayana vallásá sápadt és történetivé lett, a mahayana megmaradt hagyománynak. A kereszténység teljes egészében exotériává lett, a vallás nem szabadít fel többé, csupán védelmet nyújt. És nem az emberfölötti körökkel való érintkezést hozza, mindössze ezen a világon lehetőleg a terheken akar könnyíteni.
A szisztematikus könnyítéssel szemben, amit a civilizációban a vallás, a filozófia és a tudomány a valóságmekerülése és az embernek a valóság elől való elrejtőzése az intézmények élethamisítása és a vallások valóság félelme jelent, van másik magatartás. A kettő sohasem vegyül és nem téveszthető össze.
Mindig van vidvan, a tudás képviselője és szofosz, a bölcs, bódhiszattva a megvilágosodott és isharua a szellemi ember. Van aki a civilizációban negatív magatartást vesz fel, nem a civilizációt tagadja, a könnyítés az amit nem fogad el, mert a könnyítésben a valóságtól való félelem annyit jelent, hogy az ember elveszíti önmagát. Élethamisítás annyit jelent, hogy a lét értelme elvész. A vidvan a tudás képviselője és az isharua, a szellemi ember visszaakarja szerezni önmagát.

Az élet maga szubsztanciátlan és ami csak élet, nem egyéb mint elmúlás.
A bódhiszattva azt akarja, ami a halált is kibírja. A civilizációban nem azért nem vesz részt, mert tudja, hogy reménytelen védekezés valami ellen, ami ellen nem lehet védekezni és legfeljebb a tudomásul vétele elől lehet elrejtőzni. De ha az ember elrejtőzik, önmaga és létének értelme elől rejtőzik el.
A szofosz, a bölcs számára az élet nem feltétlenül élvezet és nem akar zavartalanul örökre itt megtelepedni. De tudja, hogy ennek az életnek sajátsága, hogy minél könnyebbé akarják tenni, annál jobban megzavarodik, összezsugorodik, elveszti derűjét és szépségét, fényét, varázsát és misztériumát…

Misztika és mágia

Az európai tudomány a természetet úgy gondolja el, hogy azaz értelmes, célszerűen elgondolt, megszámlálhatatlan tények számsora. Elég kezdetleges felfogás; a végtelen sor mögött, pedig nincsen semmi. Illetve a sor mögött éppen semmi van.
A misztikus másként lát, a természetet úgy gondolja el, hogy az a megszámlálhatatlan lények tömege és az élőlények mögött ott van az, aki a lényeket életre hívta. A teremtmények mögött van a teremtő mágus, a világ központjában ül, láthatatlanul, csak alkotásaiban megfoghatóan. A természettudományos európainak a természet géprendszer és e mögött áll a: semmi:
A misztikusnak az élőlények világa s a teremtettek mögött áll a teremtő. De aki azt hiszi, hogy a misztika a racionalizmus ellentéte a dolgot egészen rosszul érti, egyáltalán nem az. A misztika az a tudás, amely minden dolog egységét látja, míg a tudomány nem látja. Minden dolog egy. Az is, ami életszerű, az is ami gépszerű, ez éppen a misztika: látni azt a középpontot, ahol az életből gépszerűség, a gépszerűségből élet lesz. Látni a pontot és a lényt, a Teremtőt, aki az életből gépet és a gépből életet teremt. Ezért a misztika nem a tudomány ellentéte, a misztika a tudás magasabb foka. Lehet, hogy az ember által elérhető legmagasabb fok.

Hamvas Béla – Scientia Sacra

A koleszterinről szóló cikksorozat első részében, megbeszéltük a koleszterin fogalmát, mit jelent a HDL és mit az LDL koleszterin. Ismertettem, hogy miért fontos a szervezet számára és ,hogy miért és hogyan képes felhalmozódni az erek falában és ezzel milyen tüneteket és betegségeket indíthat el. Beszéltünk arról is, hogy nem a koleszterint kell bűnösnek kikiáltani, hanem azokat az életmódbeli hatásokat, melyek miatt a lerakódások kialakulnak, illetve amiért nem tudnak eltűnni. De mit kell még tudni erről a témáról?

Nézzük tovább

Az emberi testben minden mindennel összefügg (természetesen a világban is, de most nézzük, csupán a szervezet egészséges működése szempontjából a dolgokat).
Amikor egy probléma kialakul, az egy tartós hatás eredménye. Tehát az erek falából csak akkor fog távozni az ott lerakódott, plusz koleszterin, ha az az energetikai folyamat megszűnik, ami mindezt okozza.
Ha megszűnik a tartós stresszhelyzet, akkor az érstressz állapota is, azaz az erek fala ellazul és a szervezet megkezdi a helyreállító mechanizmusait. Ezen helyreállító mechanizmusok mértéke és eredménye attól függ, hogy egyrészt milyen a szervezet általános állapota, vitális tartalékai mennyire vannak feltöltve (vitaminok, ásványi anyagok, szabadgyök semlegesítő rendszerek stb.), másrészt attól, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az újabb stresszhatásig, illetve az is fontos, hogy a már kialakult koleszterin felhalmozódás milyen mértékű és eddig mennyi elváltozást okozott.


Amennyiben viszont egy tartós stressz állapot és ez alatt kialakuló elváltozások hatására, az erek és az érfalon kívüli sejtállomány nagyobb mértékben károsodott, tehát megindult a sejtek pusztulása vagy daganatosodása az adott területen, úgy az érfal regenerációja is kevésbé vagy egyáltalán nem fog működni.
Ilyenkor jelennek meg a krónikus betegségek, melyekből a gyógyulás hosszú vagy már egyáltalán nem lehetséges folyamat.

A koleszterin szintről néhány gondolat

A vérben jelenlévő koleszterinszállító fehérjék (LDL, HDL) mennyiségéből és egymáshoz viszonyított arányából tehát ugyan levonhatóak bizonyos következtetések, de az élettanilag jónak mondható szintek, önmagukban nem pontosan behatárolható értékek és az esetek többségében még a statisztikai alapon működő következtetések sem helytállóak. Ugyanis a koleszterin szint függ az életkortól, nemtől, élethelyzettől, táplálkozástól, testtömegtől és még egy sor egyéb dologtól.
Nem lehet általánosítani, hogy egy emberben mennyi a normális mennyiség, mert ez tág határok közt mozoghat. Van akinek több koleszterinre van szüksége, másnak kevesebbre, van aki többet képes feldolgozni vagy tolerálni van aki kevesebbet és így tovább.

Az általános egészségügyi határértékek a koleszterin szint kapcsán, jelenleg Magyarországon a következőek:
összkoleszterin: 5,2 mmol/liter alatt normális. 5,2 – 7 mmol/liter között emelkedett
7 mmol/liter fölött kóros – kezelendő
LDL koleszterin: 3,4 mmol/liter alatt normális, 3,4 – 4,2 mmol között emelkedett,
4,2 mmol/liter fölött kóros – kezelendő.
HDL koleszterin: 1,42 mmol/liter fölött normális, 0,9 – 1,42 ig alacsony,
0,9 mmol/liter alatt kóros – kezelendő. (itt a fentiekből érthetően, fordított a helyzet, a több jobb)

A kezelendő kifejezés azt jelenti, hogy az orvosi gyakorlatban a beteg gondozási protokoll előírja az orvosoknak, hogy ebben az esetben, bizonyos egyéb szabályok szerint de kezdjenek el gyógyszerrel beavatkozni a koleszterin szint csökkentésébe. Az emelkedett értéknél még csak diétát javasolnak és rendszeres koleszterin ellenőrzést.

Hangsúlyozom, a fönti értékek általános egészségügyi határértékek. A szó az általánoson van, ami statisztikai alapon működő eredményekből táplálkozik, tehát nem mindenkinél ugyanaz a jó szint és egyáltalán nem szabad e miatt kétségbeesni –  később kiderül miért.

Mit jelent a koleszterin határérték?

A koleszterin szint és a szív és érrendszeri problémák közötti összefüggéseket azon megfigyelésekből állapították meg, hogy egyrészt a koleszterin képes felhalmozódni az érfalban és ezzel magas vérnyomást és egyéb szív és érrendszeri problémákat okoz.
Megfigyelték azt is, hogy a sok ilyen betegségben szenvedő betegnél ezek az értékek általában magasak, illetve a HDL szint alacsony és az ereik falában sok felhalmozódott koleszterint találtak.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a tartósan magas és állandósult koleszterin szint, nagyban hozzájárul a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.
Ha ezen következtetéseket tovább gondoljuk és ismerjük a statisztika tudományát, akkor könnyen eljuthatunk ahhoz a következtetéshez is, hogy a magas koleszterinszint, amennyiben tartósabb ideig fennmarad és állandósul, előre jelezheti a szív és érrendszeri betegségek kialakulását vagy kezdetét.
Ez utóbbi szerintem helytállóbb következtetés.
Tehát nem a koleszterin, illetve a magas koleszterin szint a probléma, hanem valami teljesen más, az emelkedett koleszterin szint csak jelzi azt és jó bölcsen előre.
A táplálékkal bevitt koleszterin pedig még kevésbé okolható a betegségek kialakulásáért a gyógyszeres kezelés viszont okozhat és általában okoz is további problémákat.

Nézzünk pár tanulmányt a táplálékkal bevitt koleszterin és a betegségek összefüggésére.

Dr. Uffe Ravnskov 2002 ben készült összefoglalója, az elérhető 13 követéses vizsgálat 190 000 személyétől vett adatok alapján a koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív és érrendszeri betegségek kockázatával. A vizsgálatok közt a minimális követési idő 4 év volt de volt 16 éves értékelés is.

Katja L Esrey csoportja, 1996-ban közölték a Lipid Kutatási Klinikák követéses vizsgálatának elemzését, melyben 4546 férfitől és nőtől gyűjtöttek adatokat 12 éven át. A táplálékkal bevitt koleszterin és a szívbetegségek közt semmiféle kapcsolatot nem találtak.

Alberto Ascherio által vezetett kutató csoport. 43 757 férfit követtek, akik 40-75 év között voltak 1986-ban. A 8-10 év közötti követések során nem találtak kapcsolatot a bevitt koleszterin és a szívbetegség vagy halálos szívinfarktus között.

Frank B. Hu kutató csoportja, 14 éven át követtek 80 082 nőt, akik 1980-ban 34-59 év közöttiek voltak. Vizsgálatuk eredménye: az elfogyasztott koleszterin és a szív és kardiovaszkuláris megbetegedések közt nincs kapcsolat.
Donald J. McNamara 2000-es nagy elemzésében rámutat, hogy a koleszterinnel kapcsolatos első kutatások abból álltak, hogy 1913-ban két kutató nyulakat etetett koleszterinnel és a nyuszikban érelmeszesedés alakult ki. Viszont a nyulak növényevő állatok tehát ők normális körülmények között kevés koleszterint fogyasztanak.

2013 ban az Egyesült Államokban, Dr. Joseph Francis (orvos statisztikus) nagy visszhangot váltott ki, amikor a Nature magazinban megjelent cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a koleszterin határértékek meghatározásánál, nem a tudományosan megalapozott megfigyelések, hanem inkább a gyógyszergyárak értékesítését fokozó érdekek az irányadóak. Csak az USA ban, 2011 ben 18,5 milliárd dollár értékben írtak fel koleszterincsökkentő szereket az orvosok.
A legtöbb vizsgálat, amely a koleszterint mint elsőszámú közellenség és gyógyszerekkel üldözendő gyilkos kórkép kezeli, különböző statisztikai módszereket és sok esetben téves vagy szándékosan manipulált tényeket vesz alapul és az is elmondható, hogy az elfogadott határértékeket folyamatosan csökkentik, ezzel egyre több orvost motiválva arra, hogy felírja a koleszterin csökkentő szereket.

Hogyan hatnak a koleszterincsökkentő gyógyszerek?

A koleszterincsökkentő gyógyszerek általában úgynevezett sztatinok csoportjába tartoznak. A sztatinok a HMG CoA reduktáz nevű enzim blokkolásán keresztül csökkentik a máj LDL termelését.
A HMG CoA reduktáz enzim, egy bonyolult energetikai folyamatban résztvevő anyag, mely nem csak az LDL képződését, hanem más létfontosságú anyagok képződését is elősegíti, az úgynevezett mevalonát úton keresztül. Így hormonok képződését, A és D vitamin képződését és például a Q10 vitamin képződését is ennek a folyamatnak köszönhetjük.
Tehát a sztatin gyógyszerek negatívan hatnak nem csak az LDL képződésre, hanem egyéb létfontosságú folyamatokra is.
A Q10 vitamin például nélkülözhetetlen a sejtek energia termeléséhez és hatásos antioxidánsok. A Q10 vitaminhiány például összefüggésben áll az izmok (beleértve a szívizmok) és a máj megbetegedésével is (ne feledjük el, a máj felelős mind az LDL, mind a HDL koleszterin termelésért és általában a zsír anyagcseréért, tehát annak károsodása esetén ez a probléma, több egyéb problémával együtt csak ront a helyzeten)
A D-vitamin csökkent termelését vagy például a nemi vagy egyéb hormonok csökkent termelését pedig nem is részletezem.
Tehát a sztatinok nem csak a kórosnak kikiáltott LDL képződését de egyéb fent felsorolt anyagok képződését is gátolják, mellyel hiányállapotokat képesek létrehozni a szervezet működésében.

folytatás hamarosan..
A következő cikkben szó lesz arról, hogy pontosan hogyan alakul ki az emelkedett koleszterin szint, milyen okok vezetnek ehhez és mire érdemes gondolni és figyelni ezzel kapcsolatban. Nem a rettegés, nem a gyógyszerek és nem a zsírok fogyasztásának elhagyása a megoldás, hanem meg kell találni a probléma forrását és azzal kell foglalkozni, melyhez további segítséget kaphat az olvasó, az eddigi megközelítésekhez hasonló formában, az alternatív és természetes gyógyászat szemléletén keresztül.

J.Kriszto

Mikor veszélyes a magas koleszterin szint?

Koleszterin, tények és tévhitek – kezdjük az alapoktól

Q10 – koenzim más néven Ubikinon, valamennyi sejtünk működéséhez szükséges anyag.
A Q10 az úgynevezett aerob sejtlégzés egyik elengedhetetlen alkotóeleme, az emberi testben képződő energia ezen a folyamaton keresztül jön létre.
A Q10 koncentrációja azokban a szervekben a legmagasabb, melyeknek legnagyobb az energiaigénye, mint a máj, szív, tüdő és a vese.
Q10 hiányában tehát nem működnek jól a sejtek energiaképző folyamatai, amely különféle betegségek kialakulásához vezet. Hiányában nem működik megfelelően az immunrendszerünk sem valamint felgyorsulnak az öregedési folyamatok a szervezetben.

A Q10-et minden ember szervezete előállítja, szintetizálja de megfigyelések bizonyítják, hogy az életkor előrehaladtával és bizonyos betegségek, például szívelégtelenség esetén jelentősen csökken a máj Q10 tartalma, amely további betegségek kialakulásához vezet.
Jó hír viszont, hogy az is tudományosan bizonyított tény már, hogy a Q10 fogyasztással, a hiányból adódó kóros folyamatok rendeződnek tehát érdemes Q10-et fogyasztani, a természetes táplálékunkkal vagy akár különböző étrend kiegészítők, vitamin készítmények segítségével.
Mivel a természetes Q10 termelés körülbelül 35-40 éves korig általában zavartalan ezért csak ezen életkor után indokolt annak külső pótlásár nagyobb hangsúlyt fektetni.
A szervezetünk Q10 termelésére negatívan hat a betegségek, a stressz terhelés, a fizikai és szellemi túlterheltség is.
A Q10 “vitamin” fogyasztását elsősorban szívbetegségek megelőzésére és már kialakult szívbetegségek és magas vérnyomás kezeléséhez szokták ajánlani, mivel bizonyos vérnyomás csökkentő és koleszterincsökkentő gyógyszerek, jelentősen gátolják a szervezet Q10 termelését, ugyanis a Q10 a szervezetben a koleszterinnel azonos úton keletkezik.
Amennyiben viszont a szervezet Q10 szintje 25%-al csökken, az már biztosan betegséghez vezet.

A Q10 hivatalosan ajánlott legmagasabb napi adagja 1200 mg ami biztosan nem okoz túlfogyasztásból származó mellékhatást.
A Q10 koenzimnek még nagy dózisban sincs toxikus hatása, terápiás alkalmazásban még 3600 mg napi adagot is jól tolerálnak az egészséges és a betegek emberek is. A túl nagy dózisú mesterséges Q10 fogyasztásnak emésztőrendszeri mellékhatásai lehetnek.

A Q10 koenzim minden sejtünk számára nélkülözhetetlen, nagy dózisban sem mérgező és természetes előállítása a szervezetben egy idő után biztosan csökken, tehát mindenképp olyan „alapvitaminnak” számít, amely rendszeres pótlásáról érdemes gondoskodni.

Jó néhány kísérletet végeztek már ezzel az anyaggal a kutatók, melyek eredményei arról számoltak be, hogy az alábbi betegségek gyógyításában különösen hatásos a Q10 koenzim terápiás adagolása.
Parkinson kór esetén, sugárkezelések vagy sugárzás okozta sejtkárosodások alkalmával, fogágy betegségek kezelésénél, magas vérnyomásban szenvedőknél, szívmegállást elszenvedetteknél és szív és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésénél, a rák kezelésében, a migrén kezelésében és a szervezet általános öregedési folyamatainak „lassításában”.

A Q10 természetes táplálékkal is pótolható, nagy mennyiségben van jelen a szója olajban (100 g olajban 150-300 mg) és a jó minőségű, hidegen sajtol extra szűz olíva olajokban (100 – 150 mg/100 g).
A vörös húsok is jelentős mennyiségben tartalmaznak Q10 et, legnagyobb mértékben a szív és a máj de a sima vörös hús (izom) is.
100 g sertés szívben átlagosan 20 – 120 mg Q10 található, míg ugyanennyi marha szívben 110 -120 mg. Nagyobb mennyiség van a földimogyoróban és a szőlő magjában, illetve a petrezselyemben is.
Tehát a Q10 pótlásunk vegyes táplálkozás esetén a táplálékból is megoldható, csak tudatosan kell megválasztanunk az étkeink összetevőit de tekintettel ezen anyag rendkívüli fontosságára, érdemes jó minőségű és magas Q10 tartalmú étrend kiegészítőt is beiktatni 35-40 éves kor után, különös tekintettel a magasabb szív és érrendszeri rizikófaktorral élők számára.

Vitaminok ajánlott mennyisége

Az előző cikkben ismertettem a komplexitás tudományának alapfelfogását és ennek szemléletével az ember és a társadalom viszonyát, ebben az írásban az agy komplex működését és annak okait vizsgáljuk meg, ezen szemlélet szerint.

A korábbi álláspontok hangsúlyozták, hogy az agy valódi komplex rendszer (tudományos értelemben), dinamikus (folyamatosan változó) mintázatokat és az elektromos és kémiai tevékenység al-mintáit hozza létre folyamatosan.
A televízióban látható időjárási térképek a hőmérséklet, az esőzések és más időjárási minták alapján a Föld felszínét, különböző grafikai eszközökkel ábrázolják, amelyek segítenek elképzelni a változó minták szerint az időjárást.
Valahogy így lehet elképzelni az agy aktivitási térképét is, amely fraktál mintaként is értelmezhető.
A kép nagyban különbözik a nagyítás különböző szintjeitől.
Az agy működése nem egy ki és egy bekapcsolt állapot között írható le, hanem inkább úgy, mintha egy szabályozó, regulációs kapcsolóval lenne ellátva. A különböző tudat állapotok, betegségek, érzelmi minták, folyamatosan alakítják az agy működését és ezzel változó „térképet” mutatnak.

A tudatossággal kapcsolatos tanulmányok gyakran alkalmazzák, az idegtudós, Antonio Damasio által javasolt modellt. A modell három hierarchikus rétegből áll, amelyek evolúciós hatásokba vannak ágyazva.

1. A protoself egy olyan előtudatos állapotot képvisel, amelyet minden életformában létezik, beleértve az egysejtű szervezeteket is. Ez az alapot biztosítja az “én” két magasabb szintjén.
2. A magtudat akkor fordul elő, amikor az organizmusok egyfajta önérzetet alakítanak ki. A magtudatosság csak a jelen pillanata, az itt és most. Nem igényel nyelvet vagy memóriát és nem is tükrözi a múltbeli tapasztalatokat, vagy nem vetíti magát a jövőbe.
3. A kibővített tudatosság akkor következik be, amikor a tudatosság túlmutat az itt és mosttól, és kiterjedt memóriahasználatot alkalmaz. Az élőlény tudatában van a múltnak, a jelennek és a jövőnek.

E kategóriák szem előtt tartásával azt feltételezhetjük, hogy sok állat rendelkezik alapvető tudatossággal, de valószínű, hogy a legtöbb állat nem rendelkezik az ember kiterjesztett tudatosságával.
Magasabb rendű állatok, mint az emberszabású majmok (orángutánok, gorillák és csimpánzok) kisebb (de mégis kiterjesztett) tudattal rendelkezhetnek. A más majmok (sőt a pl. a varjak és a polipok is) eszközöket használnak, problémákat megoldanak, és sok más emberi viselkedést mutatnak.

DE mi különbözteti meg az emberi agy anatómiáját a majmok és más emlősök agyától.?

Erre a kérdésre a válasz az, hogy egy nyilvánvaló paradox-mentális feldolgozás.
Valójában a tudatos tapasztalatunk nagy része kritikusan függ az agykérgünk működésétől. De a különböző emlősök kortikális (agykérgi) struktúrái között nagyon kevés különbség van.
Mindegyik hasonló cellatípusokat tartalmaz, oszlopokban elrendezve, különálló kortikális rétegekkel.
A nagyobb agy természetesen több idegsejtet és oszlopot alkalmaz, hogy kölcsönhatásba lépjen egymással. Bár az agy méretnek számítania kell valamit, de ez nem magyarázza meg, miért tűnnek intelligensebbnek az emberek, mint az elefántok, a delfinek és a bálnák, melyek agymérete meghaladja az emberét.
A fent említett három nagy faj mindegyikének agya és agykérge, hasonlít az emberi agyhoz, kivéve, hogy  sokkal nagyobbak. Bár az emberek, a testtömegük arányához képest a legnagyobb tömegű aggyal rendelkeznek az élőlények között, de ez nem magyarázza meg a komplexebb agyműködésünket.

A szinte bármely bonyolult rendszer működésének alapja, hogy a lokalizáció (izoláció) szélsőséges állapotai és a globális állapotok között, milyen összefüggések működnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kérdéses rendszer leginkább egy egységes integrált entitásként viselkedik-e, ami az összes kisebb részének erős, folyamatos interakcióját jelenti vagy a rendszer sok apró alrendszerből áll, amelyek többé-kevésbé függetlenül működnek, akkor képet kaphatunk egy rendszer komplexitásáról.

Ezt a “szurkolók egy labdarúgó stadionban” példával megpróbálom szemléltetni.
Mielőtt egy mérkőzés megkezdődik, a legtöbb interakció az egymás közelében tartózkodó személyek között zajlik, az egyéni beszélgetések nagyrészt függetlenek egymástól. Ez a reakció, a funkcionális lokalizáció.
Az ellentétes állapot akkor következik be, amikor a hazai csapat, gólt rúg, és a rajongói együtt lelkesednek. Nevezzük ezt a reakciót a globális koherenciának.
A lokális és globális működések megfigyelhetőek az emberi agyban is és szorosan összefüggnek az agyi egészséggel.
Az agykutatások azt sugallják, hogy a legkomplexebb agyállapotok a teljesen lokális és a teljes globális viselkedés szélsőségei között fordulnak elő, ami az agy komplexitása és az egészséges tudat közötti összefüggést jelenti.

A kémiai (neurotranszmitter) rendszerek úgy működnek, hogy az agyat különböző módon változtatják, a dinamikus viselkedések lokális és globális működések skálája mentén.
Különböző vegyianyagok megváltoztathatják a különböző agykérgi területek közötti kapcsolási erőt szelektív akciók esetén, különböző kortikális mélységekben.
Az egészséges tudat a helyi, regionális és globális mechanizmusok közötti megfelelő egyensúlyhoz kapcsolódik.
A lokális és globális működésű agyállapotok a skizofréniától és az autizmustól (szélsőséges lokalizáció) az egészséges állapotokon keresztül (mérsékelt lokalizáció), kómáig vagy érzéstelenítésig terjednek (szélsőséges globális koherencia).

Hogyan alakulhat ki az ember agyi élettana, hogy összetett mintákat hozzon létre, és hogyan teszi lehetővé, hogy az agy könnyen válthasson a lokalizált és a globális működés között?

Az agykéreg távoli területei közötti, kapcsolatok mértéke biztosítja az egyik lehetőséget a komplex agyi minták széles skálájának előállítására. Az emlősök agykéregében lévő egyes neuronok mindegyike két vagy három szinapszis útvonallal választható el.
Ez azt sugallja, hogy egy neuron akciós potenciálja egy másodlagos neuront céloz meg, amely viszont egy harmadik neuront céloz meg, és így tovább.
Azonban csak két vagy három ilyen lépésre lehet szükség ahhoz, hogy az egyik régióból származó hatások a távoli kéregre terjedjenek. Az ilyen kortiko-kortikális útvonalhosszúságok hasonlítanak az úgynevezett, globális emberi kapcsolódási hálóhoz, mely szerint bármely két ember között a Földön, legfeljebb 6 kapcsolódási pontból álló kapcsolat rendszer van. Ez azt jelenti, ha választasz egy embert véletlenszerűen, az valószínű ismer valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit…stb. így legfeljebb 5 emberen keresztül eljuthatsz egy közvetlen ismerősödhöz.
Hasonlóan működnek a vasútvonalak, a repülési útvonalak és a legtöbb több csomópontos hálózat.

Hogyan alkalmazható a fenti rendszer az emlősök agyára?

Tegyük fel, hogy számoljuk az axonok számát, amelyek a cortex alsó részébe belépnek és elhagyják a területet. Néhány ilyen rost összeköti az agy kéreget,(kortiko-kortikalis rostok), mások összekötik a kortexet a mély (középagyi) struktúrákkal, különösen a thalamusokkal. Az emberi agyban a kéregbe belépő vagy azt elhagyó emberi szálak mindössze 2-5% -a kapcsolódik a középső vázszerkezetekhez. Ez azt jelenti, hogy ezek a szálak (axonok) az emberek túlnyomó többségében kortikális-kortikális. Ezzel ellentétben a kortiko-kortikalis axonok relatív sűrűsége sokkal alacsonyabb az alacsonyabb rendű emlősöknél, a patkányokban ez például csak kb. 50 százalék.
Úgy tűnik, hogy a kortiko-kortikalis rostok relatív sűrűsége fokozatosan növekszik az egyre magasabb rendű élőlényekben és a különböző agykérgi neuronok és oszlopok globális kölcsönhatásaiból származik, az emberiség. A kéregből az agykéreghez kapcsolódó dinamikus visszacsatolás fontosabb lehet az embernél, mint az alacsonyabb rendű emlősöknél.

Egyszerűbben szólva, az ember agykérgében sokkal összetettebb inger feldolgozás, kommunikáció folyik, mint a többi élőlény agyában. Komplexebben képes érzékelni a környezetét, feldolgozni a környezet ingereit és komplexebb módon képes értelmezni az információkat. Ezzel a világot is komplexebben képes felfogni, látni és elképzelni, és az ember tudatának ez teremt alapot, legalább is a komplexitás tudománya szemszögéből.
De ha kicsit eljátszunk a gondolattal és elképzelünk egy másik fajt, egy másik élőlényt, ami az emberénél még komplexebb érzékelésre és gondolkodásra képes, még komplexebben, átfogóbban és ezzel érthetőbben képes felfogni önmagát és a világot, melyben létezik.
Hogyan viselkedne, létezne és viszonyulna önmagához és a világhoz ez az élőlény ?.
Nagyobb tudatosságánál fogva, sokkal inkább megpróbálná uralni önmagát és a környezetét vagy inkább sokkal inkább képes lenne összhangban és harmóniában létezni azzal?.
Próbáljuk meg elképzelni…

Komplexitás tudománya – agyműködés és tudat 1.rész

AJÁNLJUK

nyugtatók

A pszichoaktív szerek néhány csoportjáról már korábban írtam, a narkotikumok, pszichedelikus anyagok és serkentő szerek után, most a nyugtató szereket és deliriáns anyagokat szeretném...