Egyéb

kemia Nobel

A tudomány rohamos fejlődése és a fejlődés iránya, leginkább a tudományos elismerések és díjak fényében érezhető. A Nobel-díj bizottság, a Svéd Királyi Akadémián minden évben olyan tudósokat igyekszik díjazni, akik munkásságukkal és felfedezéseikkel az emberiség fejlődését, a tudomány szintjén jelentősen befolyásolják. A korábbi írásomban a fizikai Nobel díjakat mutattam be, melyekből következtethető a tudomány fejlődése az elmúlt és az elkövetkezendő évekre. Most a kémiai Nobel-díjakat járjuk körül és körvonalazzuk belőle, hogy merre halad a modern tudomány.

A kémia területén az elmúlt 12 évben az alábbi kutatókat és felfedezéseket díjazták ezzel a rangos elismeréssel.

2019 John B. Goodenough (USA), M. Stanley Whittingham (UK) és Josino Akira (Japán), a lítium ionos akkumlátor kifejlesztéséért kaptak díjat. A mára már minden mobil telefonban és számos elektronikai termékekben megtalálható, hatékony energiatárolók kifejlesztése a 70-es években kezdődött és több lépcsőben zajlott az elmúlt 50 évben. A tudósok az életművük elismeréseként kaptak Nobel-díjat.

2018 Frances H. Arnold (USA), George P. Smith (USA),  Gregory P. Winter (UK).
A két amerikai és egy angol kutató, megosztva két témáért kapták a rangos elismerést. Az enzimek irányított evolúciójáért valamint a peptidek és antitestek fág-bemutatásáért.
Ezekkel az eljárásokkal, mesterségesen lehet olyan fehérjéket létrehozni, melyek képesek enzimként vagy valamilyen funkcionális fehérjeként működni az élő szervezetekben. Gyakorlatilag robotok készíthetők, molekuláris szinten ezzel a technológiával, illetve ilyen fehérjékkel molekuláris szinten is befolyásolhatók az élő szervezetek.

2017 Jacques Dubochet (Svájc), Joachim Frank (Németország), Richard Henderson (UK).
Az oldott állapotban lévő szerves molekulák nagy felbontású tanulmányozására alkalmas krio-elektronmikroszkóp kifejlesztéséért kapták az elismerést. Ezzel az eszközzel, mely 3 különálló felfedezésen alapul (mindhárom tudós nevéhez 1-1 fűződik ezekből) és évtizedek munkájának eredménye, mára már a molekulákat háromdimenziós képalkotással is képesek megfigyelni a tudósok. Ez a biotechnológiában hatalmas előrelépést jelent.

2016 Jean Pierre Sauvage (Franciaország, J Fraser Stoddart (UK – USA), Bernard L. Farninga (Hollandia).
A molekuláris gépek kutatásáért kapták a díjat. A kutatók olyan molekulákat hoztak létre, melyek energia segítségével, képesek munkát végezni, írányított keretek között. A molekula lift, a mesterséges izmok és a molekuláris gépek tervezése hoztak elismerést a kutatók számára. Ezen technológiákkal az informatika és a biokémia került közelebb egymáshoz és az ezen kombinációban rejlő lehetőségek hatalmas potenciált hordoznak magukban, a tudomány és technológia szinte minden területén.

2015 Thomas Lindhal (Svédország), Paul Modrich (USA), Aziz Sancar (Törökország).
A tudósoknak sikerült molekuláris szinten feltérképezni, hogy a sejtek, hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és őrzik meg a bennük tárolt információt.
A DNS napi szinten károsodik a sejtekben, a külső behatások, mint például az UV sugárzás, a szabadgyökök és egyéb mérgek hatására. Keletkezhetnek sérülések amikor a sejtben a DNS lemásolódik a sejtosztódás alkalmával. Viszont ennek ellenére mégsem uralkodik káosz az örökítő anyag kémiai rendszerében és ezért számos molekuláris reakció a felelős. Ezen folyamatok feltérképezése hozott sikert a három kutató számára.

2014 Robert Beitzig (USA) Stefan Hell (Románia – Németország), Wiliam Moerner (USA).
A szuper felbontású fluoreszcens mikroszkópia felfedezéséért kaptak díjat. A mikroszkópok a hagyományos optikai úton egy bizonyos felbontástól nagyobbra nem képesek, azaz a fény hullámhosszának a fele (200 nm) mely határ szab azon képességnek, hogy két pontot még meg lehessen különböztetni egymástól. A nagyfelbontású, különböző elveken működő mikroszkópok, a részletgazdagabb megjelenítést és ezzel a kutatások mélyebb régióba való betekintését segítik elő.

2013 Martin Kalpus (Osztrák, Német), Michael Levit (Dél Afrika, USA), Ariel Warshel (USA, izraeli).
A kémiai folyamatok számítógépes modellezésének elősegítésére tett kutatásokért kaptak Nóbel Díjat). Melynek nagy szerepe van a szervezet kémiai folyamatainak megértésében.

2012 Robert Lefkowitz (USA), Brian Kobilka (USA).
A G protein kapcsolat receptorok felfedezéséért kaptak díjat. Ezek a receptorok, a sejtek kommunikációjában vesznek rész, a sejten kívüli jeleket a sejten belüli térbe közvetítik és válaszra késztetik a sejtet. A modern gyógyszerek felének célpontjai ezek a receptorok.

2011 Daniel Sechman (Izrael, USA), A kvázi kristályok felfedezéséért és kutatásáért kapott Nóbel díjat.
A Kvázi kristályok egy speciális elrendeződést mutató anyag szerkezetek, melyek átmenetet képeznek a kristályos és az amorf (szabálytalan elrendezésű) anyagok között. Sokáig csak feltételezték a létezésüket. A matematikában már bizonyított volt, hogy léteznek olyan sík szerkezetek Penrose csempék, amelyekkel nem periodikusan is le lehet fedni a teret, a Kvázi kristályok ezt a szerkezetet a természetben is előfordulva hozzák létre.

2010 Richard Heck (USA), Negisi Eicsi (USA – japán), Szuzuki Akira (Japán).
A palládium által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményekért díjazták a kutatókat.
Ezt a mesterségesen előállítható szénvegyületek előállításánál használják. A kutatók többféle mesterséges szén vegyületet állítanak elő különböző célokra, például gyógyszeripar, elektronikai ipar. A palládium katalizáló hatásával, sokkal komplexebb és más módszerekkel nem előállítható szénvegyületet lehet létrehozni, melyekből gyógyszerek, különböző jó elektromos vezető képességű, rugalmas anyagok állíthatók elő.

2009 Venkatráman Rámakrisnan,(USA – indiai születésű) Thomas Steitz (USA), Ada Yonath (Izrael).
A riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért és folyamatainak megértéséért kaptak díjat. A riboszóma a sejtnek az a szervecskéje ami lefordítja a DNS ben tárolt információt a sejt számára. Ezen folyamatok megértése nagy jelentőséggel bír, több élettani szempontból is. A kutatás eredményeinek egyik legnagyobb felhasználója a gyógyszer ipar, például az antibiotikumok kutatásánál rendkívül hasznos ezen folyamatok megértése.

2008 Martin Chalfie (USA), Osamu Shimomura (Japán), Roger Tsien (USA – kínai származású).
A
zöld fluoreszcens fehérje GFP felfedezéséért nyerték el a díjat. Ez egy olyan 238 aminosavat tartalmazó fehérje, ami fényt vesz fel, ezt egy magasabb energia szintre emelkedve elraktározza, majd lassan az energia egy részét visszaadva fény formájában leadja. Csendes óceáni medúzákban fedezték fel először. Nagy jelentősége van a rákkutatásban és különböző betegségek kutatásában, ahol a sejtek terjedésének nyomait akarják keresni.

Összesítve tehát 30 személyt értékeltek a kémiai Nobel díjjal az elmúlt 8 évben.

Ebből 20 az USA ban dolgozik, 9 Európában, 3 Japánban és 1 Izraelben. A kémiai kutatások díjasai a gyógyszeripar és az elektronika ipar, valamint a biotechnológia fejlődéséhez járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Ezen a területen is jól látható, hogy az USA tudományos hatalmi szerepe továbbra is dominál. Sok neves kutató él vagy dolgozik az USA ban, miután az ottani egyetemek hatalmas erőforrásokkal rendelkeznek a kutatások és kutatók támogatására. Nem meglepő tehát, ha a tudományos és ipari innovációk az USA hatalmi státusztát tovább erősítik.
A kémia területén kiosztott elismerések szinte kivétel nélkül a biotechnológia fejlődésében elért eredményeket méltatják. Eszközök, technológiák és felfedezések, melyek a nano méretű eszközök és programozható baktériumok, molekulák és molekuláris, sejtszintű manipulációkat tesznek lehetővé.
A kémiai Nobel díjak nem csak a gyógyszer kutatásban, orvostudományban, hanem az űrtechnológiában és az élet, legmélyebb szintű befolyásolásában is mérföldkőnek számító kutatások és felfedezések eredményeit segítik elő.

Ajánlott írások


Meditáció alapjai – hogyan kezdj hozzá?

reflux

Gyakori probléma a nem megfelelő emésztés, savas érzés a nyelőcsőben, gyomorégés és esetlegesen rosszabb esetben gyomorfájdalmak, melyek jelentkezhetnek étkezés után, lefekvés után vagy emésztés közben de akár éhgyomorra is. Mi áll ezen tünetek hátterében, hogyan kezeli a problémát a modern orvoslás és milyen kezelést alkalmaz az alternatív gyógyászat? Ezt a témát szeretném körbejárni a következő cikksorozatban.

Az emésztési és emésztő rendszeri problémák, napjaink civilizációs betegségei közül, a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. Oka a modern civilizációs életmód, a stressz, az egészségkárosító anyagok, a nem megfelelő étkezés és a sokszor helytelenül és fölöslegesen alkalmazott gyógyszerek.

Egy kis anatómia – hogy megértsd az emésztést

A szervezetben minden mindennel összefügg, ezért mikor anatómiai szempontból megkülönböztetünk egy szervrendszert, jelen esetben az emésztés szervrendszerét, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy szervrendszer nem csak egy, hanem több és komplex funkciót lát el és hatással van az egész szervezet működésére ahogyan a minden szervrendszer hatással van egymásra is.
Az emésztő rendszer a szájjal kezdődik, mely a táplálék felvételére, aprítására, előemésztésére és az ízek alapján a táplálék azonosítására szolgál. A táplálék íze rengeteg hasznos információval szolgál a szervezet számára és alapját fogja képezni az emésztési folyamatnak, de egyáltalán az egész szervezet energetikai folyamatainak.
Ezért mikor a táplálkozásról azaz az energia felvevő rendszerünkről beszélünk, elengedhetetlen kiemelni a szájüreget és részeinek fontosságát.
Az épp fogazat, a higiénikus és egészséges szájüreg, épp nyálkahártya és jól működő ízlelőbimbók a táplálkozás és az emésztőrendszer egészsége szempontjából rendkívül fontosak.
A szájüregből a garaton keresztül a nyelőcsőbe érkezik a táplálék, melyből a gyomorszájon (cardia ventriculi) át a gyomorba jut.
A gyomor egy tömlő alakú szerv, mely alsó része felé szűkül és az ember jobb oldala felé fordul.
A gyomor másik (alsó) végén a gyomorkapu (pylorus) zárja a gyomrot. A gyomorkapun át tud az emésztett táplálék a patkóbélbe jutni, ezt a bélszakaszt szokták még nyombél néven is emlegetni. 

A patkóbél a vékonybél rendszer első része, mely az éhbéllel majd a csípőbéllel folytatódik és kapcsolódik a vastagbél rendszerhez. A vékonybél utolsó szakasza, a csípőbél (ileum) kapcsolódik a vastagbél első szakaszához, mely a kapcsolódás után a bél, fölfelé indul a test jobb oldalán majd a máj alatt balra fordul és végül a bal oldalon lefelé halad ezután a vastagbél szigmabél része következik, majd a végbélbe végződik.
A vékonybél és vastagbél találkozásánál (ahol a bélszakasz fölfelé fordul) található a vakbél és ennek végén a féregnyúlvány. Ez egy elcsökevényesedett bélszakasz, mely a vastagbél haladásával ellentétesen, lefelé található. A féregnyúlvány gyulladását szokták, népiesen vakbélgyulladásnak nevezni.

Egy csipetnyi élettan

A nyelőcsövet, a gyomor és a belek belső felszínét speciális szövetek borítják, melyek szakaszonként eltérőek.
A nyelőcső szerepe, hogy a nyállal elkevert és aprított táplálékot (vagy folyadékot) a gyomorba jutassa, mely a lenyeléstől számított 6-8 másodpercen belül el is éri a gyomrot. Az összerágott táplálék, úgynevezett emésztő nyállal keveredik és az így nedvesített falat könnyebben lejut a gyomorba. A nyálban található alfa amiláz enzim, már ekkor megkezdi a szénhidrátok bontását.
A nyelőcső a gyomorszájban végződik. A gyomorszáj egy gyűrű alakú izom, mely a nyelési reflex hatására megnyílik és átengedi a falatot a gyomorba.
A gyomorba jutott táplálék elkezdi ingerelni a gyomor falában lévő sejteket, melyek az inger hatására elkezdik kiválasztani a sósavat (gyomorsav).
A mechanikai inger nem csak a savtermelést de a gyomor belső felszínét borító nyálka termelését is fokozza, hogy védje a gyomor falát a képződő savval szemben.
A gyomorsav termelő sejtek, úgynevezett fundusmirigyeket alkotnak, melyek nem csak a sósavat de a pepszin nevű enzimet is termelik. A pepszin egy elő anyag formájában termelődik a sejtekben és azután a gyomorba kerülve, a megfelelő 5 ph (savas) értéken aktiválódik és kezdi el hatását kifejteni. A pepszin a legfontosabb fehérje bontó enzim, e nélkül a fehérjék nem emésztődnek meg. A pepszin 1,8 – 3,5 ph értéken tud a legjobb hatásfokkal működni, egyébként ez a ph érték a megfelelő a gyomor számára, tehát a gyomor egészséges körülmények között, erősen savas kémhatású.

A gyomorban lévő táplálék, elsősorban a húsok, a gyomor alsó felében található pylorusmirigyeket is ingerlik, melyek egy gasztrin nevű hormont termelnek. A gasztrin a vérbe ömlik és a véráram útján hormonálisan is ingerli a fundusmirigyeket, tehát fokozza a sav és a pepszin termelését.
Érdekességként említem meg, hogy a fundusmnirigyek, egy úgynevezett mucoproteid nevű vegyületet is termelnek, a savtermeléssel szoros összefüggésben, mely a B12 vitamin felszívódásához szükséges.
A gyomornedvben kimozin enzim is megtalálható, mely a tej megalvasztását idézi elő, így a tej emésztését segíti.
A gyomornedvet 95% ban víz alkotja, a fennmaradó rész a sósav, nyál és különböző enzimek.
A gyomor erősen savas közege, egyrészt a bekerülő baktériumok és egyéb kórokozók semlegesítésében játszik fontos szerepet, másrészt a táplálék emésztésében, melyhez az enzimek megfelelő működése is szükséges, amelyek csak ebben a savas közegben képesek megfelelően ellátni a feladatukat.
A gyomor alsó részén, az úgynevezett gyomorkapu (pylorus) található, mely szintén egy izomgyűrű és elzárja a gyomrot a vékonybéltől.
A gyomor saját idegrendszerrel rendelkezik (enteralis idegrendszer) mely a gyomor mozgását és a gyomornedv termelését is irányítja.
A pylorus gyűrű (gyomorkapu) a patkóbélbe engedi át a gyomor tartalmát, amely egy 20-30 cm hosszú, patkó alakú bélrész, a hasüreg jobb oldalán található.
A patkóbélben az emésztés tovább folytatódik, a gyomorból kikerült savas tartalom a máj és a hasnyálmirigy valamint a patkóbél saját váladékaival keveredik.
A májból, illetve a májhoz tartozó epehólyagból epe, a hasnyálmirigyből pedig hasnyál (pancreasnedv) kerül a patkóbélbe, melyben amilaz, lipáz, tripszin, kimotripszin enzimek vannak, ezek a szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztését segítik elő. Az epehólyagból származó epe, pedig elsődlegesen a zsírok darabolását segíti, mely szintén az emésztés része.
A hasnyál és az epe is lúgos kémhatású, 7,1-8,5 ph érték körül mozog, ezért a patkóbélben a gyomor savas tartalmát ezek az anyagok semleges kémhatásúvá teszik, így a gyomorsav nem marhatja a patkóbelet.

Álljunk is meg és gondolkozzunk

A gyomorban szükséges a savas közeg, mert a sav bontja a táplálékot, fertőtlenít és csak ebben a közegben aktiválódnak a gyomor, emésztő enzimei. A patkóbélben (nyombél) a kémhatásnak semlegessé kell válnia, hogy a sav ne roncsolja a beleket, illetve, hogy a többi emésztő enzim tudja folytatni az emésztést, melyek savas közegben nem működnek. A patkóbélben termelődik a kolecisztokinin (CCK) hormon, mely nem a bélbe, hanem a vérkeringésbe jut és így szabályozza a gyomor savtermelését és az epe kiválasztását is.
Tehát a gyomorban a savas közeg jó. A gyomorból kijutva a táplálék semleges kémhatású lesz, mely egyrészt a hasnyál és az epe lúgos hatása, másrészt patkóbél hormonális válasza miatt következik be, amely így az epe és a gyomorsav képződésre is hatással van.
Tehát egy nagyon jól működő és kitalált rendszerrel van dolgunk ismét. Az anyatermészet csodálatos.

Elfogyasszuk a táplálékot, a szájban eldől, hogy lenyeljük vagy sem (az íz alapján) illetve szerveink felkészülnek az emésztésre, a gyomorban fertőtlenítjük és szétszedjük, a patkóbélben rendezzük a savasság problémáját és elkezdődhet a felszívódás.

Mi baj történhet akkor ?

Az emésztőrendszeri megbetegedések egy hosszas téma lesz, most kifejezetten a „sav problémákkal” és ezek tüneteivel és következményeivel foglalkozunk.
A gyomor sav termelése teljesen normális, ha több termelődik mint szükséges akkor a patkóbélből jön egy visszajelzés, hogy tessék kevesebb savat termelni és ez rendszerint meg is történik, kivéve ha valami más inger ezt felül nem írja.
A gyomor védekezik a sav ellen, mert nyálkát termel, hogy a nyálkával bevont gyomorfal ne tudjon sérülni a savtól. A patkóbél pedig az epe és a hasnyál segítségével semlegesíti a savat.
Ha esetleg az epe elkezd savasodni, mert a máj valami okból visszaveszi a nátriumot az epéből (mondjuk a szervezet általános savasodása miatt), akkor rövid időre kialakulhat savasság a patkóbélben de erre a patkóbél a CCK hormonnal, a gyomor pedig a sav termelésének visszafogásával reagál.

Gyomorfekély és a reflux

A probléma akkor alakulhat ki, ha a gyomor nyálka termelése vagy a gyomorfalon található nyálka nem elegendő, mert ebben az esetben a sav képes kimarni a gyomor falát. Ebből alakulnak ki a fekélyek.
A fekély lehet enyhébb, mikor a savval megmart szövet begyullad. A gyulladás egy természetes reakció, mely vérbőséggel és szövet szaporulattal, az érintett rész megvastagodásával jár.
Súlyosabb esetekben a gyomor fala kilyukadhat és ilyenkor savas gyomortartalom juthat a keringésbe  és a hasüregbe, ami fertőzéseket és további gyulladásokat okoz, ez már csak életmentő műtéttel kezelhető.

A gyomorban lévő sav bejuthat a nyelőcsőbe is a gyomorszájon keresztül, amennyiben a gyomorszáj nem tud megfelelően záródni, ez a reflux betegség.
A probléma igazi oka ilyenkor, mindig a gyomorszáj nem megfelelő záródása, mert végső soron itt jut ki a savas tartalom a nyelőcsőbe.
Ez általában a túlzott mennyiségű táplálék fogyasztása, a gyakori hányás, és a gyakori stressz által kiváltott gyomorgörcsök miatt alakulhat ki.
A nyelőcsőbe jutott savas tartalom kimarja a nyelőcsövet és károsítja azt, mely következtében gyulladás majd szövet károsodás jöhet létre a gyomorszáj izomzatában, mely állandósítja a sav visszakerülését.
Ez a károsodott szövet, könnyebben is fertőződik el, kevésbé képes a perisztaltikus mozgásra, kiszáradt, hegesedhet stb. 
A gyomor nyálka termelésének hiánya vagy csökkenése pedig függ az elfogyasztott táplálék típusától, függ a különböző méreganyagoktól, például az alkohol, gyógyszerek fogyasztásától, mert ezek képesek feloldani a nyálkaréteget ott ahol közvetlenül érintkeznek azzal.
A gyomorsav okozhat még problémákat a patkóbélben (nyombélben is), amennyiben túlságosan savas tartalom kerül a gyomorból a patkóbélbe és az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei nem tudják azt közömbösíteni. Ilyenkor a nyombél a nyelőcsőhöz hasonlóan begyulladhat, fekélyesedhet.
Van egy baktérium fajta, a Helicobacter pylory, mely a legtöbb ember gyomrában jelen lévő baktérium (ez az egyetlen, mely elviseli ezt a közeget, a gyomorredők között él) mely a csökkent savtermelés vagy a gyomor és nyombél fal gyulladása esetén képes rontani a helyzetet. De ezen baktériumok pontos hatásairól eddig nem sikerült mindent kideríteni.

A következő részben a gyomor és gyomorsav által okozott problémákról beszélünk részletesebben, valamint az alternatív és általános kezelésről. Ismertetem a savképződés gátló gyógyszerek hatásmechanizmusát és az ebből adódó problémákat valamint a természetes módszereket.

Ajánlott cikkeink


Emésztőrendszeri problémák 3. rész – a reflux lelki okai

maca

Maca gyökérLepidium meyenii a keresztesvirágúak családjába tartozó növény, mely Peru magas hegyvidéki részén 4000 méteres magasságban, a Junin-tó környékén őshonos. A zöldség gyökérhez és a retekhez hasonló növényt, zöldségként termesztik és szárított gyökerét lisztként vagy őrleményként használva, afrodiziákumként és a hormonális rendszer működésének kiegyensúlyozására használják.

Hatóanyagai: A maca szárított gyökér 13-16% fehérjét tartalmaz, melyben lévő aminosavak közül több esszenciális aminosav (arginin, leucin, izoleucin, valin, lysin stb…). 58-60% szénhidrátot tartalmaz, továbbá 2% ban növényi zsírokat (melyekből, 40% telített és 60% telítetlen) és 8-10% rostot. A maca-ban található B1, B2 és C-vitamin, vas, cink, réz, magnézium, mangán is. A maca tartalmaz olyan szekunder metabolitokat és alkaloidokat is, melyek más növényekben nem találhatóak meg, mint a makaridin, makaén, macamidok és a maca 1.,2.,3. és 4. (alkaloidok).
A maca hatóanyagai között különböző glikozidok is megtalálhatóak, mint a glükotropolin és különböző szterolok (növényi szteroidok) mint a béta-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin.

A maca gyökér gyógyászati hatásai

A maca hatásaival kapcsolatosan nagyon sok vizsgálat és kutatás foglalkozott és foglalkozik napjainkban is. Ezek szerint és a tradicionális felhasználás valamint az empirikus tapasztalatok alapján a maca gyökér por, jótékonyan hat a férfi libidóra, növeli a spermiumok számát és azok mozgékonyságát pozitívan befolyásolja. Segít a prosztata megnagyobbodás kezelésében és megelőzésében és ezzel a prosztata daganat kialakulását is gátolhatja. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a maca javítja a szaporodási képességet a nőstény egerekben.
A maca potencia fokozó hatását nem csak egészséges emberekben de a változó korú nőknél is megfigyelték, mellyel együtt ez utóbbi esetben, az erre a korszakra jellemző önértékelési problémák is javultak. Feltehetően a maca metabolitjainak köszönhetően, a szexuális aktivitás és az erekció képesség csökkenését akadályozza meg, ami azt jelenti, hogy elsősorban a megromlott szexuális funkciókat erősíti és nem a normál funkciókat fokozza.
A makamidokat új maca-vegyületekként írják le a kutatók, amelyeket eddig még nem találtak meg más növényfajokban és valószínűsíthető, hogy a maca ezen lipidfrakciója felelős a szexuális aktivitás javulásáért.

Ezt a növényt a perui indiánok tradicionálisan használják a memória javítására és a tanulás, koncentráció serkentésére. A maca ezen hatását a tudományos feltevések szerint különböző enzimek gátlásán és ezzel az oxidatív stressz csökkentésén keresztül fejti ki, melyben a fekete macának különösen jó eredményeket tulajdonítanak.
Klinikai kísérletekben megfigyelték a maca vérnyomás csökkentő, normalizáló hatását is, melyet feltehetően az angiotenzin I-konverziós enzime (ACA) gátlásán keresztül segít.
A macat hatásosnak találták reumás, ízületi gyulladásos és köszvényes betegségekben szenvedőknél és osteoarthritis (OS) kezelésében is eredményesen alkalmazzák. Macskafarkkal (Uncaria guianensis) kombinálva (300 mg macskafark+1500 mg maca, 8 héten keresztül) jelentős javulást értek el OS es betegeknél mind a fájdalom, mind pedig az ízületi merevség tekintetében.
A maca fogyasztásával kapcsolatban, sem in vitro sem in vivo kísérletekben nem találtak toxikus kockázatot. A maca termesztésben őshonos területeken élő emberek közt (akik rendszeresen fogyasszák ezt a növényt), sem találtak semmilyen elváltozást, mely a maca fogyasztás káros hatását igazolná, tehát egy biztonságos és nyugodtan fogyasztható növény.

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a maca számos fontos biológiai tulajdonsággal rendelkezik.
Maca egy olyan növény, amely nagy potenciállal rendelkezik adaptogénként, és ígéretesnek tűnik táplálékként számos betegség megelőzésében.
A tudományos bizonyítékok utalnak a szexuális viselkedésre, termékenységre, hangulatra, memóriára, osteoporózisra, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásaira valamint hatékonynak bizonyult, bizonyos tumorok kezelésénél is . Azonban az egyes hatások mögötti pontos hatásmechanizmusai még mindig nem tisztázottak. Ennek ellenére a maca és a maca por (szárított gyökér őrlemény) Magyarországon is forgalmazható, élelmiszerként és táplálék kiegészítő készítményekben is. Érdemes kipróbálni és mindenki maga szűrje le a tapasztalatokat ezzel a csodás növénnyel kapcsolatban.

A témához kapcsolódó ajánlott írásaink


Személyiség pszichológia – a bennünk élő másik nem

hypo

A koronavírus járvány miatt tomboló vegyszermánia miatt foglalkozom a fertőtlenítéssel, mely most kifejezetten fontos téma. Nem szükséges viszont a drága és sokszor hiánycikknek számító vegyipari termékeket vadászni, mert sokszor az egyszerűbb és olcsóbb még jobb is. Az előző részben a szappanok és a kézfertőtlenítő szerek volt a téma. Most a háztartási fertőtlenítőkről írok.

Háztartási fertőtlenítők – Domestos és társai vs hypo

Ha valaki veszi a fáradságot és letölt egy biztonsági adatlapot, (melyet minden vegyszerhez mellékelni kell és a gyártó oldalán elérhető), akkor meggyőződhet róla, hogy az egyik legnépszerűbb fertőtlenítőszer, a Domestos hatóanyaga a nátrium-hipoklorit, azaz ugyanaz az anyag ami a jó öreg hypoban vízzel hígítva jelen van.
A Domestos tartalmaz még különböző úgynevezett felületaktív anyagokat, melyek leginkább a folyékonyságot szabályozzák, így például jobban habzik vagy hosszabb ideig marad meg a kerámián (nem folyik le gyorsan) és lassabban illan el, illetve némi illatosító anyagot is, ami kellemesebbé teszi a használatát.
A hypo elleben semmi mást nem tartalmaz csak nátrium-hipokloritot és vizet (vízben oldott nátrium-hipoklorit). Tehát lehet, hogy büdösebb, lehet, hogy nem habzik annyira és folyékonyabb, de fertőtlenítésre tökéletesen alkalmas, semmivel nem károsabb mint a drága fertőtlenítő vegyszerek (amik a Domestossal egy kaptafára készülnek) viszont sokkal olcsóbb és ezért 2-3 litert nyugodtan bespajzolhat belőle az ember, amivel egy normál háztartás egy félévig is kényelmesen megoldhatja a szükséges fertőtlenítést.
Ezzel senkit nem akarok lebeszélni a kényelmes és jól kitalált drágább vegyszerekről, melyek hasznosságát nem vitatom de szeretnék egy tiszta képet arról, hogy a mostani időkben az otthonunk fertőtlenítése olcsón, egyszerűen, hatékonyan is megoldható. Tartaléknak 200 Ft /liter áron 2-3 liter hypo igazán nem nagy befektetés de szükség esetén igen hasznos lehet.

Tanácsok a hypo használathoz

A hypos víz önmagában tökéletesen alkalmas fertőtlenítésre. De 5 liter vízhez, fél dl hypo és egy kis konyhai mosogatószerből, vagy más tisztítószerből, kiváló felmosószert készíthetsz. A hypot ruhák fertőtlenítésére és fehérítésére is használhatod, természetesen megfelelő odafigyeléssel.

A hypoban lévő nátrium-hpoklorit egy nagyon illékony vegyület és ezért fényre, hőre, levegőre érzékeny (ezért is forgalmazzák fekete műanyag flakonban). A hypo, a nátrium-hipoklorit erősen felhígított keveréke és nem túl stabil anyag, tehát 6-12 hónap alatt sokat képes veszíteni a hatékonyságából, pláne felbontás után. Ezért felbontás után már nem érdemes több hónapig tárolni.

Belélegezni – közelről – nem szabad (ahogy a Domestost és társait sem), mert a klór roncsolja a nyálkahártyát is, (ezért is csak nagyon hígított formában forgalmazzák), úgyhogy nagyon óvatosan kell bánni vele, nehogy bőrre, szemre vagy légutakba jusson (ahogy a többi vegyület esetén is) és természetesen gyermekek elől jól el kel zárni. De megfelelő odafigyeléssel és jobb híján fertőtlenítésre tökéletesen alkalmas. Hypozás után érdemes jól kiszellőztetni.

Hypos vizet valamilyen szórófejes flakonba töltve, WC-t, ajtókilincset, lábtörlőt és gyakorlatilag bármit fertőtleníthetsz. 2 dolgot viszont ne feledj: Vigyázz, hogy nehogy belélegezd és a szemedbe illetve a bőrödre kerüljön (ha ez történik bő folyó vízzel mosd le).

Ajánlott tartalmak


Nyugtató és altató teakeverékek házilag

kézfertőtlenítés

A koronavírus járvány miatt, most kiemelten fontossá váltak a különböző higiéniai intézkedések. Gyakori kézmosás, kézfertőtlenítés, takarítás és környezetünk fertőtlenítése. De milyen szereket használjunk? Érdemes-e méregdrága és amúgy napjainkban gyakran hiánycikknek számító termékeket vásárolni, mint a kézfertőtlenítők, vagy különböző tisztítószerek? Hogyan hatnak ezek az anyagok az egészségünkre és hogyan helyettesíthetjük őket? Milyen praktikák léteznek ?
Ezen kérdésekre szeretnék választ adni és a témával kapcsolatos alapfogalmakat tisztázni.

Kézfertőtlenítő vs szappan

A kézfertőtlenítők most extrém kereslet hatása alatt állnak, szinte mindenhol hiánycikknek számítanak és a legdrágább termékeket is elkapkodják az üzletek polcairól.
Sokan nem tudják, hogy ezek az amúgy nagyon hasznos vegyszerek, hogyan működnek és mire valók valójában. A kézfertőtlenítők 60-70% alkoholból (etanol) és 30-40 % egyéb anyagból állnak. Az egyéb anyagok a zselés állagért és a kellemes illatért felelnek a kézfertőtlenítőben. A kézfertőtlenítőket arra találták ki, hogy víz hiányában is használhatók legyenek, mely igazából egy kényelmi funkció, illetve bizonyos helyzetekben például utazás, túra vagy extrém munkakörülmények kifejezetten hasznosak.
A kézfertőtlenítő szerek hatóanyaga az alkohol, amely képes elpusztítani a kórokozókat, viszont a bőrt is nagyon szárítja és hámosítja, valamint a bőrön lévő hasznos baktériumokat is elpusztítja.

Szappan: a szappan egy egyszerű kémiai folyamat eredménye, kémiailag a karbonsavak kálium vagy nátrium sóit nevezzük szappanoknak.
A ph skála 0 tól 14 ig tart (hogy az általános iskolai kémiát picit felelevenítsük) a 7 es ph az abszolúlt semleges szintet jelöli, 7 alatti ph érték savas, a 7 fölött pedig lúgosnak számít.
Az emberi bőr ph ja 5,5 tehát enyhén savas. A kémiai tulajdonságánál fogva a szappanok ph ja 8,5 és 10,5 között mozog, azaz lúgos anyagok. Ebben rejlik a szappan, fertőtlenítő hatása is. Ugyanis a bőrünkön található mikrobákat lipid burok (zsíros burok) veszi körül, lipidek vannak a sejtek falában, így a baktériumok és gombák sejtfalában is de a vírusok örökítő anyagát is ilyen lipid réteg veszi körül. A szappan lúgos kémhatása ezeket a lipideket oldja fel és gyakorlatilag elszappanosítja. Tehát tönkre teszi a kórokozókat védő burkot, melynek hatására azok szétesnek és elpusztulnak.
A szappan az enyhén savas bőrt is lúgosítja és feloldja annak felső rétegeit, ezzel megszabadít az elszarusodott bőrrétegtől, mely szintén nagyon hasznos dolog.

6 dolog amit érdemes tudnod a kézmosásról

A kézfertőtlenítésre, pláne abban az esetben ha folyóvíz áll rendelkezésre, a szappan kiváló anyag és kevésbé ártalmas a bőrre mint az alkohol.

A sebészek a kórházban, műtét előtt és után is szappant használnak, bő vízzel és alapos átdörzsöléssel mosakodnak be és ki.

Természetesen a túlzásba vitt szappanos kézmosás is nagyon kiszárítja a bőrt, tehát amennyiben gyakran mosunk kezet, este érdemes lefekvés előtt ápolni a kezeinket.

A pálinkában lévő alkohol (általában 50% alatti) nem kifejezetten jó kézfertőtlenítő és drága is.
A gyógyszertári etanol pedig nagyon drága és mindenféle anyagokkal zselésítve nagyon ritka esetben jó fertőtlenítő, tehát a szappan mindenképp jobb megoldás.

Szappanból legjobb a sima szappan, pláne ha otthon használod. A különböző nyomós szappanok inkább olyan helyen jó megoldások, ahol sok ember használja egyszerre őket és ezért kényelmesebb és kellemesebb a használatuk.

Viszonylag egyszerűen tudsz otthon is szappant készíteni, nátriumhidroxid, víz és növényi olaj segítségével. Itt az esetleg már kicsit avas, étkezési célra nem jó olaj a legjobb, amit amúgy kidobnál
A házi szappan előnyeit és a házi szappankészítés technikáit egy korábbi írásomban olvashatod. (a kiemelésre kattintva).

a folytatásban – fertőtlenítés a lakásban, hatékonyan és olcsón

Ajánlott tartalmak


Immunerősítés gyógynövényekkel

gondolkodás

A cikksorozat első részében az észlelés és érzékelés, a figyelem és a tanulás valamint az emlékezet volt a téma. A második részben a képzelet, kreativitás és az intelligencia. Ebben a részben a gondolkodás, motiváció és az érzelmek fogalmait szeretném röviden (de az előző részektől, picit hosszabban) ismertetni.

Gondolkodás

A gondolkodás a képzetekre és a fogalmakra épül. Olyan információ feldolgozás, amely az információk megértésén és feldolgozásán alapszik.
A képzetek a már meglévő tudattartalmak szubjektív belső képei – belső reprezentációi.
A fogalmak pedig a gondolkodás alapegységei, melyek a dolgokat különböző osztályokba sorolják a rájuk jellemző tulajdonságok alapján. A kutya szó például egy fogalom, amelyről minden emberben egyedi képzet létezik de fogalmilag ugyanazt jelenti. (szőrös, ugat, négylábú, állat stb.).
Egy fogalmat úgy hozunk létre, hogy vagy prototípusokat alkotunk róluk, általában egyéni tapasztalás által (pl. több kutyát is látunk életünkben míg kialakul a kutya fogalma) vagy a fogalom magját hozzuk létre önmagunkban, általában tanulás által (pl. az iskolában tanulunk egy őslényről).

Amikor gondolkodásról beszélünk, meg kell tehát érteni, hogy az elménkben lévő képzetek és fogalmak alapján hozzuk létre a gondolatainkat. Ebből következik, hogy a gondolkodás változásához a képzetek és fogalmak átalakítására van leginkább szükség.
Az előző részben már említettem a két alapvető gondolkodásmódot, azaz a konvergens és divergens gondolkodást, a kreativitás és az intelligencia kapcsán. Míg az intelligenciára inkább a konvergens gondolkodásmód jellemző, azaz megtanult információk alapján, egyirányú, logikus és mintafelismerő, ezzel gyors és hatékony, addig a kreativitásra a divergens, azaz szerteágazó, merész, sablonokból kitörő és lényegében újat alkotó gondolkodás, melyet a problémán túli nézőpont és a kísérletezési kedv jellemez.

Motiváció

A motiváció az elmúlt évek talán leginkább és leggyakrabban használt pszichológiai kifejezése. Rengeteg értelmezése és annál is szélesebb körű megközelítése ismert.
A motiváció egy egyszerű definíció szerint: A viselkedésre késztető belső tényezők összessége.
Ha a motivációról beszélünk, szintén három lényeges alapfogalommal kell tisztába lennünk.
Ezek pedig a drive, a szokások és az arousal.

A drive-ot egyszerűen hajtóerőnek fordíthatjuk, mely olyan belső késztetés, mely a belső szükségleteinkből alakul ki, hogy a szükséglet kielégítésére késztessen. Léteznek elsődleges driveok, melyek az alapszükségleteinkből alakulnak ki, mint pl. az éhség, szomjúság, biztonság iránti vágy, vagy a szexuális ösztön. De léteznek úgynevezett másodlagos driveok, melyek az elsődleges driveokra épülő hajtóerők, tehát azok kielégítését közvetve szolgálják. Például a pénz vagy hatalom utáni vágy, mely sokszor közvetve a biztonság utáni vágyat, vagy a szexuális ösztönök kielégítésére szolgál, esetleg mindkettő egyszerre.

A szokások olyan tanult viselkedési formák, melyeket a szükségleteink kielégítésére „fejlesztünk” ki.
Az arousal pedig az energia, mely a vegetatív fiziológiai aktivitásunkat jelenti. Egyszerűbben megfogalmazva bioenergetikai szintnek is nevezhetnénk.

A szervezet mindig egy egyensúlyi állapotra (homeosztázis) törekszik, így mikor ez az állapot valamerre elmozdul, a driveok segítségével cselekvésre ösztönöz bennünket, mely a szokások által nyilvánul meg. Amikor kielégítjük valamely szükségletünket (pl. éhség – evéssel) akkor a kibillent egyensúly helyreáll, a szükséglet kielégítését szolgáló drive pedig megszűnik (redukálódik). A driveok erőssége vagy intenzitása viszont az általános arousal szinttől függ. Az arousal szint viszont a belső egyensúlytól. Bár ez úgy tűnhet mint a saját farkába harapó kígyó, de inkább a jing és jang jusson az eszünkbe, azaz az örök körforgás, ami a harmóniát megteremti, mégpedig az áramlás, a mozgás által, mert ha a rendszer megáll, akkor szétesik.
A motiváció tehát a szükségleteink kielégítésére ösztönző tényezők összessége, mely a viselkedésünket meghatározza és cselekvésre késztet. A driveokból táplálkozik, a szokásaink által nyilvánul meg és az arousal szintünket is tükrözi valamint annak függvénye egyaránt.

Így a biológiai és mentális szükségleteink valamint az ezekből táplálkozó driveok, a szokásaink és az arousal szintünk is befolyásolja a motivációinkat.
A szokásaink a tapasztalatainkból alakulnak ki és a gondolkodásunk meghatározó tényezői. A tapasztalások, az érzékelés és észlelés alapján íródnak elménkbe, az emlékezet és figyelem segítségével.
Amikor tehát motivációról beszélünk, a szociális vagy biológiai szükségleteink kielégítését fejezzük ki különböző motívumokkal, melyeket tapasztalásaink által saját elménkben hozunk létre és hívunk életre.

A motivációs elméletek közül Maslow szükséglet piramisa és Murray motivációs rendszere a leg-

maslow
Maslow szükséglet piramisa

ismertebb. Maslow azt állítja, hogy az alapvető biológiai szükségleteink (légzés, alvás, ivás stb.) kielégítése után, a biztonság utáni vágyunk a legerősebb motiváció, majd a szeretet és másokhoz tartozás érzése, ezután pedig a megbecsülés és elismerés elérése. A motivációink következő szintje a tudás és megismerés, majd a harmónia és esztétika és végül az önmegvalósítás.
Murray szerint 27 alapvető szükséglettel rendelkezik minden ember, melyeket 6 téma köré csoportosít: ambíció, hatalom, státusz védelme, tárgyakhoz kötődés, társakkal való viszony és az információcsere.

Érzelem

Az érzelmek talán a legérdekesebb emberi tulajdonságok de kétség kívül az emberi élet legmeghatározóbb tényezői. Azt mondhatnánk, hogy az érzelmeink a valósághoz fűződő szubjektív viszonyunkat jelenítik meg.
Az emberi érzelmekről számos elmélet és felfedezés látott már napvilágot, mégis az egyik legelvontabb fogalmak közé tartozik. Megfoghatatlan, követhetetlen és összetett. Függ a tapasztalásainktól, érzékeléseinktől, gondolkodásunktól, intelligenciánktól, idegi és hormonális szabályozásunktól és még számos külső és belső tényezőtől.
Egy viszont teljes bizonyossággal állítható, az érzelmeink bennünk keletkeznek, így csak mi vagyunk képesek szabályozni, uralni és megélni azokat.
Paul Ekman a világ talán legelismertebb, érzelmeket kutató tudósa. Ekman professzor szerint 6 alapérzelemmel rendelkezik minden ember, melyek megjelenése, fiziológiás és mimikai mintázata minden embernél szinte megegyezik, éljen bármilyen kultúrába vagy tartozzon bármelyik népcsoporthoz.
A 6 alapérzelem az öröm, szomorúság, félelem, harag, undor, érdeklődés és a meglepődés. Minden további érzelem, úgynevezett kevert érzelem, mely a hat alapérzelemből jön létre valamiféle speciális koktél formájában.
Az érzelmek és a gondolatok valamint a test fiziológiás állapota, az arousal szint, a viselkedés és motivációk egy sajátos rendszerben működnek. Oda-vissza hatnak egymásra és nem lehet tudni, hogy adott esetben mi hozza létre a őket, illetve hogyan hatnak egymásra.

Hogyan hat a gondolkodás az érzelmeinkre ?

Erre a kérdésre is bonyolult lenne válaszolni, sőt talán értelmetlen is. Minden esetre több tudományos modellel is próbálták már leírni a gondolkodás és érzelmek hatását. Én most egy egyszerű modellt mutatok be ezek közül.
Amikor felmerül egy gondolat vagy megjelenik egy élethelyzet, akkor kognitív (gondolati) szinten először azt állapítjuk, meg hogy az adott helyzet (vagy gondolat) mennyire kívánatos a számunkra. Tehát megállapítjuk, hogy jó vagy rossz, előnyös vagy hátrányos stb. Ez meghatározza, hogy milyen típusú érzelem alakul ki a helyzettel kapcsolatban.

Ezután a következő szűrőt kapcsolja be az elme: Mennyi erőfeszítésre lesz szükségem, hogy ezt a helyzetet megoldjam ? – ezzel az érzelem intenzitását állítjuk be. Ezután a helyzet bizonyosságának a meghatározása következik. Valóban így van? Valóban helytálló a gondolat vagy feltételezés ? Ezzel az energiaszintünket hangoljuk az érzelem elindításához.

A következő lépés a figyelem beállítása amit a helyzetre vagy gondolatra szentelünk. Ezzel összpontosítjuk az energiáinkat. Majd meghatározzuk, hogy mennyire leszünk képesek uralni a helyzetet. Itt már fokozott a feszültség és az érzelmeink feszülnek. Ezen a ponton dől el, hogy mekkora érzelmi energia szabadul majd föl, mondhatnánk úgy is, hogy mekkora erővel pengetjük meg az érzelmi húrjainkat.
Ezután még egy értékelés fut le az elmében, nevezetesen, hogy milyen mértékben részesei a helyzetnek olyan erők, melyek embertől függetlenek. Itt dönti el a tudatalatti, hogy az érzelmeinknek milyen lesz a lefutása illetve mire irányítjuk azokat. Aztán indulhat az érzelmi lavina.

Érzelmi sémák és cselekvési szokások

Az érzelmek minden esetben egy már korábban (kis gyermekkorban) rögzült minták alapján jönnek létre, melyeket sémáknak nevezünk.  Ezek a viselkedés mintázatok, a korábbi tapasztalásaink és élethelyzeteink termékei, melyeket spontán tanulunk vagy a folyamatos megerősítések által elmélyülnek és részévé válnak a helyzetértékelési eszköztárunknak.

Ilyen viselkedési séma lehet például, hogy ha valakitől olyan visszajelzést kapunk, hogy nem tartja jónak amit tettünk, például azt mondja „nincs igazad, nem jól látod …” akkor az elutasítottság érzése jelenik meg bennünk, ezért dühösek leszünk és a dühünkön keresztül győzzük le azt a szégyenérzetet. A düh egy kevert érzelem, amely magába foglalhatja a haragot és a félelmet is.

A helyzetre használt sémánk aktivációja után, jönnek az attitüdök melyekkel az adott sémát kifejezzük. Az attitüd, olyan viselkedés forma, amivel kifejezzük az adott érzelmet az adott helyzetben. Mondjuk például kiabálni kezdünk, esetleg fenyegetőzünk vagy magunkba folytjuk az érzést és leblokkolunk, elhallgatunk, esetleg sarkon fordulunk és becsapjuk magunk mögött az ajtót.
Az emberek általában a rossz attitüdöktől, azaz a cselekvési szokásoktól szenvednek, általában ezeket nevezik meg rossz tulajdonságoknak, amitől szabadulni szeretnének. De attitüdöt elengedni nem lehet, csak lecserélni, így ha valaki egy úgynevezett rossz szokástól szeretne szabadulni, mélyebbre kell ásni és a sémáit kell felülírni, hogy a számára vagy környezete számára kellemetlen attitüdöt meg tudja változtatni.
Természetesen ezen a folyamatokat már az idegrendszer és a hormonrendszer is leköveti és az érzelemnek megfelelő állapotba állítja a szervezetet.
Düh esetén például esetben szűkülnek az erek a belsőszervekben, hogy több vér jusson az izmokba és az agyba, felgyorsul a szívverés és a légzés, fokozódik az energiafelhasználás a sejtekben ezzel nő a testhő. Kipirosodik az arc, megfeszülnek az izmok és egy sor fiziológiás folyamat indul el. Tehát az érzelmek fiziológiás szinten is megváltoztatják az embert…

Ajánlott írásaink


A jóga személyiség pszichológiája

sisakvirág

SisakvirágAconitum napellus, a boglárkafélék családjába tartozó, mérgező növény, melyet a „mérgek királynőjének” vagy farkasfűnek, farkasölő sisakvirágnak is neveznek. Több faja is ismeretes, egyes botanikusok 300 nál is több sisakvirág fajt különböztetnek meg.
Ezek az évelő növények, általában a magas hegyek, nedves és hűvös helyein fordulnak elő és ahogy az elnevezésből is látható, egy igen mérgező növényt tisztelhetünk bennük.

Hatóanyaga az akonitin nevű alkaloid, mely az egész növényben előfordul de leginkább a gyökerek és a magvak tartalmazzák.

Felhasználása

Az akontin egy erős idegméreg, mely érzékelés és mozgás bénulást is okoz, ezért közvetlenül már nem használják terápiás célokra ezt a növényt. Régebben a tardícionális medicína reuma kezelésére alkalmazta.
A moxa terápiában, úgynevezett alátétes moxánál a HKO is használ – ritka esetben – sisakvirág alapú készítményeket.
A sisakvirágot napjainkban, leginkább homeopátiás készítményekben használják, ahol nagyon kontrollált dózisban és toxicitását jelentősen gyengítve alkalmazzák.
Mivel a homeopátiás gyógyítás alapelve, a „hasonlót a hasonlóval” ezért a sisakvirág készítményeket elsősorban olyan betegségek kezelésénél használják, melyek tünetei a sisakvirág mérgezés tüneteihez hasonlóak vagy megegyezők.

A sisakvirág mérgezés tünetei

A sisakvirág – akontin – acontin – mérgezés tünetei kezdetben lehet borzongás, szédülés, hányinger, hirtelen felszökő láz, alacsony testhőmérséklet, hideg verejtékezés, hűvös bőr, sápad bőr, tapintás és érzékelés csökkenés a végtagokban, zsibbadás, égő ajkak és nyelv, fokozott nyáladzás, szájzsibbadás.
A mérgezés súlyosabb fázisában, légzési nehézségek, lassú szívverés, görcsök, fulladás, hányás, elgyengült végtagok.
A tünetek a mérgező növény elfogyasztását követő 10-30 percben már jelentkeznek és 1 órán belül súlyossá válnak. A sisakvirág mérge bőrön keresztül is felszívódik de orális fogyasztás esetén sokkal gyorsabban hat és kisebb mennyiségben is halálos. A sisakvirág Európa egyik legmérgezőbb növénye.

A sisakvirágot mindenképp kerülni kell, mindenféle felhasználás tekintetében. Ha bármilyen formában mégis mérgezést okoz, akkor gyomormosás, hánytatás, folyadékpótlás és végső esetben lélegeztetés lehet a kezelése. Természetesen azonnali orvosi segítség, mentők hívása szükséges.

A mérgező növényekről a felismerés fontossága és a növény használatának elkerülése érdekében tartom fontosnak beszélni. Egy jó herbalista tisztában van azokkal a növényekkel is, melyeket nagy ívben el kell kerülni és melyek alkalmazása szigorúan tilos.

Ajánlott további cikkek

 

Pszichoaktív drogok – nyugtatók és deiliriánsok

 

Washington DC az Egyesült Államok fővárosa. Nevében a DC betűk (District of Columbia) Kolumbia kerület rövidítése. Ezzel különböztetik meg Washington államtól, mely az USA nyugati partján fekszik.
Az Egyesült Államok, ma a világ legnagyobb hatalmú országa, megtestesíti a világ, vezető hatalmát, a modern demokrácia fenntartásának és az emberi jogok védelmének legfőbb támogató hatalmát.
Bár politikai és gazdasági szempontból sokat lehetne vitatkozni az Egyesült Államok szerepén és módszerein, de a világ, vezető nagyhatalmai közt, az egységességet, az egy nemzetté tartozást, a demokratikus jogokat, a gazdasági erőt, az emberi jogokat és a világra ható innovációs erejét tekintve, összességében még mindig az első helyen áll.
Bár az USA gazdasági központja inkább New York de kormányzati és ezzel irányító központja Washington DC.
A város ezzel a szerepével és rangjával került be a spirituálisan meghatározó városok közé.
Lehet vitatkozni a kultúrán, a történelmen vagy bármi egyében, de az kétségtelen, hogy napjainkban (már lassan egy évszázada) Washington DC és az itt zajló folyamatok, az egész világra közvetlen hatással bírnak, ettől ilyen különleges ez a város.

A Maryland és Virginia államok között található főváros, Maryland állam területén fekszik, de 1760 július 16. óta szövetségi terület, mely fölött a közigazgatási jogokat a Kongresszus gyakorolja.
Itt található az Egyesült Államok, mindhárom hatalmi ágának a székhelye, de számos nemzetközi szervezet központja is, mint például a Világbank, vagy a Nemzetközi Valutaalap.
Látványosság szempontjából a National Mall (Nemzeti Emlékpark) emlékparkban és környékén, található szinte minden fontos látnivaló.
A park keleti oldalán a Capitolium (az USA parlamentje) és környezetében számos kormányzati épület található, mint a Russell Senate Building (szenátori irodák), Igazságügyi Minisztérium vagy például a Kongresszusi Könyvtár.
A Capitolium hétköznap 8.30 tól 16.30 ig tart nyitva. Érdemes interneten regisztrálni egy ingyenes látogatásra. Lehet csoportosan is de egyénileg is, ilyenkor egy csoporthoz csapják a látogatókat, általában 10-20 főt egyszerre. Ha valaki körbenéz a Capitoliumban, érdemes megkeresni a Kossuth szobrot is, melyet Tom Lantos (magyar származású) parlamenti képviselő indítványozására állítottak. Tom Lantos 14 cikluson át, haláláig volt Demokrata párti képviselő az Egyesült Államok parlamentjében.

Capitolium és a National Mall emlékpark

A capitoliumi séta után, a National Mall emlékpark mindkét oldalán számos érdekesség várja a látogatókat. Minden múzeum ingyenes és egyedülálló gyűjteményeket láthatunk bennük.
A Capitoleumból indulva a Washington emlékmű irányába, a park bal oldalán a Repülés és Űrhajózás Történeti Múzeumban megtekinthető az Egyesült Államok repülési és űrhajózási történetének fantasztikus emlékei. A holdra szálló egységtől, az űrrakétákig, háborús vadászgépeken keresztül a legmodernebb harci drónokig szinte minden itt van, amiről valaha is hallani lehetett ebben a témában. Hatalmas élmény.

Az repülés történeti múzeummal szemben, a park másik oldalán a National Galery of Art (Nemzeti Művészeti Galéria) számtalan világhírű festménnyel kápráztatja el a látogatóit. Monet, Van Gogh, Rembrant, Renoir és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű és értékű műalkotás várja itt a művészetek iránt érdeklődőket. Ingyenes belépővel, ahogyan az összes washingtoni múzeumban.

A galéria mögött található a National Archives múzeum (Nemzeti Levéltár), ahol megtekinthető az Egyesült Államok Alkotmánya, a Függetlenségi Nyilatkozat és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (Magna Carta), eredeti példányai. Ha valaki szereti a történelmet, annak ez egyedülálló élmény lehet (itt nem szabad fotózni).

A parkban tovább haladva a Washington emlékműnél elérjük a park közepét. Ez a közel 170 méter magas obeliszk, sokáig a világ legmagasabb építménye volt. A dombról, melyen áll, fantasztikus látványban lehet része az embernek. Kelet felé tekintve a Capitoleumot, észak felé nézve a Fehér Házat (White House) nyugati irányba pedig a filmekből is jól ismert, Lincoln (Lincoln Memorial) emlékművet lehet látni. Déli irányban pedig a Jefferson emlékmű található (bár ez innen nem látszik).

Ha az ember a múzeumokat is útba ejti, attól függően, hogy mennyi ideje van és mennyit szán rá, a Nemzeti Emlékpark (National Mall) és múzeumai valamint látnivalóival (például a II. Világháborús emlékmű, vagy a Roosevelt emlékpark) 2-3 nap elfoglaltságot mindenképp jelent. Igaz egy nagy sétával és sok energiával egy nap is végig lehet rohanni rajta, de érdemes időt szánni rá).
A Fehér Ház, Ovális iroda oldaláról csak messzebbről látható, viszont a hátsó főbejárati oldalról, a Lafayette Square felől közelről is megszemlélhető.

Közlekedés

A Ronald Reagen Nemzetközi Repülőtérről, metróval bárhová el lehet jutni és a reptérre kijutni szintén. A metró közvetlen a reptér előtt halad. A metrómegállóban az automatánál kapható, Smart Trip kártya 2 USD be kerül, viszont New Yorkkal ellentétben itt minden utazónak saját kártyára van szüksége. A kártyát aztán fel lehet tölteni egyenleggel, a metróállomásokon a kártya feltöltő automata megmutatja, hová mennyi összeg szükséges.
A városból busszal és vonattal is tovább lehet utazni, a Union Station állomásról (a Capitoliumtól 10p. séta) ahol egyébként a sok gyorsétterem mellett autókölcsönzők és remek ajándékboltok is találhatóak. A busz és vonatjegyet is érdemes elővételben megvenni, mint a repülőjegyet, mert minél közelebb van az ember az utazás időpontjához annál drágább. Az USA ban a tömegközlekedés nem olcsó, 2 főnek már, például jobban megéri autóval New Yorkba menni, mint vonattal vagy busszal.
Autóbérlésnél hitelkártya a legjobb de VISA, Mastercard debit kártyát is elfogadnak, de ebben az esetben 100 USD körüli deposittal megterhelik, ami az autó leadása után még néhány napig terhelésben maradhat. 26 éves kor alatti személynek, a legtöbb társaság nem ad ki bérautót, ezt érdemes előre egyeztetni, a magyar jogsit (plasztik kártya) gond nélkül elfogadják.

Az autóbérlésnél meg kell kérdezni, hogy EZ Pass van-e az autón (egyébként ez szemmel is látható, kis doboz a szélvédőn), mert ezzel az elektronikus azonosítóval olcsóbban és kevesebb várakozással lehet az autópálya fizető kapuknál áthaladni. Ha ezt a módot használja az ember, akkor később terhelik rá a hitelkártyára vagy bankkártyára az útdíjakat (melyek így 10-20% al kevesebbe kerülne, mintha készpénzzel helyben fizetnénk).
Washingto D.C. New York távolság, autóval kb. 400 km, ez megállók nélkül 4-5 órás út. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jellemző a nagy forgalom általában 55 mérföld/óra de 70m/ó -nál sehol sem több a megengedett legnagyobb sebesség határ és ellenőrzik, folyamatosan. Az autópályán több fizető kapu is van és létezik úgynevezett gyors sáv (3 sáv mindkét irányban) mely fallal van elzárva a szélső 3-4 sávtól. Innen csak a lehajtóknál és néhány szakaszon lehet sávot váltani.
Washingtonból, Philadelphia és New York kitűnő úti cél lehet autóval. Amerikában az autópályák mellett minden kisebb-nagyobb város forgalmas utakhoz közel eső részein is, olcsón lehet autós motelekben megszállni. 50 USD/szoba/ éjtől 100 USD ig nagyon széles a választék. Aki kicsit igényesebb, az inkább a 70-100 USD közti árú moteleket keresse, bátrabbak vagy kalandvágyóak az alsó ár kategóriában is próbálkozhatnak.
Ha megéhezik az ember, sok Európában is jól ismert gyorsétteremből válogathat és helyi hálózat is akad bőven. A legtöbb gyorsétteremben az üdítő (soda) korlátlan mennyiségben fogyasztható, utántölthető. A tipikus, amerikai feelinges étteremláncok közül az IHop és Denny’s t mindenképp érdemes kipróbálni.

 

J.Kriszto

AJÁNLJUK

gyulladáscsökkentés

A gyulladások általános élettani folyamtok, melyekre bizonyos szempontból szükség van. Ám ha a gyulladás túl sokáig tart vagy túlságosan szétterjed a szervezetben az nagyon...