Cimkék Posts tagged with "vizelethajtó"

vizelethajtó

tarack

TarackbúzaElymus repens a pázsitfűfélék családjába tartozó, egyszikű gyom ás gyógynövény. Népies nevén taracknak vagy ebgyógyítófűnek is nevezik. Ez a növény a mérsékelt éghajlaton szinte bárhol megél, Európában és Ázsiában is őshonos, míg Amerikába behurcolt növényként tartják számon.
Nevét szerteágazó gyökérzetéről kapta, mellyel a pázsit egyik gyilkosának is tartják, ugyanis gyökerének bármely része képes kihajtani és abból új növényt létrehozni, így agresszíven tud terjedni egy adott területen. Szinte bárhol előfordul, elhagyott területeken, erdőkben, legelőn, árkok szélén vagy műveletlen területeken is.

Drogja a növény tarackos gyökérzete, melyet a szártól és levelektől megtisztítva és szárítva használnak. A tarackot a napon is jól lehet szárítani. Júniustól augusztusig érdemes gyűjteni, a virágzás után.

Hatóanyagai, körülbelül 10% nyálkát tartalmaz (poliszacharid) és egy inulinszerű triticint, a polifruktánt, melyből 3-8% található benne. Ezen felül szaponint, cukoralkoholt (mannitol, inozitol), nyomokban illóolajat, agropyren poliint, vanillosidot, fenilkarbonsavakat, kovasav és szilikátok is tartalmaz.

A tarackbúzát elsősorban vizelethajtóként alkalmazzák, vizeletképzést fokozó, úgynevezett diureticumnak számít. Ezért húgyúti gyulladásoknál, hurutos megbetegedéseknél, elsősorban hólyaghurut kezelésére valamint vesekő, vesehomok hajtására használják. Ezen kívül hatékonynak tartják légcsőhurut gyógyításában is, mivel bevonó nyálka anyaga nyugtatja az irritált nyálkahártyát és ezzel köhögést csillapító hatású.
A népi gyógyászatban reumatikus bántalmakat is enyhítenek vele.
Külsőleg alkalmazzák még pattanásos bőr és bőrkiütések kezelésére, hámosító hatása miatt.

Orvosi tüdőfű – köptető, köhögéscsillapító

hólyaghurut

A hólyaghurut a húgyhólyag gyulladásos megbetegedése, mely leggyakrabban baktériumok által kiváltott fertőzés miatt alakul ki de gombás vagy vírusos fertőzés is állhat a hátterében.
A fertőzés bejuthat a véráramból vagy a húgycsövön keresztül is.
Anatómiai felépítésük miatt (rövidebb húgyvezeték) a nőknél a húgycsövön keresztüli fertőzések sokkal jellemzőbben fordulnak elő, ezért a hólyaghurut a nők esetében sokkal gyakoribb betegség mint a férfiaknál.

A hólyaghurut gyakoribb vizelési ingert, szúró, csípő és rossz szagú esetleg véres vizeletet eredményezhet. Mivel a tünetek inkább kellemetlenek mint elviselhetetlenek ezért sokszor nem kezelik ami hosszú távon komolyabb problémákat is eredményezhet.
Az elhúzódó hólyaghurut vese és vesemedence gyulladást okozhat, károsíthatja a hólyagot és a veséket valamint a vesekő képződés kialakulásához is nagyban hozzájárul.

A vesekőképződés egyéb iránt egyrészt genetikai hajlam, másrészt életmódbeli hatások miatt alakul ki, melyhez a vesék és hólyagok gyulladásai is nagyban hozzájárulnak.
A vesekő általában kalcium-oxalát típusú, a vesekövek kétharmada ilyen. Mely bizonyos anyagcsere zavarok (ezt okozhatja bármilyen gyulladás is) illetve mellék-pajzsmirigy túlműködés vagy gyógyszerek szedése miatt alakul ki általában.
A vesekövek 15% magnézium-ammónium-foszfát alapú kő, ez a nőkre jellemzőbb, ez kifejezetten a húgyúti fertőzések és gyulladások következménye miatt jön létre.
A vesekövek kb. 5% a húgysav lebomlásának eredménye, mely a köszvényben szenvedők és túlzott mértékű húsevőknél jellemző.
Nagyon ritkán, az esetek egy százalékában a vesekövek a magas cisztin szint miatt alakulnak ki, ami egy fehérje anyagcserezavar és általában örökölt betegség alapján jön létre.

Ennek alapján a hurutos megbetegedések, illetve vesekő képződés vagy már kialakult vesekő esetén nagyon fontos a gyulladáscsökkentés és a vizelethajtás.
Fontos leszögezni, hogy míg az epekő elhajtása csak orvosi kontroll mellett végezhető, mert az epekő beakadhat a hasnyálmirigy és epe vezetékbe, ami azonnali életveszélyes állapotot eredményezhet, addig a vesekő hajtása nem ennyire rizikós.
Az úgynevezett vesehomok, mely a vesekő képződés első stádiuma, viszonylag könnyen elhajtható de a már kialakult veseköveket is „meg lehet szülni” még ha ez fájdalmakkal is járhat.
Ezért a vesekőképződésre veszélyeztetettek esetén mindenképp érdemes a vesehomok hajtására figyelmet fordítani és a kisebb kövek is viszonylag egyszerűen eltávolíthatóak. De sokszor nagyobb kövek esetén is alkalmazzák a vizelethajtásos terápiát.
Hólyaghurut gyógyítására valamint vesekő ellen alkalmazható gyógynövények és teák általában vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású növényekből állíthatóak össze.

Az aranyvesszőfű (magas, kanadai vagy közönséges) nagyon jó vizelethajtó és gyulladáscsökkentő is egyben. Ezért a hurutos és/vagy veseköves panaszok esetén ez a növény mindenképp jó alap a teához.
Az aranyvesszőfűhöz nyírfalevelet, mezei zsurlófüvet vagy kukoricabajuszt is adhatunk, akár mindhármat. Ezen növények is elsősorban jó vizelethajtó de másodsorban gyulladáscsökkentő hatásúak.
Az alapkeveréket pedig rengeteg egyéb növénnyel vagy akár többel is színesíthetjük. Így a hársfavirág, porcikafű, borókabogyó, csipkebogyó, csalánlevél, apróbojtorján, cickafarkfű, feketebodza bogyó, fekete ribizli bogyó, levendulavirág, bazsalikom vagy libapimpó is kerülhet a hólyaghurut elleni vagy vesekő hajtó teába.

Ötletek egy-másfél liter vizelethajtó és gyulladás csökkentő teához

Aromás nyugtató tea: 2 teáskanál aranyvesszőfű, 1 tk mezei zsurló, 1 tk csalán, 1tk levendulavirág, 1 tk hársfavirág.
Ízletes vizelethajtó tea: 2 tk aranyvesszőfű, 1 tk nyírfalevél, 1 tk csalán, 1 tk apróbojtorján, 1 tk fekete bodzabogyó, 1 tk csipkebogyó, 1 tk cickafarkfű.

A gyógytea készítés alapszabálya, hogy egy bögre 2,5 dl teához 1-2 teáskanál szárított gyógynövényt szoktunk használni általában, amennyiben ezt forrázatként készítjük. Így érdemes kalkulálni az adagokat. Mivel a hólyaghurut és vesekő kezelésre fogyasztott vizelethajtó teákat napközben, bő folyadékbevitel mellett érdemes folyamatosan fogyasztani (3-5 bögrével naponta) ezért érdemes elkészíteni, leszűrni egy nagyobb mennyiséget 1-1,5 L és ezt fogyasztani a nap folyamán, természetesen vizet is érdemes fogyasztani napközben. Ezeket a keverékeket 1-2 hétig érdemes fogyasztani, aztán szünetet kell tartani, mert a túlzott vizelethajtás egy idő után a szervezet ásványi anyag tartalmának kimerítését eredményezheti.

Gyulladás csökkentés, táplálkozással és gyógynövényekkel

nagybojtorján

Nagy bojtorjánArctium lappa az őszirózsafélék családjába tartozó kétnyári növény, szinte az egész világon elterjedt, általában a megbolygatott talajon fordul elő. Tévesen bogáncsnak is nevezik, de nem tartozik a bogáncsfélék közé.
Friss hajtásait zöldségként is fogyasszák de gyógyászati szempontból hasznos része (drogja) a növény első éves gyökerei. De a levelét és magjait is gyűjtik.
A gyökér hatóanyagai szterin, inulin, nyálkaanyagok, cseranyagok, gyanta, nyomokban illóolajak, szeszkviterpén-lakton keserűanyagok, arktiopikrin, poliinek, kávésavszármazékok, triterpének.

A gyökérből készült tea általános anyagcsere fokozó, vizelethajtó, epe termelést fokozó, ezért epe és vesekő hajtó, izzasztó és vértisztító. Ezért gyakran használják együtt például csalánnal.
Külsőleg felhasználva különböző bőrproblémák kezelésére alkalmazzák, mint az ótvar, ekcéma, sömör.
Ilyen esetben általában a gyökérből készült főzetet használnak.
Ezen kívül hasznos lehet gargalizáló szerként toroköblögetőnek, torok vagy szájüregi gyulladások esetén.
A bojtorjángyökér olajat töredezett száraz haj kezelésére és korpa elleni szerként is használják, samponok vagy hajbalzsamok összetevőjeként.
A levélből készült főzet szintén hasznos lehet bőrproblémák, daganatok kezelésében és forrázatként belsőleg fogyasztva szintén epeműködést serkentő, vizelethajtó és vértisztító.
Kenőcsökben is alkalmazzák a nagybojtorjánt, akár a gyökér olajat vagy főzetet akár a levélből készült főzetet. Ilyenkor viszketés, rovarcsípések, repedezett vagy felhorzsolt bőr kezelésére használják a kenőcs összetevőjeként.
A HKO (hagyományos kínai orvoslásban a szél-meleg betegségek kezelésénél alkalmazzák, mint a megfázás, torok – mandula gyulladás. Ezen kívül antibakteriális és vizelethajtó, vértisztító szerként is elismerik.
A HKO szerint hasmenéses állapotban tilos a használata.
Kitűnő összetevője lehet, anyagcsere fokozó, méregtelenítő és fertőtlenítő, antibakteriális terápiáknak. Akár az emésztő rendszerben, akár a bőrön keresztül. Nyugtató és gyulladáscsökkentő hatása miatt ízületi gyulladásoknál is érdemes rá gondolni.
A homeopátiában reuma és bőrproblémák kezelésére alkalmazzák.
Ellenjavallat, a bojtorjánnak mérgező hatása nem ismert, ezért a hasmenéses állapotokon kívül, gyerekeknél ne használjuk és várandós vagy szoptatós anyák kérjék ki orvosuk véleményét a használata előtt.

Vasfű – anyagcsere serkentő és erősítő

Nyírfalevél a közönséges nyír – Betula pendula júniustól augusztusig gyűjthető levele. A nyírfa a nyírfafélék családjának névadó növénye, természetes körülmények között a tajgában őshonos, de egész Európa mérsékelt éghajlatán és az északi részeken is elterjedt fafajta.

A levelek hatóanyagai: különböző flavonoidokat például kvercetint és glikozidokat is tartalmaz, nyomokban illóolajat, szeszkviterpén peroxidot és triterpén származékokat valamint káliumsókat és aszkorbinsavat is találhatunk benne.

A leveleket nyáron, június, júliusban és augusztus elején gyűjthetjük gyógyászati szempontból, ilyenkor a legmagasabb a hatóanyag tartalmuk, májustól a nyírfa rügyeit és a fa törzsébe fúrt kisebb lukon keresztül a fa nedvét is használhatjuk gyógyászati célokra.
A rügyek a levelekhez hasonló, de jóval koncentráltabb mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagokat.
A nyírfanedvből pedig napi 2-3 féldecit érdemes fogyasztani, ilyenkor tumorok ellen és vizelethajtásra is jó, de fejbőrbe dörzsölve a tradícionális gyógyítók szerint hajerősítő és hajhullás gátló illetve hajnövesztő szer.

A nyírfa leveleiből vagy hajtásából készült forrázat pedig kitűnő vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert a görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére valamint reuma ellen is.
A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét vizelethajtásra használták.
A nyírfalevélből és aranyvesszőfűből készült forrázatba tehetünk még hársfavirágot és csalánlevelet esetleg cickafarkat, amellyel kitűnő hólyaghurut elleni, illetve vizelethajtó teát készíthetünk.

Férfi bajok 2. rész – természetes tesztoszteronszint fokozás

PorcikafűHerniaria glabra, a szegfűfélék családjába tartozó növény, amely Észak-Amerikában és Európában honos. Európa mérsékelt égövi részéről származik, de megtalálható Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia mérsékelt égövi részén is jellemzően a törmelékes talajokat kedveli.
Gyógyászati szempontból a növény, földön elterülő világoszöld, tojás alakú levelei és hajtása használatos.

Hatóanyagai: Legjelentősebb hatóanyaga a herniarin, ezen kívül tartalmaz triterpén-szaponinokat, flavoidokat valamint, oxi-kumarinokat és némi cserzőanyagot is.

A porcikafüvet leginkább vesegyulladás, hólyaghurut, a húgyútak fertőtlenítésére és vizelethajtásra használják, leginkább forrázatként. De köszvényes, reumás betegségeknél is hasznos gyógynövény.
A népi orvoslás szerint, segíti az ízületi porcképződést és a porcok regenerálódását valamint az izomsérülések regenerációját, ezért sérveknél és izomszakadásoknál is előszeretettel használták.
Ha csak fokozott vizelethajtásra kívánjuk használni (vízkór esetén pl.) a forrázathoz miután kihűlt adhatunk a kevés alkoholt (a szárítmánnyal megegyező mennyiséget, 1 ek drog, 1ek alkohol 2,5 dl víz) melyet aztán szűrés nélkül állni kell hagyni fél napot, aztán szűrni és fogyasztani. Ilyenkor lehet dupla vagy tripla mennyiséget is készíteni, mondjuk este és reggeltől fogyasztható a tea, egész nap napi legfeljebb 3 bögrényi, egyenlő részre osztva.
Homeopátiás szerekben is előszeretettel használják, elsősorban vesekő kezelésénél.
Ellenjavallat: Heveny (akut) vesegyulladás és epekő esetén nem szabad használni.

Kasvirág – sebgyógyító, gyulladáscsökkentő

Borókabogyó – a közönséges boróka – Juniperus communis bogyós termése. A boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növény, mely hazánkban is őshonos.
Hatóanyagai: invertcukor (kb. 30%), illóolaj (1–2%), juniperin, fehérje, flavonglikozidok, gyanta, viasz, gumi, pektin.
A boróka bogyót fűszerként és ízesítőként is használják, húsokhoz, pörköltekhez adva kitűnő aromás ízeket ad az ételnek, italok és lekvárok, készítéséhez és ízesítéséhez is használják, érdekes aromás íz hatása miatt. A közismert gin, alkoholos ital fő ízesítője is a borókabogyó.

Gyógyhatásai közül kiemelkedő izzasztó és vizelethajtó tulajdonsága, ezért köszvény és reumatikus panaszok, csúz esetén előszeretettel alkalmazzák, továbbá húgyúti gyulladásoknál és fertőzéseknél.
Vizelethajtó tulajdonsága miatt vesekő és vesehomok hajtásra is kiváló. Ezen kívül epe termelést serkentő, így epekőoldó és emésztést serkentő hatással is rendelkezik.
A borókabogyóból készült lekvárt vízhajtó és emésztést serkentő szerként is használják.
Nagyon jól kombinálható csalánnal, aranyvesszőfűvel, cickafarkkal, apróbojtorjánnal és levendulával de akár bazsalikommal is.
A borókáról azt tartják, hogy jellegzetes illata nyugtató és relaxációs hatást fejt ki, ezért régi kastélyok kertjeiben nem ritkán alakítottak ki kis borókás pihenő helyeket. A fenyőfát megelőző időkben karácsonyfának is ezt a növényt használták. Örökzöldként minden kert kiváló és hasznos dísz és gyógynövénye lehet, ezért aki teheti ültessen kertjébe borókát. Virágzáskor, virágpora lehet allergizáló.

Gyulladás csökkentés, táplálkozással és gyógynövényekkel

GuaranaPaullinia cupana a szappanfafélék családjába tartozó növény. Dél-Amerikában őshonos és az indiánok évezredek óta használják. Drogja a növény magja, melyet a termés feldolgozása során eltávolítanak, pörkölnek és aprítva vízzel összepréselnek majd szárítanak.

A guarana mag hatóanyaga elsősorban koffein és a guaranin, a koffeinhez rendkívül hasonló anyag, melyeknek a növény jelentős élénkítő hatását köszönheti. A növény magvainak guaranin és koffein tartalma 3-8% közötti koffeintartalomnak felel meg. Ezen kívül gyanta, szaponinok, flavonoidok, csersav és glikozidák is megtalálhatóak benne.

A koffein általános hatásánál fogva fokozza az adrenalin és noradrenalin kiválasztását és blokkolja a központi adenozin receptorokat, ezzel gátolja a cAMP (ciklikus-adenozin-monofoszfát) hatását, mely közrejátszik alvási folyamatokban és ébredési folyamatok késleltetésében.
Ezen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki élénkítő, alvás gátló hatását.
A guaranánt elsősorban élénkítő italok készítéséhez használják, de fáradság vagy általános gyengeség kezelésére is alkalmazzák.
Guaranin és koffein tartalmának köszönhetően fokozza a szív összehúzódások erejét, hatóanyagai miatt gyorsabbá teszi a vizelet kiválasztást, fokozza a gyomornedv kiválasztását és serkenti a zsír és szénhidrátok bontását.
A guaranáról kiderült, hogy gátolja a vérlemezkék összecsapódását is, ezért javítja a keringés hatásfokát.
A növényt doppingszerként is használják, általános teljesítményfokozó hatása miatt.
Anyagcsere fokozó hatása miatt, fogyókúrákhoz is előszeretettel ajánlják.

Ananász – izületi gyulladásokra

Fekete bodzaSambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete.
A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal.

A növény hatóanyagai
Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, kéksavglikozidát és emulzinenzimet.
Bogyója: gyümölcssavakat, C és A vitamint, cseranyagokat (3%) nyomokban illóolajat és antociánfestéket.
Levele: cseranyagokat, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat ás A provitamint tartalmaz.
A bodza kérgét is használhatjuk drogként, szárítva és őrölve.

A bodzából készíthetünk teát, illetve forrázatot de lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, bornak és pálinkának is felhasználható. Egyik legismertebb felhasználási módja az üdítő bodzaital, melyet gyakorlatilag egy kancsó limonádéból a legegyszerűbb készíteni, néhány virágot beáztatva az italba, pár óra múlva kellemes muskotályos ízű italt nyerhetünk.
A bodza virágból vagy bogyóból készített forrázat, készülhet nyers vagy szárított drogból is, a szárított bogyókat meg is lehet őrölni.
Belsőleg használva kiváló izzasztó és köptető hatású, így megfázásos időszakban kitűnő gyógytea. Vizelethajtó és veseműködést szabályzó, így vérnyomáscsökkentő hatása is van továbbá kitűnő köhögés csillapító és vértisztító hatású. Enyhén hashajtó hatása is van.
A bodza nyugtató hatással is rendelkezik ezért különböző nyugtató teakeverékekben és étrend kiegészítőkben is gyakran használják. Ennél fogva migrén, ideggyulladások és álmatlanság esetén is hatásos lehet.
A bodza leveléből készített forrázat reumás fájdalmak enyhítésére, lázcsillapításra és koszorúér problémáknál a légszomj csillapítására használatos.

Szederlevél – vércukor és koleszterin csökkentő

Aranyvesszőfű – Solidago gigantea

Az aranyvessző füvet aranyos rutának és istápfűnek is hívják. Az őszirózsák családjába tartozó növénynek több változata is ismert, mint a Solidago virga-aurea, (közönséges aranyvessző), S. carpatica (kárpáti aranyvessző), Soldiago canadensis (kanadai aranyvessző).
Ezt a magas növésű, sárga virágú növényt szívesen tartják dísznövényként is de köztudottan kiváló gyógynövénynek számít.

Hatóanyagait tekintve megtalálhatóak benne flavonoidok, szaponinok és illóolaj, nyákanyag valamint cserzőanyagok és keserűanyagok. Hatóanyagai közé tartozik a rutin és a nikotinsav de az inulin és a kumarin is.

Gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatású, ezért jól alkalmazható vese, hólyag és májpanaszok esetén is, kiváló epehajtó (elsősorban nyákanyagainak köszönhetően) ezért epehomok és kisebb epekövek hajtására is alkalmas, de vizelethajtó hatása miatt vesehomok hajtásra is rendkívül hatékony.
Reumás és ízületi betegségek esetén is jól alkalmazható, a gyulladás csökkentő hatása miatt, továbbá bélgyulladások kezelésére is megfelelő szer lehet az aranyvesszőfűből és esetleg más növényekből készült gyógytea.
Az aranyvesszűfűből készült gyógyteának izzasztó hatása is van, ezért méregtelenítésnél is kiváló lehet, önmagában vagy más növényekkel kombinálva.
Használják még magas vérnyomás kezelésére, szamárhurut ellen de mensturációs problémák esetén is, amennyiben a vérzés nehezen indul meg és fájdalmas.
Külsőleg fekélyek tisztítására, bőrfertőtlenítésre és öblögetőként torok fertőtlenítésre is használható.
Az epekő és vesekő esetén minden növényt óvatosan kell alkalmazni, orvossal konzultálva, mert ha a kő mérete olyan, könnyen okozhat elzáródást, ami életveszélyes állapothoz is vezethet.

Ellenjavallat: Az aranyvesszőfű egy szelíd gyógynövény, nincs káros mellékhatása de kiszáradás, böjt és időskori legyengülés esetén nem javallott, valamint gyomorsav túltengés, túlzott savtermelés esetén sem.

Emésztőrendszeri problémák 1. rész – Savasodás, reflux, gyomorfekély

AJÁNLJUK

koladio

Kóladió – Cola a mályvavirágúak családjába tartozó növény. A kólafa Nyugat és Közép-Afrikában őshonos, de termesztik Dél és Közép-Amerikában is. Több mint 30 féle...