Cimkék Posts tagged with "tudatosság"

tudatosság

Korábbi írásomban már foglalkoztam az archetípusokkal az álomfejtés kapcsán.  Most egy kicsit mélyebben szeretném körül járni a jungi pszichoanalitika szerint, egy több részes sorozatban.

Carl Gustav Jung a múlt század egyik legmeghatározóbb pszichiátere, munkásságát nem csak a kor irányzatai mint pédául Freud munkássága de a keleti filozófiák és pszichológiai megközelítések is jelentősen befolyásolták.
A jungi megközelítés szerint az ember személyiségét a kollektív tudattalanban létező személyiség típusok határozzák meg.
A jungi pszichológia ebből a szempontból a személyiséget négy fő részre osztja, mely a persona, az árnyék, az anima és animus valamint a selbst.

A persona az ember azon személyisége, melyet magára ölt bizonyos élethelyzetekben. Például ahogyan viselkedik a munkahelyen, munkatársként vagy beosztottként, ahogyan az ismerősei vagy a barátai, családja vagy egyéb emberi kapcsolataiban megnyilvánul. A persona szó latinul állarcot jelent, melyet a színészek öltöttek magukra a szerepeik eljátszásához.
Az ember álarcai is különbözőek lehetnek és rendszerint a legtöbb ember több különböző álarcot használ az életeinek különböző területén, attól függően, hogy az adott élethelyzetben milyen szereppel azonosul és ehhez milyen megküzdési stratégiát választ.

Az árnyék a személyiség azon része amit elnyomunk magunkban, rendszerint azok a tulajdonságok és megnyilvánulások, melyeket leplezni akarunk, mert úgy érezzük nem segítik az életünket, sőt kifejezetten gátolják az érvényesülésünket, a sikereinket. Ezek a tulajdonságok leggyakrabban az álarcokban markánsan megjelenő és mások által jól ismert tulajdonságaink totális ellentétei.
Így az álarcaiban, a mindennapi kapcsolataiban szelíd ember árnyéka agresszív, a bátoré félénk, az erőssé gyenge stb.
Az emberek többsége rengeteg energiát fektet abba, hogy a személyiségének árnyék részét elnyomja, mert úgy érzi rendkívül hátrányos lenne azt megmutatnia. Így az árnyék személyiségünk a fenti tulajdonságokból alakul ki és mélyen a tudatalattinkban él.
De tévedés azt hinni, hogy nincs hatással az életünkre. Az árnyék folyamatosan beleszól az életünkbe, szítja a konfliktushelyzeteket, érzelmi megnyilvánulásokon keresztül felszínre akar törni és az elfojtására tett folyamatos erőfeszítések gyakran lemerítik az embert, sőt gyakran betegségek alapjait is megteremtik.

A személyiség harmadik része az anima és az animus. Ezek a szavak akaratot vagy szándékot jelölnek, hím és nőnemben. Az anima és az animus valójában a bennünk élő férfi és nő. Minden emberben létezik egy férfi és egy női személyiség egyszerre.
Úgy is felfogható, hogy a nemünkkel azonos személyiség archetípus a persona és a nemünkkel ellentétes pedig az árnyék. Viszont az a megközelítés is helyes, hogy egy férfiben is megjelennek férfias tulajdonságok, férfias archetípusok és ugyanígy nőies tulajdonságok azaz női archetípusok. A nőkben ugyanígy, egyszerre van jelen a női archetípus és a férfi archetípus, vagy archetípusok.

Az archetípusok olyan emberképek, melyek mesékben, mondákban és a különböző hagyományok történeteiben megjelenő, tiszta személyiségek. Ilyen lehet a király, királynő, a mágus, a bölcs, a harcos, a szerető, az anya stb.
Az archetípusok olyan tulajdonságokat hordoznak, melyek kifejezik az adott archetípusra legjellemzőbb komplett személyiséget. Így például a király archetípusa, uralkodó, hatalmas, minden hatalmat a kezében tartó. Ha pozitív személyiség akkor alattvalóinak biztonságot nyújt, bölcsen és igazságosan uralkodik felettük, erejével és tudásával az általa vezetett közösséget felemeli és jó életet teremt számukra.
Ha negatív a király archetípus személyisége, akkor elnyomó, zsarnok és kegyetlen. Az archetípusokba nem keveredik semmilyen egyéb, az archetípusra nem elsődlegesen jellemző tulajdonság.
Számos archetípus létezik, így a persona és az árnyék is megjelenít archetípusokat és nem csupán tulajdonságokat, ahogyan az anima és animus is.

A következő részben a 4 női és 4 férfi archetípusról írok.

Személyiség pszichológia – a bennünk élő másik nem

Ken Wilber amerikai filozófus, szociológus, elméletalkotó. 1949-ben született és orvostan hallgatóként kezdte tanulmányait, majd biokémiát tanult. Számos nagysikerű és nagy elismerést kiváltó könyv szerzője, spirituális gondolkodó.

2000 ben jelent meg Integrált pszichológia című könyve, melyet 2008-ban, Integrál szemlélet címmel magyarul is megjelentettek.
Wilber szemlélete, az ősi tradicionális és a modern tudományos ismeretek valamint a különböző világ vallások és filozófiák összesítéséből hoz létre egy olyan egységes – Integrált – szemléletet, amely szem előtt tartja az emberiség jelen kori összes tudását és hitrendszerét és megtalálja az azokban lévő összefüggéseket és hasonlóságokat.

Nem csak a filozófia és pszichológia de az orvos tudomány, kvantum fizika és asztrofizika, biokémia ismeretei is részei az elméletének.
Az elmélet egy összefüggő, egyetemleges gondolkodást mutat, melyben elhelyezi az embert, mint az univerzum részét, ugyanúgy mint az embert alkotó mikroszkópikus világot, az atomi és a szubatomi dimenziókat is. Az elmélet az embert az univerzum részekének tekinti, az emberi élet sajátosságaival és az emberi tudat speciális természetével együtt.

Az elmélet egyik legérdekesebb része, az emberi fejlődési modell, melyben 10 különböző fejletségi szintet határoz meg. Ahogyan az egész szemléletben, itt is a teljes ismert tudásanyagra alapozva, tehát a tradicionális, ősi tudásokat élő és letűnt vallásokat ugyanúgy figyelembe véve, mint a modern tudomány legfrissebb felfedezéseit és legmodernebb elméleteit.

A wilberi fejlettségi skála, különböző tudat szinteket határoz meg, mely fogantatástól és magzati fejlődéstől kezdődik, a racionális és logikus emberi gondolkodás (formális és reflektív) elérésével és meghaladásával átlép a spirituálisnak nevezett tudatszintekre, ahol a különböző tudati szintek és dimenziók megélésével, elérésével az ember lassan kilép önmaga, születéstől fejlődő, korlátain és elkezdi észlelni és megérteni a tudat más aspektusait is.

létra-színsávosEz a fejlődési szakasz, a racionális emberi gondolkodás és világhoz való viszony elérésével, lassan elkezdi meghaladni a racionálisnak mondott világot és átlép egy másik dimenzióba.
Az ember személyiség fejlődésének öt alap szakasza, a szenzoros-fizikai, azaz a születés utáni egyszerű állapottal kezdődik, amikor még a csecsemő, csak érzékszervein keresztül alkot képet a világról, csak fizikai szükségleteit kívánja kielégíteni és még nem támaszkodik a tapasztalati úton megszerzett tudására, úgy is mondhatjuk, hogy teljesen ösztönös.

A következő szint a fantázia és érzelmek szintje, ahol a fejlődő gyermek hitrendszere elkezd kialakulni és különböző fantáziákat hoz létre a részleges tudásából, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki nála.
Itt kezdi el magát programozni az ember, megtanulja, hogy milyen fantáziákat „kell” létrehoznia, ahhoz, hogy különböző érzelmeket kiváltson.

Ezután eljut a gyermek a leképező elme szintjére, ahol a világban tapasztalt dolgokat a saját fantáziáiba ülteti és így már nem önmaga hozza létre az érzelmeket, hanem a tapasztalásaihoz köti őket. Ebben a fejlődési szakaszban gyökereznek a neurózisok, itt tanítja meg az ember önmagával, hogy milyen helyzetre milyen érzelmekkel reagáljon. Ez az időszak nagyjából az óvodás korszakra tehető.
A következő szakasz az ún. szabály és szerep elme, a gyermek itt azonosul valamilyen szerepekkel és kezdi elfogadni, a külvilág erőszakos hatására az érvényesüléshez tartozó szabályokat.
Ezen személyiség szint elérése az iskola érettség kritériuma is a nyugati világban.
Ebben a szakaszban írja meg a legtöbb ember a saját sorsát, mert eldönti (a környezet és saját természete indíttatására), hogy milyen szerepeket fogad el és mihez igazodik további életében.
Sok ember a személyiségének több területén is ezen a szinten marad egész életében.

A wilberi skálán a középső szint, az 5. szint, a racionális elme szintje. Itt már az ember képes gondolkodni, elemezni és változtatni dolgokon, pusztán azzal, hogy megérti a világot, az abban működő rendszereket, legalább is az egója szintjén.
A racionális ember mindent alárendel az egójának és az egója igényeit elégíti ki. Persze több esetben is előfordul, hogy a személyiségének bizonyos részei (erről később írok részletesen) még a szabály szerep elmének engedelmeskedik és ezt próbálja meghaladni, illetve gyakran előfordul az is, hogy a személyiség egy része még alacsonyabb szinten reked.
Az ötös szintből kilépve, egy más gondolkodás, egy más tudati szint és egy más élet kezdődik.
A hatos szinten, az ún. Kentaur vízió szintjén, melyet egy rendkívül erős intuitív élményvilág jellemez, a tudat elkezd kilépni az egó határain és integrált tudati szintre érkezik, azaz elkezd hállózat szerűen gondolkodni.
Sok kiváló művészi alkotás vagy tudományos felfedezés ebben a tudati szintben érhető el, itt keletkezik vagy úgy is mondhatjuk, hogy innen származik. Minden ami meghaladja a hétköznapi és logikával előre látható dolgokat, ezen a szinten tapasztalható.
Ezt hívhatjuk a jógik útjának is. (később részletesen kifejtem). Nagy nehézsége az, hogy  logikával megérthető, szavakkal körül írható de nehezen hihető és tapasztalható azon ember számára, aki még nem érte el ezt a szintet.

 

A Tudatosság fejlődése 2. rész

Az előző cikkben ismertettem a komplexitás tudományának alapfelfogását és ennek szemléletével az ember és a társadalom viszonyát, ebben az írásban az agy komplex működését és annak okait vizsgáljuk meg, ezen szemlélet szerint.

A korábbi álláspontok hangsúlyozták, hogy az agy valódi komplex rendszer (tudományos értelemben), dinamikus (folyamatosan változó) mintázatokat és az elektromos és kémiai tevékenység al-mintáit hozza létre folyamatosan.
A televízióban látható időjárási térképek a hőmérséklet, az esőzések és más időjárási minták alapján a Föld felszínét, különböző grafikai eszközökkel ábrázolják, amelyek segítenek elképzelni a változó minták szerint az időjárást.
Valahogy így lehet elképzelni az agy aktivitási térképét is, amely fraktál mintaként is értelmezhető.
A kép nagyban különbözik a nagyítás különböző szintjeitől.
Az agy működése nem egy ki és egy bekapcsolt állapot között írható le, hanem inkább úgy, mintha egy szabályozó, regulációs kapcsolóval lenne ellátva. A különböző tudat állapotok, betegségek, érzelmi minták, folyamatosan alakítják az agy működését és ezzel változó „térképet” mutatnak.

A tudatossággal kapcsolatos tanulmányok gyakran alkalmazzák, az idegtudós, Antonio Damasio által javasolt modellt. A modell három hierarchikus rétegből áll, amelyek evolúciós hatásokba vannak ágyazva.

1. A protoself egy olyan előtudatos állapotot képvisel, amelyet minden életformában létezik, beleértve az egysejtű szervezeteket is. Ez az alapot biztosítja az “én” két magasabb szintjén.
2. A magtudat akkor fordul elő, amikor az organizmusok egyfajta önérzetet alakítanak ki. A magtudatosság csak a jelen pillanata, az itt és most. Nem igényel nyelvet vagy memóriát és nem is tükrözi a múltbeli tapasztalatokat, vagy nem vetíti magát a jövőbe.
3. A kibővített tudatosság akkor következik be, amikor a tudatosság túlmutat az itt és mosttól, és kiterjedt memóriahasználatot alkalmaz. Az élőlény tudatában van a múltnak, a jelennek és a jövőnek.

E kategóriák szem előtt tartásával azt feltételezhetjük, hogy sok állat rendelkezik alapvető tudatossággal, de valószínű, hogy a legtöbb állat nem rendelkezik az ember kiterjesztett tudatosságával.
Magasabb rendű állatok, mint az emberszabású majmok (orángutánok, gorillák és csimpánzok) kisebb (de mégis kiterjesztett) tudattal rendelkezhetnek. A más majmok (sőt a pl. a varjak és a polipok is) eszközöket használnak, problémákat megoldanak, és sok más emberi viselkedést mutatnak.

DE mi különbözteti meg az emberi agy anatómiáját a majmok és más emlősök agyától.?

Erre a kérdésre a válasz az, hogy egy nyilvánvaló paradox-mentális feldolgozás.
Valójában a tudatos tapasztalatunk nagy része kritikusan függ az agykérgünk működésétől. De a különböző emlősök kortikális (agykérgi) struktúrái között nagyon kevés különbség van.
Mindegyik hasonló cellatípusokat tartalmaz, oszlopokban elrendezve, különálló kortikális rétegekkel.
A nagyobb agy természetesen több idegsejtet és oszlopot alkalmaz, hogy kölcsönhatásba lépjen egymással. Bár az agy méretnek számítania kell valamit, de ez nem magyarázza meg, miért tűnnek intelligensebbnek az emberek, mint az elefántok, a delfinek és a bálnák, melyek agymérete meghaladja az emberét.
A fent említett három nagy faj mindegyikének agya és agykérge, hasonlít az emberi agyhoz, kivéve, hogy  sokkal nagyobbak. Bár az emberek, a testtömegük arányához képest a legnagyobb tömegű aggyal rendelkeznek az élőlények között, de ez nem magyarázza meg a komplexebb agyműködésünket.

A szinte bármely bonyolult rendszer működésének alapja, hogy a lokalizáció (izoláció) szélsőséges állapotai és a globális állapotok között, milyen összefüggések működnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kérdéses rendszer leginkább egy egységes integrált entitásként viselkedik-e, ami az összes kisebb részének erős, folyamatos interakcióját jelenti vagy a rendszer sok apró alrendszerből áll, amelyek többé-kevésbé függetlenül működnek, akkor képet kaphatunk egy rendszer komplexitásáról.

Ezt a “szurkolók egy labdarúgó stadionban” példával megpróbálom szemléltetni.
Mielőtt egy mérkőzés megkezdődik, a legtöbb interakció az egymás közelében tartózkodó személyek között zajlik, az egyéni beszélgetések nagyrészt függetlenek egymástól. Ez a reakció, a funkcionális lokalizáció.
Az ellentétes állapot akkor következik be, amikor a hazai csapat, gólt rúg, és a rajongói együtt lelkesednek. Nevezzük ezt a reakciót a globális koherenciának.
A lokális és globális működések megfigyelhetőek az emberi agyban is és szorosan összefüggnek az agyi egészséggel.
Az agykutatások azt sugallják, hogy a legkomplexebb agyállapotok a teljesen lokális és a teljes globális viselkedés szélsőségei között fordulnak elő, ami az agy komplexitása és az egészséges tudat közötti összefüggést jelenti.

A kémiai (neurotranszmitter) rendszerek úgy működnek, hogy az agyat különböző módon változtatják, a dinamikus viselkedések lokális és globális működések skálája mentén.
Különböző vegyianyagok megváltoztathatják a különböző agykérgi területek közötti kapcsolási erőt szelektív akciók esetén, különböző kortikális mélységekben.
Az egészséges tudat a helyi, regionális és globális mechanizmusok közötti megfelelő egyensúlyhoz kapcsolódik.
A lokális és globális működésű agyállapotok a skizofréniától és az autizmustól (szélsőséges lokalizáció) az egészséges állapotokon keresztül (mérsékelt lokalizáció), kómáig vagy érzéstelenítésig terjednek (szélsőséges globális koherencia).

Hogyan alakulhat ki az ember agyi élettana, hogy összetett mintákat hozzon létre, és hogyan teszi lehetővé, hogy az agy könnyen válthasson a lokalizált és a globális működés között?

Az agykéreg távoli területei közötti, kapcsolatok mértéke biztosítja az egyik lehetőséget a komplex agyi minták széles skálájának előállítására. Az emlősök agykéregében lévő egyes neuronok mindegyike két vagy három szinapszis útvonallal választható el.
Ez azt sugallja, hogy egy neuron akciós potenciálja egy másodlagos neuront céloz meg, amely viszont egy harmadik neuront céloz meg, és így tovább.
Azonban csak két vagy három ilyen lépésre lehet szükség ahhoz, hogy az egyik régióból származó hatások a távoli kéregre terjedjenek. Az ilyen kortiko-kortikális útvonalhosszúságok hasonlítanak az úgynevezett, globális emberi kapcsolódási hálóhoz, mely szerint bármely két ember között a Földön, legfeljebb 6 kapcsolódási pontból álló kapcsolat rendszer van. Ez azt jelenti, ha választasz egy embert véletlenszerűen, az valószínű ismer valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit…stb. így legfeljebb 5 emberen keresztül eljuthatsz egy közvetlen ismerősödhöz.
Hasonlóan működnek a vasútvonalak, a repülési útvonalak és a legtöbb több csomópontos hálózat.

Hogyan alkalmazható a fenti rendszer az emlősök agyára?

Tegyük fel, hogy számoljuk az axonok számát, amelyek a cortex alsó részébe belépnek és elhagyják a területet. Néhány ilyen rost összeköti az agy kéreget,(kortiko-kortikalis rostok), mások összekötik a kortexet a mély (középagyi) struktúrákkal, különösen a thalamusokkal. Az emberi agyban a kéregbe belépő vagy azt elhagyó emberi szálak mindössze 2-5% -a kapcsolódik a középső vázszerkezetekhez. Ez azt jelenti, hogy ezek a szálak (axonok) az emberek túlnyomó többségében kortikális-kortikális. Ezzel ellentétben a kortiko-kortikalis axonok relatív sűrűsége sokkal alacsonyabb az alacsonyabb rendű emlősöknél, a patkányokban ez például csak kb. 50 százalék.
Úgy tűnik, hogy a kortiko-kortikalis rostok relatív sűrűsége fokozatosan növekszik az egyre magasabb rendű élőlényekben és a különböző agykérgi neuronok és oszlopok globális kölcsönhatásaiból származik, az emberiség. A kéregből az agykéreghez kapcsolódó dinamikus visszacsatolás fontosabb lehet az embernél, mint az alacsonyabb rendű emlősöknél.

Egyszerűbben szólva, az ember agykérgében sokkal összetettebb inger feldolgozás, kommunikáció folyik, mint a többi élőlény agyában. Komplexebben képes érzékelni a környezetét, feldolgozni a környezet ingereit és komplexebb módon képes értelmezni az információkat. Ezzel a világot is komplexebben képes felfogni, látni és elképzelni, és az ember tudatának ez teremt alapot, legalább is a komplexitás tudománya szemszögéből.
De ha kicsit eljátszunk a gondolattal és elképzelünk egy másik fajt, egy másik élőlényt, ami az emberénél még komplexebb érzékelésre és gondolkodásra képes, még komplexebben, átfogóbban és ezzel érthetőbben képes felfogni önmagát és a világot, melyben létezik.
Hogyan viselkedne, létezne és viszonyulna önmagához és a világhoz ez az élőlény ?.
Nagyobb tudatosságánál fogva, sokkal inkább megpróbálná uralni önmagát és a környezetét vagy inkább sokkal inkább képes lenne összhangban és harmóniában létezni azzal?.
Próbáljuk meg elképzelni…

Komplexitás tudománya – agyműködés és tudat 1.rész

A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. A szó a latin transcendo – átlépek –  igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie köznapi értelemben vett határait. Hasonló értelemben használatos az ugyancsak tág jelentéskörrel bíró „természetfölötti” szó is.

A vallásos szóhasználatban a transzcendencia kifejezéssel elsődleges értelemben a teremtetlen létezőre, vagyis Istenre szokás utalni. Ugyanakkor a két szó tartalma közé mégsem lehet egyenlőségjelet tenni.
A transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazon tartalmak (értve ezalatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag és fizikailag is leírható és értelmezhető fogalmai, alkalmatlanok.

Azonban ez a szó csak egy ember által alkotott kifejezés valamire amit már rég és oly sok féle képen meghatároztak.
Már az ősember is vélhetően hitt valami féle természet feletti erőben, ami befolyásolja az élővilágot, majd az emberiség tudományos fejlődése kapcsán minden tudomány, mikor a határaihoz érkezett, akkor valami természet fölötti erőt vagy rendszert nevezett meg a világegyetem irányítójának.
A különböző vallásokban az ember és a hozzá tartozó spirituális lény, mely egy közös egységet alkot és nevezik léleknek vagy egyéb nyelveken bármi másnak, szerves része a világnak és azon keresztül Istennek.

Az anyag szemléletű tudósok, nem tudják pontosan leírni a világot a saját eszközeik és nyelvük által, inkább csak elméletekkel próbálják elképzelni a számukra elérhetetlent. Ezen elméletek alátámasztására, gyártanak különböző szerkezeteket, mérő berendezéseket, esetenként több milliárd dollárért.

Ugyanakkor, a mai napig nem tudják az alábbi, lényeges dolgokat:
Miből áll az anyag pontosan és hogyan épül föl?
Pontosan mi az energia és miből jön létre?
Létezik-e világ az emberi érzékelésen túl, azaz hány dimenzió van?
Hogyan keletkezik, raktározódik és terjed vagy jön elő egy emberi gondolat?
Mekkora a világ amiben élünk?
Van-e élet a Földön kívül?
Mi az idő vagy létezi-e egyáltalán?

Ezen kívül még számos, sőt szinte végtelennek tűnő kérdés sorozatot is feltehetnénk és egyikre sincs kielégítő és pontos válasz a tudomány szempontjából.

Ebben a rovatban a fenti kérdésekre és még nagyon sok hasonló kérdésre próbálunk meg majd válaszokat adni és nem első sorban a tudomány nézeteivel de nem is csak vallásos értelemben, hanem minden fellelhető információ birtokában az adott témáról. A döntést pedig minden esetben a kedves olvasóra hagyjuk, mi csak a lehető leghitelesebben szeretnénk itt megmutatni és leírni mindent amit ebben a témában fel lehet lelni az emberiség történelméből és eddigi hagyatékából.

A Tudatosság fejlődése 2. rész

AJÁNLJUK

személyiség típusok

Az orvostudomány már rég tudja, hogy a legtöbb betegség pszichés, azaz lelki eredetű. Leszámítva néhány agresszív baktériumot és vírust, valamint örökölt fejlődési rendellenességeket vagy...