Cimkék Posts tagged with "köhögéscsillapító"

köhögéscsillapító

bazsalikom

Bazsalikom fűOcimum basilicum L. hazánkban is közismert, dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti fűszernövény lett. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, mely gyógyászati szempontból is kifejezetten hasznos.

Hatóanyagai, illóolaj, cseranyagok, szaponin és keserű anyagok. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin is.

A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet– és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg, bőrgyulladás esetén borogatásra illetve torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.
A kerti bazsalikom leveléből készült forrázat gyomorrontás és étvágytalanság esetén használható.
A felfúvódás és a bélgáz képződés kezelésénél, köménymaggal, mentával együtt szélhajtónak is alkalmazzák. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit is.
Néhány nyersen elrágcsált bazsalikom levél, fertőtleníti a szájüreget, elmulasztja a kellemetlen szájszagot és frissíti a leheletet is.

Külsőleg alkalmazott tinktúrája (alkoholos kivonata) a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga.
Fűszernövényként pedig tavasztól őszig, a kertben vagy balkonládában termesztve is állandó friss hozzávaló lehet, amellyel nagyon sokféle ételt ízesíthetünk. Az olasz konyha közkedvelt fűszere.
Extra szűz olíva olajba áztatva, esetleg foghagymával együtt, nagyon aromás és finom olajat készíthetünk belőle. De ne hagyjuk tovább 2-3 hétnél az olajban sem a bazsalikomot sem a hagymát, mert megsavanyodhat.
A foghagymás, bazsalikomos olaj kiváló ételízesítő, de akár friss vagy pirítós kenyérre, meleg szendvicsbe kenve is ízletes fogás és még kifejezetten egészséges is. Étvágygerjesztő hatása miatt pedig kitűnő előétel lehet.

Hasonló cikkek:

Gyulladás csökkentés, táplálkozással és gyógynövényekkel

szőrös ökörfarkkóró

Szöszös ökörfarkkóróVerbascum phlomoides az ajakosvirágúak rendjébe és a görvélyfűfélék családjába tartozó növény. Egész Magyarországon előfordul, ritkás erdőségekben és homokos, köves talajon, tisztásokon nő. A növény két év alatt fejlődik ki teljesen, első évben csak tőlevelei jelennek meg, míg a második évben az 1-2 méteresre is megnövő erőteljes szárai is kialakulnak. Gyógynövényként nemesített változatait termesztik is.

A növény drogja a sárga virágai, melyet közvetlen a virágok kinyílása után, száraz időben délelőtt érdemes begyűjteni.
Hatóanyagai a növény nyálkaanyaga, szaponinok , szopogenin, keserűanyagok valamint a flavonoidok és a karotinoidok, heszperidin és a kumarin.

Az ökörfarkkóró az Európai Gyógyszerügynökség által hivatalosan is elismert gyógynövények közé tartozik. Elsősorban influenzás, meghűléses felső légúti fertőzések és megbetegedések kezelésére használják.
Kitűnő köhögés csillapító mert a nyálkaanyagai bevonják a gyulladt, irritált nyálkahártyát és ezzel csillapítják a köhögési inger. Szaponin vegyületeinek köszönhetően enyhe köptető hatással is rendelkezik.
Teája bélhurut és hasmenés esetén is hatásos lehet, izzasztó, vizelethajtó és összehúzó hatásai miatt.
Olajos kivonatát bőrproblémák és fagyási sérülések kezelésére is használják.
Lehűtött forrázata az aranyér kezelésénél is hatásos borogató szer.
A népi gyógyászatban fülgyulladás kezelésére is használják. A virágok forrázatának és főzetének enyhe antivirális hatása is ismert.
Az ökörfarkkóró tea – forrázat elkészítéséhez 2 g virágot kell 2,5 dl vízzel forrázni, majd 10-15 perc áztatás után szűrni és fogyasztani. Aranyér vagy bőrproblémák esetén külsőleg használva ettől erősebb főzet, forrázat is készíthető.

Orvosi tüdőfű – köptető, köhögéscsillapító

orvosi tüdőfű

Orvosi tüdőfűPulmonaria officinalis, a borágófélék családjába tartozó növény, melyet hazánkban pettyegetett tüdőfűnek is neveznek.
Az Európa szerte elterjedt növény, elsősorban erdők, gyertyán és bükkerdők jellemző növénye.
Az orvosi tüdőfű nem védett növény, hazánkban a Bükkben elterjedt.
A növény drogja (gyógyászati szempontból hasznos része) a levelei. Mivel március és május között virágzik, így a leveleket a virágzás után a nyár folyamán érdemes gyűjteni.
Hatóanyagait tekintve, 10-15% ásványi anyagot valamint cseranyagokat, kovasavat, allantoint, nyálkaanyagokat, flavonidokat (például kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidokat is tartalmaz.
Ritkán említik meg, hogy a Pulmonaria officinalis pirolizidin vázas alkaloidokat is tartalmaz, ezért hosszú távú és rendszeres alkalmazása nem ajánlott.

Az orvosi tüdőfüvet elsősorban nyákoldó és köptető és köhögést csillapító hatása miatt alkalmazták és alkalmazzák a népi orvoslásban illetve természetes növényi készítményekben. A TBC kezelésére használták régen, népies neve is innen ered, manapság hurutos tüdő betegségben, bronchitis valamint tüdőasztma és légúti betegségekben mint például a laryngitsben szenvedőknek ajánlják ezt a növényt. Ezen kívül gyomor és nyombél fekély esetén is használják.
A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként is előszeretettel alkalmazzák a különböző léguti betegségek kezelésére.

Lándzsás útifű – gyulladáscsökkentő és köhögés csillapító

Lándzsás útifűPlantago lanceolata, az útifűfélék családjába tartozó növény, mely szinte az egész világon elterjedt. Réteken, legelőkön, erdőszélen de még utak mellett és közterületeken is találkozhatunk vele.
Mindig fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy gyógyászati céllal, csak tiszta területről gyűjtsünk növényt, utak mellett, közterületeken, elhagyott területeken ahol nem tudhatjuk mi van a földben nem érdemes gyógynövényt gyűjteni, mert szennyező anyagokat tartalmazhatnak.

A lándzsás útifű hatóanyagai:
A növény drogja a levelek mely nagy mennyiségben tartalmaz nyálka típusú savanyú poliszacharidokat és iridoid-glikozidokat/aukubint és katalpolt/. Kisebb mennyiségben cseranyagok, flavonoidok és kovasav származékok is előfordulnak benne. Iridoid hatóanyagai bomlékonyak, ezért fontos a kíméletes és gyors szárítás.
A lándzsás útifűnek még van két közeli rokona, melyet gyógyászati szempontból szintén használnak, nagy útifű (Plantago major), valamint a réti útifű (Plantago media – alábbi képen látható).


Ez a gyógynövény elsősorban baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatásairól ismert, a Penicillin felfedezése előtt például a TBC-s betegeket is útifű készítményekkel kezelték.
Ezen kívül kiváló sebgyógyító és fertőtlenítő hatása miatt, összezúzott levele hatékony rovarcsípések és égési sérülések kezelésénél is és a népi gyógyászatban nehezen gyógyuló sebekre, valamint vérzés csillapításra, fekélyek kezelésére is használták.
A modern fitoterápiában azonban elsősorban felső légúti megbetegedéseknél alkalmazzák, kiváló köhögés csillapító, oldja a letapadt nyákot és segíti annak kiürülését, valamint a nyálkahártyán bevonatot képezve csökkenti a gyulladást és az irritációt amivel csökkenti a köhögési ingert.

Készülhet belőle tea – forrázat (1 teáskanál drog+2,5 dl víz), de friss levélpép is valamint mézzel besűrítve kiváló köhögés csillapító szirup. Ilyenkor forrázatot készítünk, majd miután leszűrtük, éppen gyöngyözőre forralva mézzel besűrítjük, egy bögre (2,5 dl) teához 150 g mézet adva.
Készíthetünk belőle áztatmányt is, amikor hideg vízben 1-2 órát áztatjuk a leveleket, majd szűrjük és ez gargalizálásra és borogatásnak is kiváló. Ebben az esetben a forrázathoz használt mennyiség dupláját érdemes használni. A lándzsás útifüvet egész nyáron gyűjthetjük, gyűjthető drogja a levelei.

Ellenjavallat: várandóság és szoptatás alatt ne használjuk.

Növényi hatóanyagok – alkaloidok és növényeik

MartilapuTussilago farfara, de nevezik még kereklapunak, partilapunak, lókörömfűnek és szattyúnak is.
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, évelő növény jellegzetes 10-25 cm széles kerekded levelekkel rendelkezik. Virágai 10-30 cm hosszúak és élénksárgák.

A növény drogja a virágzat és a levelek.
A virágok hatóanyagai nyálka, xantofill (sárga) festék, cseranyagok, illóolaj, faradiol-triterpén, fitoszterinek és szterén.
Leveleiben nyálka, 0,05% galluszsav, inulin, keserűklikozida, 17% vaszöldítő csersav, parafin, sztearinsav, fitoszterinek, salétromsav és 3% cinksó.

A martilapu levélből készülhet forrázat vagy hideg illetve langyos vizes áztatmányos kivonat is.
Külsőleg a zúzott leveleket vagy belőlük készült erős főzetet használnak, fejfájás, duzzadt lábak kezelésére.
Legfeljebb 4-6 g/ nap mennyiséget használva, belsőleg kiváló légzőszervi megbetegedések, asztma, köhögés és gyomor és bélfekély kezelésére. A martilapu hatóanyagai bevonó anyagként védik a nyálkahártyát, csökkentik a köhögési ingert és fellazítják a hígabb váladékokat.
A népi gyógyászatban használták pipadohányként is, ezzel az asztmát és a görcsös köhögési ingert csillapítva.
Kis mennyiségben pirolizidin alkaloidokat is tartalmaz, ezért napi 4-6 g nál többet és hosszú ideig ne használjuk, mert májkárosító hatása lehet.
Ezért nem javasolt várandós vagy szoptatós anyukáknak sem. Ugyanígy kerülendő májbetegek és alkoholisták esetén is.

Momordica – szuperédes tüdőgyógyszer

A kurkumaCurcuma longa vagy más néven, indiai sáfrány. A világ szinte minden táján ismert fűszernövény, nem csupán fűszerként, festékanyagként és dísznövényként közkedvelt. Gyógynövényként, még sokoldalúbban alkalmazható. A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer, gyógyító fűszer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti.

Hatóanyagai

A kurkuma két fő hatóanyaga, két kurkuminszármazék (demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin).
A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét adja, olyan polifenol, amely két egymáshoz kapcsolódó ferulsav-molekulából, kémiai nevén diferuloil-metánból áll. A kurkumin a kurkumagyökérben előforduló szénvegyület. Képlete C14H14O4. Sárga hasábos kristályokból áll. 177 C°-on olvad; borszeszben, éterben oldódik.
A kurkumin (sárga festékanyag) erős antioxidáns, terápiás alkalmazása nagyon hasonló számos bioflavonoidéhoz, hatékony gyulladáscsökkentő, antikarcinogén (daganatellenes), antibakteriális, antivirális (vírusölő), antimikrobás, immunstimuláló vegyület.
Növeli a májban és egyéb szövetekben a glutationszintet. A glutationt, vagy rövidebben GsH-t gyakran nevezik a test egyik fő, természetes gyógyító anyagának.
A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert. Képes jelentős mértékben hatástalanítani a szabadgyököket és küzd azok károsító hatásai ellen.
A kurkuma, hatóanyagai erősítik az epehólyagot, hatásos az epekő megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kurkumin növeli az epe oldhatóságát és ez gátolja az epekő kialakulását, és ez segíti a már meglevő kövek kiürülését. A kurkumin csökkenti a bélben lévő toxinok szintjét is.

A kurkumin kemoprotektív (vegyi anyagokkal szembeni védő) hatású, különösen azoknál, akiknek testnedveiben (nyálában) nincs szabadon keringő A-, illetve B-vércsoportra jellemző antigén (ezek az úgynevezett non-szekrétor egyének).
A kurkumin ugyanakkor a bélrendszerben történő poliamin-szintézis hatékony inhibitora (blokkolója) is. Lényeges kiemelni, hogy a kurkumin minden vércsoport számára hasznos és jótékony hatóanyag.

A kurkuma hatásai

A kurkumin gátolja a fájdalommal kapcsolatos, prosztaglandinoknak nevezett anyagok szintézisét a szervezetben. Kiváló diuretikum (vízhajtó), ezért támogatja a vesék munkáját is. Csökkenti a vér LDL koleszterin és a trigylcerid szintjét is.
A kurkuma hatóanyagai serkentik a zsíranyagcserét (a súlycsökkenést is). Nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, amely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, mivel gátolja az úgynevezett leukotrién képződést (ez az anyag gyulladáskeltő hatású). A kurkumin emellett számos más hatásmechanizmus tekintetében is nagyon hasonló a flavonoidokhoz, mind antioxidáns hatását, mind a gyógyszereket metabolizáló enzimek, például a glutation-S-transzferázok stimulációját tekintve.

Indiában a nők kurkumás vizet használnak arcmosásra, mert aranyló, fénylő színt kölcsönöz a bőrnek.
Ezen kívül kitűnően tisztítja a pórusokat, szabályozza a faggyúmirigyek működését, fokozza a vérkeringést, támogatja a kollagén termelődését kívülről és belülről egyaránt. Fájdalomcsillapításra forró tejben feloldják, és úgy isszák. Kígyómarásnál, pókcsípéseknél kurkumás italt fogyasztanak.
Három evőkanál durvára vágott kurkumagyökeret fél csésze vízzel pépesítenek és ezt megisszák.
Mivel a kurkuma kitűnő antiszeptikus hatással bír, ezt az italt csípésekre külsőleg is alkalmazzák. Egy kevés liszt hozzáadásával sűrű pépet készítenek és ezzel kezelik az érintett bőrfelületet. Az így készített pépet nem csak csípésekre, marásokra alkalmazzák, hanem szinte minden bőrsérülésre, égési sebekre, vágott sebekre, horzsolásokra, véraláfutásokra, kötőhártyagyulladásra.
Hidegen sajtolt olajokkal pépesítve is használják a fent leírt esetekben.

Légzési nehézségeknél a kurkuma főzetével inhalálni is szoktak. Mézben vagy ghí-ben (tisztított vaj) feloldva 1:1 arányban naponta 4-6 alkalommal fogyasztva csillapítja a köhögést, és feloldja a lerakódásokat. Hatékony hepatoprotektívum (májvédő). Hasonló hatásokkal rendelkezik, mint a máriatövismag. 2,5 dl natúr joghurtban egy evőkanál kurkuma reggel éhgyomorra elfogyasztva hatékonyan gyógyítja a hepatitiszt is, az ayurveda szerint.

A kurkumin gátolja az angiogenézist. Azaz a rákos sejtek növekedését, burjánzását és szóródását, vagyis azt a folyamatot, amelynek révén a rákos daganat létrehozza a saját vérellátását tápláló érrendszert. A kurkumin annak az enzimnek a működését gátolja, amely döntő e folyamat szempontjából, valamint leköti a vérben található vasat és rezet, márpedig éppen ez a két elem szükséges a tumort tápláló érhálózat növekedéséhez. Gátolja a cox 2 (cyklooxygenáz) gyulladási enzim tevékenységét is, amely a T limfociták érését akadályozva, hozzájárulva a tumorok növekedéséhez, blokkolja a kinéziseket (kinasses), amelyek a rákos sejtek burjánzásáért felelnek. Blokkolja az ösztrogén és az ösztrogénhez hasonló vegyi anyagok képződését, ezzel gátolva a sejtek sokszorozódását.

Elősegíti a sejtdegenerálódás első szakaszában, az úgynevezett rákmegelőző állapotban lévő sejtek pusztulását.
Ez úgy történik, hogy a kurkumin ösztönzi az úgynevezett programozott önmegsemmisítő mechanizmusa (apoptózis) megindulását. Ebben a folyamatban a szervezet képessé válik arra, hogy azonosítsa a ráksejteket, és parancsot adjon nekik önmaguk megsemmisítésére.
A programozott sejthalál előidézése egyébként a rákellenes gyógyszerek új nemzedékének kifejlesztéséhez vezethet. Sokféle tápanyag gyakorol ilyen hatást, így a szelén, az A-vitamin, a zöld tea és a D3-vitamin. Ezek közül azonban kétségtelenül a kurkumin a leghatékonyabb. Rákbetegeknek az étkezésekkel egy időben napi 2000-4000 mg kurkumin kivonat bevitele ajánlott. 1993-ban tajvani kutatók felfedezték a kurkumin PKC (proteinkináz- C) blokkoló hatását. Ezen hatás a számos egyéb rákellenes hatások egyike.

Klinikai alkalmazásban általában 1000 – 1200 mg kurkumin kivonatot használnak, leggyakrabban intravénásan, de több nézet szerint is 400 – 800 mg os dózisban már jelentős hatása lehet.
Azt azért nem árt tudni, hogy a kurkuma általában 1-3 % kurkumint tartalmaz, nagyon jó minőségű kurkuma sem tartalmaz 4% nál többet ebből a hatóanyagból. Ebből következik, hogy 100g kurkumában általában 1-3 g (azaz 1000 – 3000 mg kurkumin van), tehát napi 30-50 g körüli kurkumát kellene fogyasztani (minőségtől függően), hogy terápiásan legyen értelme, ez pedig nagyon sok és jelentős mértékben terhelné az emésztő rendszert. Arról nem is beszélve, hogy az elfogyasztott kurkumából a kurkumin, az emésztő rendszerből nem is olyan jól hasznosul mint a tiszta intravénásan adott kurkumin kivonat.
Ezért a kurkumát mindenképp inkább kiegészítő vagy megelőző jelleggel érdemes fogyasztani, rendszeresen és kúraszerűen (napi 4-5g) és nem érdemes bedőllni olyan állításoknak, ami 300 – 500 mg (0,3 – 0,5 g)kurkuma tartalmú drága kapszulák gyógyító hatásait reklámozza, ezekben ugyanis 10 mg nál nem több a hatóanyag, amely jelentős hatást nem igen fejt ki.

Pecsétviasz gomba – a halhatatlanság gombája

SzurokfűOriganum vulgare, népies nevén vadmajoránna de közismert neve a latin neve alapján oregánó. A szurokfű az árvacsalánfélék családjába tartozó gyógy és fűszernövény. Fűszerként egész Európában használják de a mediterrán térség jellegzetes fűszerei közé tartozik. Aromáját tekintve hasonló a kakukkfűhöz illetve a majorannához.

Hatóanyagai: Karvakrol, illóolaj, keserűanyagok és cseranyagok. Az oregánó jellegzetes illatát a timol tartalma adja, mely illóolajának jellegzetes összetevője. A timolt egyébként legnagyobb mennyiségben a kakukkfű illóolajában lehet megtalálni, ezért is nagyon hasonló a két növény gyógyászati tulajdonsága.

Karvakrol és timol tartalmának köszönhetően az oregánó és különös képen az oregánó olaj (mely akár 80% ban is tartalmazhat karvakrolt, a növényben 5-7% mennyiség van) nagyon jó fertőtlenítő, baktérium ellenes hatású, ezért természetes antibiotikumként is használják. Gyulladáscsökkentő hatású, így szájüregi, gyomor és bélfertőzések kezelésére, hurutos megbetegedések gyógyítására, köhögés csillapításra és idegnyugtatónak is alkalmazzák (a kakukkfűhöz hasonlóan), továbbá étvágygerjesztő hatással is rendelkezik.
A timol és a karvakrol forráspontja 200 C fölötti és vízben nem csak zsírban vagy alkoholban oldódik, ezért sima forrázat vagy főzet formájában nem jól hasznosul.
Ezért akár az oregánóból, akár a kakukkfűből szeretnénk ezeket a hatóanyagokat használni, akkor alkoholos illetve olajos kivonással érdemes próbálkozni és ezt használni később teába, ételekbe vagy esetleg inhalációs céllal.
Ha az oregánó vagy kakukkfű alkoholos kivonatát használjuk, és abból csepegtetünk forró teába, majd azt jól kikeverjük (nem fém, hanem műanyag, csont vagy fa kanállal), akkor az alkohol jelentős része elpárolog, de a hatóanyag megmarad, így azok is használhatják, akik nem kívánnak alkoholt fogyasztani, még csekély mértékben sem.
Megoldás lehet magas zsírtartalmú tejben, vagy vajban kevergetve kioldani, aztán azt adni a teához, így is jobban hasznosul, mint sima forróvizes forrázat formájában.
Ha inhalálásra használjuk, akkor is célszerű hasonlóképpen eljárni.

Gyógynövények gyomor és bél betegségekre

FodormentaMentha spicata, másnéven zöldmenta vagy kerti menta, az árvacsalán félék családjába tartozó növény, vízpartokon vagy nedves területeken fordul elő, de kertben is jól termeszthető. Kellemes, mentolos illatú növény, fűszernek, italok ízesítésére és gyógynövényként is kiváló.
Gyógyászati szempontból a leveleit használjuk, melyeket júniustól augusztusig érdemes begyűjteni.

Hatóanyagai: illóolajok (karvon, limonén, karveol), cseranyagok, keserűanyagok és flavonoidok.

A fodormenta a bormentához hasonlóan, nagyon jó görcsoldó és lazító hatású növény, ezért nyugtatólag hat gyomorgörcs, gyomor idegesség és gyomortáji fájdalmak esetén. Gyomorsav túltengésben szenvedők kezelésénél, gyomorerősítőként is alkalmazzák. Epetermelést fokozó, emésztés javító és széklet hajtó hatással is rendelkezik.
Használják még megfázásos tünetek enyhítésére, inhalálásra vagy teaként, a torok fertőtlenítésére, köhögéscsillapításra és nyálkahártya duzzanat, orrdugulás kezelésére is.
Fűszerként salátákhoz, húsokhoz, italokba és élelmiszerekbe, édességekbe valamint kozmetikai termékekbe is szívesen használják.

A mentalevelekből készített forrázat, belsőleg fogyasztva önmagában is kiváló, gyomorpanaszok, savtúltengés és irritált gyomor megnyugtatására. Egy teáskanál mentát, 2,5 dl forró vízzel leöntve, napi 2-3 csészényi mennyiségben, lehetőleg éhgyomorra, étkezés előtt vagy étkezések között, illetve lefekvés előtt fogyasztva megszűntethetőek a gyomortáji panaszok. Természetesen a megfelelő diéta mellett.
A mentát kombinálhatjuk levendulával, citromfűvel és hársfavirággal is, melyből egy kellemes nyugtató és altató hatású teát készíthetünk.

Levendula – fájdalom csillapító és nyugtató

Fekete bodzaSambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete.
A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal.

A növény hatóanyagai
Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, kéksavglikozidát és emulzinenzimet.
Bogyója: gyümölcssavakat, C és A vitamint, cseranyagokat (3%) nyomokban illóolajat és antociánfestéket.
Levele: cseranyagokat, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat ás A provitamint tartalmaz.
A bodza kérgét is használhatjuk drogként, szárítva és őrölve.

A bodzából készíthetünk teát, illetve forrázatot de lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, bornak és pálinkának is felhasználható. Egyik legismertebb felhasználási módja az üdítő bodzaital, melyet gyakorlatilag egy kancsó limonádéból a legegyszerűbb készíteni, néhány virágot beáztatva az italba, pár óra múlva kellemes muskotályos ízű italt nyerhetünk.
A bodza virágból vagy bogyóból készített forrázat, készülhet nyers vagy szárított drogból is, a szárított bogyókat meg is lehet őrölni.
Belsőleg használva kiváló izzasztó és köptető hatású, így megfázásos időszakban kitűnő gyógytea. Vizelethajtó és veseműködést szabályzó, így vérnyomáscsökkentő hatása is van továbbá kitűnő köhögés csillapító és vértisztító hatású. Enyhén hashajtó hatása is van.
A bodza nyugtató hatással is rendelkezik ezért különböző nyugtató teakeverékekben és étrend kiegészítőkben is gyakran használják. Ennél fogva migrén, ideggyulladások és álmatlanság esetén is hatásos lehet.
A bodza leveléből készített forrázat reumás fájdalmak enyhítésére, lázcsillapításra és koszorúér problémáknál a légszomj csillapítására használatos.

Szederlevél – vércukor és koleszterin csökkentő

Akác – Robinia a pillangósvirágúak családjába tartozó növény. Hazánkban Tessedik Sámuel nevéhez fűződik az akác betelepítése, melyet az alföldi futóhomok megkötése céljából kezdtek el telepíteni.
Az akác virágot tavasszal, a virágzás kezdetén érdemes gyűjteni és feldolgozni (május-június).
A virágokat azután a szirmokról lefejtve, szárítjuk és így egész évben hasznos összetevője vagy akár egyetlen alkotója is lehet a gyógyteáinknak.
Az akác ágainak kérgéből kéregfőzetet is készíthetünk, a fűzfához hasonlóan.

Hatóanyagai: a levelekben és a virágokban flavonoidok (acacetin, apigenin, diosmetin, luteolin) valamint robinin és cseranyag található. Legfőbb hatóanyaga az illóolaj, mely jelentősebb mennyiségben a virágokban található. A linalool nevű illóolaj egy természetes terpén alkohol mely a levendula olajban is megtalálható.
Az akác kérgében és magjaiban különböző lektinek találhatóak, melyek olyan fehérjék vagy fehérje származékok melyek megkötik a cukrokat. A lektinek hatással vannak a különböző immunfolyamatinkra és szerepet játszhatnak különböző onkológiai betegségek gyógyításában vagy kialakulásának megakadályozásában.
Az akácvirágból készült méz az egyik legértékesebb mézfajta, 100g akácmézben 82g szénhidrát van, mely túlnyomó részt egyszerű vagy kettős cukor, így magas a glikémiás indexe, ezért a vércukorszintet viszonylag gyorsan emeli. Viszont az akácvirág mellett vagy azzal együtt az akácméz hatékony lehet gyomorsav túltermelés esetén.

Mire jó az akácvirág?

Az akácvirágot palacsinta tésztában is el lehet készíteni, kiváló desszert. Azonban a virágokat szárítva egész évben kiváló tea alapanyagot kaphatunk.
Az akác tea vagy forrázat köhögés csillapító, hurut és görcsoldó. Enyhén hashajtó hatású így székrekedés illetve gyomor és bélfekély esetén is alkalmazható.
Téli megfázás esetén az akácvirág tea kis akácmézzel kiváló kiegészítője a terápiának de nyáron finom hűsítő ital is készíthető belőle.
Az akácfa kérgéből főzet is készíthető, mely kiválóan alkalmas gyomorsav túltengés, gyomorvérzés, gyomorfekély és bélfekély esetén is. Az akáckérget gyógyszer alapanyagként és homeopátiás szerekben is használják. Azonban az akáckéreg robin és fazin nevű fehérjéi mérgezőek, így használata különös körültekintést igényel.
Kozmetikai termékekbe keverve az akáckéreg főzet ráncsimító és bőrtónus javító hatással rendelkezik.

Emésztőrendszeri problémák 2. rész – gyógyszerek vs természetes módszerek

AJÁNLJUK

nyugtatók

A pszichoaktív szerek néhány csoportjáról már korábban írtam, a narkotikumok, pszichedelikus anyagok és serkentő szerek után, most a nyugtató szereket és deliriáns anyagokat szeretném...