Aldous Huxley nevét jelen korunkban nem sokan ismerik, de Huxley elismert és ünnepelt író volt a 2. világháború utáni, időszakban, amikor az emberiség a háborús traumából kezdett magához térni és egy nagy útkeresési időszak jellemezte a nyugati világot.
Aldous Huxley nagyapja, elismert darwinista tudós volt Angliában, édesapja tanár és író, édesanya szintén tanár volt, testvérei pedig elismert biológus kutatók.
Ezért Huxley elsőkézből kapott tudományos nevelést és családi kapcsolatai, valamint kora szellemisége, a különböző tudományos ismeretek tárházát nyújtották számára.
Gyermekkorában egy szembetegség miatt közel 3 évig szinte vakon élte az életét. Ezen hatásoknak köszönhetően Huxley írói munkásságát a különös képzelőerő és a tudományos gondolkodás jellemezte leginkább, mely szellemében 1930 ben, megírta egyik legismertebb művét, a Szép új világot.
A Szép új világ, a nagy gazdasági világválság idején keletkezett regény, mely egy a távoli jövőben, a 26 században játszódó történetre épülő, filozófiai értekezés.
Huxley megpróbálta leírni az 500 évvel későbbi világot, amely egy végtelenségig megtervezett és szabályozott környezetet tár az olvasói elé.
A műben gyakran használja a Ford után, illetve a Forddal kapcsolatos kifejezéseket, mellyel Henry Fordra, kora meghatározó iparmágnására utal. Ford tekinthető a tervezett és szabályozott ipari termelés 20. századi megalapítójának, kinek neve Huxley korában nagyjából annyit jelentett, mintha ma Bill Gates-et, Elon Musk-ot és Steve Jobs-ot egyetlen személy testesítené meg.
A Szép új világ egy tükör a 30 as évek társadalmában, ahol a fogyasztáson alapuló gazdaság, csaknem elpusztította a világot.
Huxley művében jelentős szerepet játszott a kor meghatározó ideológiai irányzata, a Náci Németország kialakulásával, valamint a kor természet és társadalomtudósainak utópisztikus látásmódja, egy teljesen szabályozott és tudományos alapon működő világról. Ebben a nagy útkereső világkorszakban, a keleti filozófiák szintén jelentősen tetten érhetők voltak a nyugati világban, melyek gondolatvilágát és értékrendjét szintén felfedezhetjük Huxley írásaiban.
Bár Huxley nagyon sok dolgot nem látott előre és mai olvasóként elmosolyogtató a jövőre nézve, hogy milyen technológiai fejlődést vizionált, de társadalom irányítás szempontjából mégis elgondolkodtató kérdéseket feszeget. Továbbá az is rendkívül érdekes, hogy a 30 as évek egy felvilágosult és a tudományok területén is igen jártas írója, mennyire nem látta még a info kommunikációban már napjainkban tapasztalható vívmányokat, az űrtechnológiát vagy a genetikában rejlő lehetőségeket sem.
Ez mindenképp a tudományos technológiai rendkívüli fejlődését támasztja alá, valamint azt, hogy nemhogy több száz év de még egy évszázadnyi előrejelzést is képtelenek vagyunk felállítani.
Huxley korában a pszichológia és azon belül is az állatok és emberek kondicionálási módszerei is közkedvelt és támogatott tudományos témák voltak.
Ebben az időben tették le a tudományos alapjait a mai marketing és kommunikációs technikáknak, a fogyasztói társadalmat vezérlő politikai és társadalmi elveknek.
A Szép új világban, csak az emberek kis csoportjai élnek természetes környezetben, szétszórva a világ nehezen lakható részeiben, rezervátumokban. A társadalom nagy része modern környezetben él, nincsenek párkapcsolatok, mindenki lombikban fogan és nevelkedik, a gyermekeket már fogantatásuktól, majd születésüktől kezdve nagyon meghatározott módon kondicionálják. A társadalmat alfákra, bétákra és omegákra valamint epsilonokra osszák. A vezetők, a végrehajtók, a kiszolgálók és a munkások osztályaira.
Ha valaki véletlenül, a gondos kondicionálása ellenére mégis elkezd átlátni a rendszeren és a valós emberi kapcsolatokat, az élet kétarcú és sajátos élményeit keresi, ha szabadon akar gondolkodni és tudatosan uralkodik az ösztönein, azaz ellenkezik a rendszer lényegével, azokat száműzik és távoli szigeteken zárják össze a másként gondolkodókat.
Ebben a jövőben minden érték a jelen élvezete, a kellemetlenségek kizárása és a testi örömök megélése. Az emberek kábítószeren élnek, amivel el tudják viselni az esetleges kellemetlenségeket. Nincs szerelem, házasság, fix párkapcsolat, nem szülnek a nők, nincsenek anyák és apák, így a család fogalma sem létezik. Csak a társadalom és a szabályokba vetett hit van.
A Szép új világ a ma emberének kicsit nehezen olvasható de mindenképp gondolat ébresztő regény.
Aldous Huxlex 1937 ben, Angliából az USA ba költözik és az 50 es években megismerkedik a különböző pszihogén és hallucinogén drogokkal. Elsőnek a meszkalint használja, melyet a Dél-Amerikában honos peyotte kaktusz használatával próbál ki, majd az ebben az időben debütáló új kábítószer az LSD használatával folytatta spirituális utazásait.
Ebben az időben született egy másik jelentős műve, Az érzékelés kapui címmel.
Részlet a könyvből
„A megvilágosodás nem más, mint mindig tudatában lenni a maga másságában létező totális valóságnak – tudatában lenni, de közben olyan állapotban maradni, hogy fizikai valónkban létezhessünk, emberként gondolkodhassunk és érezhessünk, szükség esetén bármikor visszatérhessünk a zord és komor logikához. A célunk annak felfedezése, hogy mindig ott voltunk, ahol lennünk kellett. Sajnos felettébb megnehezítjük a saját dolgunkat…”
Huxley a 2. világháború után volt igazán kedvelt író a nyugati világban. Hamvas Béla is többször hivatkozik rá az írásaiban. De gondolkodásmódja a ma emberének is megfelelő élményt hordoz ahhoz, hogy látásmódját szélesítse, értékrendjét átgondolja és a napjainkban is, hatványozottan megjelenő társadalmi kérdéseken elgondolkodjon. A diktatúra, az emberiség „javát” szolgáló, egyre komplexebb szabályok, a fogyasztói társadalom, az elértéktelenített emberi kapcsolatok és érzések korában Huxley egy örök klasszikusnak számít. Érdemes olvasni.
A témához kapcsolódó további írások