tápanyagok

A táplálkozásról egy picit más felfogásban

Az emberi test valójában (táplálkozási szempontból) egy dupla falú tömlő, mely két végén lukas. Ez a megközelítés lehet kicsit szokatlan, de mégis teljesen helytálló.
A tápcsatornánk gyakorlatilag a tömlő belső ürege, száj, garat, nyelőcső, gyomor, belek.
Ami ezen a tömlőn keresztül halad, (jó esetben) az pedig a táplálék. A szájban megkezdődik az emésztés, rágással és a nyál segítségével, mely a gyomorban folytatódik a gyomor folyamatos mozgása és gyomor nedvei által, a bél traktusban az emésztés tovább folyik és a felszívódás fokozódik, majd a széklet ürítés következik.

Az étel tehát végig halad a tápcsatornán, megemésztődik és a benne lévő anyagok nagy része felszívódik a szervezetbe, ami pedig emészthetetlen az kiürül székletként.

A szervezet a táplálékból fedezi az energia igényét és a növekedéséhez, regenerálódásához, sejtjei megújulásához, a környezeti terhelésekhez való alkalmazkodásához szükséges építő elemeket is ebből nyeri.
Tehát valóban helytálló a mondás, mely szerint “az vagy amit megeszel”.
A táplálékok ebből a szempontból 6 fő csoportra oszthatóak: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok valamint a rostok. Ezekből az anyagokból mindenre szüksége van egy egészséges emberi szervezetnek a működéshez, bármelyik kimarad az tüneteket okoz majd betegséghez vezet.
Van még egy létfontosságú táplálék, ami nem is annyira táplálék, mint a test legfőbb biológiai és kémiai alkotó eleme, az pedig a víz.

Szénhidrátok – a szervezet energiaforrásai

A szénhidrátok a test elsődleges energiaforrásai „üzemanyagai”. Jellemzően növényekből nyerhetők, de például a tejben is található. A szénhidrátok, ahogy a nevükből is kiderül szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Alapvetően 3 típusuk van és ezen belül számtalan fajtájuk. Minél összetettebb egy szénhidrát molekula, minél több atomból és kötésből áll, annál nehezebb a szervezetnek kinyerni belőle az energiát, azaz megemészteni és hasznosítani. Viszont a szervezet rendkívül jól oldja meg ezt a problémát, ugyanis különböző anyagokat állít elő a szénhidrátok felbontására és hasznosítására,  és ezen anyagok termelésével nagyon jól alkalmazkodik a bevitt szénhidrát energia tartalmának legoptimálisabb kinyeréséhez.
Ha viszont többet viszünk be a szénhidrátokból a szervezetbe mint amit fel tud használni, akkor a fölösleget zsírrá alakítja és energia formájában a zsírszövetekben (sejtekben) elraktározza. Ha kevesebb szénhidrátot fogyasztunk a szükségesnél, akkor a szervezet jelez, elsősorban éhség formájában és aztán elkezd ráállni a takarékoskodásra, valamint más anyagok hasznosítására, mint például a zsír, vagy a fehérjék.

Fehérjék (aminosavak) – a szervezet építőkövei

A fehérjék a test építő kövei, ezekből épülnek fel jellemzően a szerveink, de a fehérjéket alkotó aminosavakra  nagyon sok szervi működéshez is szükség van.  Csak néhány példát említve, a teljesség igénye nélkül. Fehérjék elengedhetetlenek a hormonok  felépítésében, a különböző enzimek működésében és felépítésében, a vitaminok hasznosulásában vagy az ásványi anyagok beépüléséhez is.
A fehérjék lehetnek növényi eredetű és állati eredetű fehérjék is, így a húsokban, tojásban, tejben és különböző magvakban, gabonfélékben is megtalálhatóak.
Az emberi szervezet is állít elő fehérjét és aminosavakat melyekből saját működését segíti elő, de van 9 aminosav amit nem képes előállítani, viszont ezek nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak.
Összesen 22 aminosav létezik ezekből épülnek fel a fehérjék vagy más néven proteinek.
A szervezet tehát a bevitt fehérjéket megemészti, felbontja (aminosavakká) és ebből előállítja (felhasználja) a számára szükséges aminosavakat.
Legnagyobb mennyiségben az izmok felépítésében és regenerálódásában játszanak szerepet, de mint már említettem sok élettani folyamat fenntartásában is elengedhetetlenek.
Ha nem fogyasztunk elég fehérjét, akkor elsősorban az izmok „sorvadásán” látható a hiányuk, de ezen kívül sok élettani tünetet is okoznak, mert a különböző folyamatok nem tudnak rendesen működni a szervezetben nélkülük.
Ha túl sokat fogyasztunk belőlük, amit a szervezet már nem tud felhasználni, vagy nem jó a minőségük (romlott, nehezen emészthető stb.) akkor a szervezet megszabadul tőlük valamely irányba.
A fehérjékből is képes a szervezet energiát előállítani, ezért van, hogy ha valaki táplálék megvonással diétázik, akkor elkezd fogyni de nagy részben ilyenkor az izomzatából veszít, mert a szervezet ha nem kap elegendő energiát akkor a fehérjéket is elkezdi energiának használni és ezt elsősorban és legnagyobb mennyiségben az izomzatból tudja kivonni.
Ezért megfelelő mennyiségben és minőségben a fehérjék fogyasztása mindenképp szükséges.

Zsírok – energiaraktár és fontos építőelem

A zsírokra a szervezetnek szintén, nagy mértékben szüksége van. A szövetek közti teret kitölti, véd a külvilágtól, hidegtől, ütésektől stb. és energiát raktároz. A zsírokat alkotó zsírsavak részt vesznek több élettani funkció és folyamat lejátszódásában és a sejtek felépítésében egyaránt.
A zsírok származásukat tekintve, lehetnek növényi olajok vagy állati zsiradékok egyaránt. A szervezet kis mértékben használja fel a zsírokat, és ahogy fentebb említettem szénhidrátokból maga is képes előállítani ezt az anyagot.
A zsírban koncentráltabban raktározódik az energia, a molekulák kötései miatt, ezért bár több energia van egységnyi mennyiségű zsírban mint mondjuk szénhidrátban de a felbontása is nehezebb. A zsír a zsír szövetekben, a zsír sejtekben raktározódik el a szervezetben, melyek egyéntől és életmódtól függően, genetikusan és funkcionálisan is különböző eloszlásban jelennek meg minden emberben.
Vannak típusok ugyan, van például aki a fenekére, van aki a combjára és van aki a hasára hízik jobban.
Ez nem azt jelenti, hogy csak ide rakódik le a fel nem használt energiából származó zsír, hanem azt, hogy az adott területekre jellemzőbben és több. (bővebben lásd a Diéta vagy Böjt és a Koleszterin tények és tévhitek, című írásokban).
Ha túl sok zsírt fogyasztunk a legjellemzőbb tünet az elhízás és egy idő után az ebből adódó betegségek, ha túl keveset, akkor bizonyos életfunkciók romlása (például a nemi hormonok képződéséhez is szükség van zsírra, a vitaminok képződéséhez is elengedhetetlenek) figyelhető meg.

Ajánlott cikkeink

Hidegen sajtolt olajok – szezámmag, kendermag és lenmagolaj

NINCS KOMMENT

Válaszol