tápanyagok

A táplálkozásról egy picit más felfogásban

Az emberi test valójában (táplálkozási szempontból) egy dupla falú tömlő, mely két végén lukas. Ez a megközelítés lehet kicsit szokatlan, de mégis teljesen helytálló.
A tápcsatornánk gyakorlatilag a tömlő belső ürege, száj, garat, nyelőcső, gyomor, belek.
Ami ezen a tömlőn keresztül halad, (jó esetben) az pedig a táplálék. A szájban megkezdődik az emésztés, rágással és a nyál segítségével, mely a gyomorban folytatódik a gyomor folyamatos mozgása és gyomor nedvei által, a bél traktusban az emésztés tovább folyik és a felszívódás fokozódik, majd az ürítés következik.

Az étel tehát végig halad a tápcsatornán, megemésztődik és a benne lévő anyagok nagy része felszívódik a szervezetbe ami pedig emészthetetlen az kiürül a szervezetből.

A szervezet a táplálékból fedezi az energia igényét és a növekedéséhez, regenerálódásához, sejtjei megújulásához, a környezeti terhelésekhez való alkalmazkodásához szükséges építő elemeket is ebből nyeri.
A táplálékok ebből a szempontból 6 fő csoportra oszthatóak: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok és a rost. Ezekből az anyagokból mindenre szüksége van egy egészséges emberi szervezetnek a működéshez, bármelyik kimarad az tüneteket okoz majd betegséghez vezet.
Van még egy létfontosságú táplálék, ami nem is annyira táplálék, mint a test legfőbb biológiai és kémiai alkotó eleme, az pedig a víz.

Szénhidrátok – a szervezet enrgiaforrásai

Ezen anyagok a test elsődleges energia „üzemanyagai”. Jellemzően növényekből nyerhetők, de például a tejben is találhatók. A szénhidrátok, ahogy a nevükből is kiderül szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Alapvetően 3 típusuk van és ezen belül számtalan fajtájuk. Minél összetettebb egy szénhidrát molekula, minél több atomból és kötésből áll, annál nehezebb a szervezetnek kinyerni belőle az energiát, azaz megemészteni és hasznosítani. Viszont a szervezet rendkívül jól oldja meg ezt a problémát, ugyanis különböző anyagokat állít elő a szénhidrátok felbontására és hasznosítására,  és ezen anyagok termelésével nagyon jól alkalmazkodik a bevitt szénhidrát energia tartalmának legoptimálisabb kinyeréséhez.
Ha viszont többet viszünk be szénhidrátból a szervezetbe mint amit fel tud használni, akkor a fölösleget zsírrá alakítja és raktározott energia formájában a zsírszövetekben (sejtekben) elraktározza. Ha kevesebbet fogyasztunk a szükségesnél, akkor a szervezet jelez, elsősorban éhség formájában és aztán elkezd ráállni a takarékoskodásra, valamint más anyagok hasznosítására, mint például a zsír, vagy a fehérjék.

Fehérjék (aminosavak) – a szervezet építőkövei

A fehérjék a test építő kövei, ezekből épülnek fel jellemzően a szerveink, de a fehérjéket alkotó aminosavakra  nagyon sok szervi működéshez is szükség van.  Csak néhány példát említve, a hormonok  felépítésében, a különböző enzimek működésében és felépítésében, melyek a vitaminok hasznosulását vagy az ásványi anyagok beépülését segítik, szintén alapvető fontosságúak a fehérjéket alkotó aminósavak.
A fehérjék lehetnek növényi eredetű és állati eredetű fehérjék is, így a húsokban, tojásban, tejben és különböző magvakban, gabonfélékben is megtalálhatóak.
Az emberi szervezet is állít elő fehérjét és aminosavakat melyekből saját működését segíti elő, de van 9 aminosav amit nem képes előállítani, viszont ezek nélkülözhetetlenek a működéséhez. Ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak.
Összesen 22 aminosav létezik ezekből épülnek fel a fehérjék vagy más néven proteinek.
A szervezet tehát a bevitt fehérjéket megemészti, felbontja (aminosavakká) és ebből előállítja (felhasználja) a számára szükséges aminosavakat.
Legnagyobb mennyiségben az izmok felépítésében és regenerálódásában játszanak szerepet, de mint már említettem sok élettani folyamat fenntartásában is elengedhetetlenek.
Ha nincs belőle elég, akkor elsősorban az izmok „sorvadásán” látható a hiányuk és sok élettani tünetet okoznak, mert a különböző folyamatok nem tudnak rendesen működni a szervezetben.
Ha túl sokat fogyasztunk belőlük, amit a szervezet nem tud felhasználni, vagy nem jó a minőségük (romlott, nehezen emészthető stb.) akkor a szervezet megszabadul tőlük valamely irányba.
A fehérjékből is képes a szervezet energiát előállítani, ezért van, hogy ha valaki táplálék megvonással (fehérje megvonással) diétázik, akkor elkezd fogyni de nagy részben ilyenkor az izomzatból veszít, mert a szervezet ha nem kap elegendő energiát akkor a fehérjéket is elkezdi energiának használni és ezt elsősorban és legnagyobb mennyiségben az izomzatból tudja kivonni.
Ezért megfelelő mennyiségben és minőségben a fehérjék fogyasztása elkerülhetetlen.

Zsírok – energiaraktár és fontos építőelem

A zsírokra a szervezetnek szintén, nagy mértékben szüksége van. A szövetek közti teret kitölti, véd a külvilágtól, hidegtől, ütésektől stb. és energiát raktároz. A zsírokat alkotó zsírsavak részt vesznek több élettani funkció és folyamat lejátszódásában és a sejtek felépítésében egyaránt.
A zsírok származásukat tekintve, lehetnek növényi olajok vagy állati zsiradékok egyaránt. A szervezet kis mértékben használja fel a zsírokat, és ahogy fentebb említettem szénhidrátokból maga is képes előállítani ezt az anyagot.
A zsírban koncentráltabban raktározódik az energia, a molekulák kötései miatt, ezért bár több energia van adott mennyiségű zsírban mint mondjuk szénhidrátban de a felbontása is nehezebb. A zsír a zsír szövetekben, zsír sejtekben raktározódik el a szervezetben, melyek egyéntől és életmódtól függően, genetikusan és funkcionálisan is különböző eloszlásban jelennek meg minden emberben.
Vannak típusok ugyan, van például aki a fenekére, van aki a combjára és van aki a hasára hízik jobban.
Ez nem azt jelenti, hogy csak ide rakódik le a fel nem használt energiából származó zsír, hanem azt, hogy az adott területekre jellemzőbben és több. (bővebben lásd a Diéta vagy Böjt és a Koleszterin tények és tévhitek, című írásokban).
Ha túl sok zsírt fogyasztunk a legjellemzőbb tünet az elhízás és egy idő után az ebből adódó betegségek, ha túl keveset, akkor bizonyos életfunkciók romlása (például a nemi hormonok képződéséhez is szükség van zsírra, a vitaminok képződéséhez is elengedhetetlenek) figyelhető meg.

A témához kapcsolódó írások

Hidegen sajtolt olajok – szezámmag, kendermag és lenmagolaj

NINCS KOMMENT

Válaszol