A Buddhizmus a világ legdinamikusabban fejlődő vallása, emberközpontúsága és fejlett pszichológiai megközelítései, két és félezer éves hagyományrendszere és gyakorlatai olyan perspektívát kínálnak a modern világ útkeresőinek is, mellyel a materialista ember is könnyen azonosulhat, a Buddhizmus 3 fő irányzatra tagolható.

A mahajána vagy szanszkritről fordítva nagyszekér, a Buddhizmus legkövetettebb ága.
Jelenleg a világon élő Buddhisták több mint fele ezt az irányzatot követi.
Buddháról nagyon sokat lehet olvasni és hallani, a különböző irányzatok is különbözőképpen írják le az életét és tanításait, mely nagy valószínűség szerint a különböző tradíciók fenntartásához igazodnak.
Ami viszonylag biztosan tudható ezzel kapcsolatban, hogy miután az ifjú Buddha, Bodh Gajában megvilágosodott a bódhi fa alatt meditálva, lassan elkezdte hirdetni tanait, majd követőkre talált.

Buddha eleinte a hinajána (lefordítva kis szekér, vagy kis út) tanításokat terjesztette, melynek mai napig is fennmaradt ága a théraváda buddhizmus, melyet a világban élő buddhisták egyharmada követ.
A hinajána elnevezés csak a mahajána megszületése után keletkezett. Mert Buddha tanításaival párhuzamosan követőinek száma is folyamatosan növekedett. Mikor Buddha egyéni élete kapcsán továbbfejlesztette tanait, akkor alkotta meg a mahajána elnevezést. Mellyel arra utalt, ami a mahajána buddhizmus alapja, azaz, hogy a megvilágosodás nem lehet egyéni cél, ahogy a megszabadulás sem.
Mert a megvilágosodott nem akar kiszakadni a létforgatagból, hanem újra fogalmazza önmagát, újra születik és ismét bodhiszatvaként (megvilágosodottként) éli az életét, ezzel a világ érző lényeit szolgálja, segíti és a kollektív megvilágosodásért fáradozik.

Tehát a mahajána tanítások arra utalnak, hogy ha valaki igazán megvilágosodott, az az egész világért él nem csupán önmagáért.

Ez a tanítás többeknek nem tetszett és ők kitartottak a Buddha előző tanítása (hinajána) mellett, melynek az a lényege, hogy a négy nemes igazság felismerése és a nyolcrétű nemes ösvény alkalmazása elvezet a megvilágosodáshoz, mely a megvilágosodott számára, földi élete végével azt eredményezi, hogy kiszakadhat a földi létforgatagból (szamszkarából) és eljuthat a transzcendens létbe (nirvánába).
Így a mahajánát követők elnevezték a korábbi tanításokban „megrekedteket” hinajána követőknek és ezt a tanítást hinajánának, utalva annak alárendeltségére, „kezdetlegesebb” eszméire, szűkebb gondolkodásmódjára.
A hinajánát követők magukat théraváda irányzatot követőknek nevezték el (ezzel elkerülve a hinajána “lekicsinylő” megnevezést), mely név egy ősi Buddhista iskola után maradt fenn.

A mahajána tehát azt hirdeti, hogy az igazán nagy út, vagy igazán nagy szekér az amin mindenki elfér, amelyet mindenki követ és a megvilágosodottaknak nem elég önmaguk megszabadulásával foglalkozni, mert nincs önálló megszabadulás az emberiség teljes megszabadulása nélkül.

Buddha életének utolsó évtizedében a vadzsrajánát (gyémánt szekér) tanította, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindennek Buddha természete van, ezért a megvilágosodás egy életben is elérhető, ha a gyakorló beavatást kap a titkos (mágikus) módszerekbe.
A vadzsrajánát ezért nem is tekintik sokan külön irányzatnak, inkább a mahajána egy tantrikus ágának tartják.
A Buddhizmus mára a világ egyik legnagyobb de kétség kívül legdinamikusabban fejlődő és növekvő vallásává vált, melyet annak köszönhet, hogy kevésbé dogmatikus és erőszakos, viszont nagyon fejlődő képes és rugalmas. A Dalai Láma őszentsége egy nagyon felvilágosult, nyitott és emberszerető vallási vezető, mellyel az egész világ elismerését kiváltotta. A Buddhizmust ezért sokak számára követhető és gyakorolható vallássá tette és ezáltal a Buddhizmus emberközpontú tanításait, logikai és érzelmi megközelítéseit a materialista gondolkodású emberek is könnyebben tudják elfogadni.

Védák