A szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokról szóló sorozat első részében a kalciumot, magnéziumot és foszfort ismertettem, a második részben a vas, kálium és a nátrium volt a főszereplő. A mai írásban még három nagyon fontos elemről lesz szó, melyek már mikroelemeknek számítanak de az előző hat elemhez hasonlóan szintén elengedhetetlenek a szerevetünk számára.
Króm
A króm jelenléte szükséges az úgynevezett glükóz tolerancia faktorhoz (GTF) – ami egy kritikus enzimrendszer. Ez a folyamat az, ami az inzulinnal eloszlatja a glükózt a sejtekbe, és szabályozza a vércukor szintet. A krómszint a szénhidrát fogyasztás növelésével arányosan csökken a szervezetben.
A legjobb természetes króm forrás, a sörélesztő, a teljes értékű gabonák, a burgonya, a banán és az alma.
De a vízben és ezzel együtt minden növényben is megtalálható a króm mint mikorelem.
A krómból csekély mértékű, mintegy 40-80 mikro gramm bevitel szükséges naponta, melyet a vízzel és a természetes táplálékkal gond nélkül be is viszünk.
A krómal kapcsolatban sok félreértés látott már napvilágot. Vannak akik toxikus és rákkeltő hatásúnak mások hasznosnak ítélik meg ezt az anyagot.
A krómvegyületek hatása az egészségre alapvetően függ a króm oxidációs állapotától, és kisebb mértékben az oldékonyságától is. Míg a háromvegyértékű króm Cr(III) esszenciális elem és szükséges a szervezet számára ezzel együtt csak nagyobb mennyiségben toxikus, addig a hatvegyértékű Cr(VI)-vegyületek erősen mérgezők és rákkeltők.
A háromvegyértékű króm a természetes táplálékban és étrend-kiegészítőkben található, a hatvegyértékű pedig különböző ipari eljárások, talajszennyezés és festékeken keresztül juthat a szervezetünkbe.
Szelén
A szelén a krómhoz hasonló mikorelem, mely a szervezetünkben mindössze 10-15 mg mennyiségben található meg a szervezetben. Ez a mennyiség a szervezetünk kalcium tartalmának csupán a hatvanezred része. A szelénből ezért a napi szükséges bevitel csak mikro grammokban mérhető (kb. 50-60 mikro gramm). Ennek ellenére a szelén létfontosságú elem az emberi szervezetben, ugyanis az E-vitaminnal együttműködve megelőzi, hogy a szabadgyökök a sejtmembránokat károsítsák. Fontos az egészséges immunrendszer, a termékenység és az egészséges pajzsmirigyműködés szempontjából is, de például a vérnyomás szabályozásában is segít.
A szelént leginkább tengeri állatokból, rákból, kagylóból vihetjük be a szervezetbe. ezen kívül a vaj, avokádó és teljes értékű és jó minőségű gabonákban is megtalálható.
Cink
Szintén egy fontos mikro tápanyag a szervezet számára. Elengedhetetlen a sejtek hártyájának felépítésében, ezzel a sejtek védelmében. Sejtjeink védelme pedig mind a sejthalál (öregedési folyamatok) mind a daganatok kialakulásának megelőzése szempontjából fontos.
Ahogyan a legtöbb nyomelem a cink is rendkívül fontos szerepet játszik a szervezetünk enzimatikus folyamatainak szabályozásában.
Számos enzim működéséhez szükséges az ún. aktív centrumok kialakításán és a fehérjetermészetű enzimek térszerkezetének stabilizálásában. De a cink ugyanígy részt vesz a nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetének helyes kialakításában is.
A cink természetes forrása a halak és egyéb tengeri állatok, például kagylók de bőven megtalálható a tojásban, tejben, vörös húsokban és a hüvelyesekben is.
Cinkhiány esetén gyermekeknél lassú növekedés, krónikus hiány esetén fejlődésbeli elmaradás is tapasztalható. A szükségesnél kisebb mennyiség bevitele csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet és gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések. A bőr szárazzá és repedezetté válik, ekcéma alakulhat ki. A haj és a köröm egészségtelen megjelenésű lesz. A hormonrendszer egyensúlya felborul és zavar támad a nemi funkciók terén is.
A cink túlzott mértékű bevitele általános rosszullétet: hányingert, hányást okoz, illetve tartós túladagolás esetén rézhiány kialakulásához vezet.
Ajánlott írásaink
- Ásványi anyagok – kalcium, magnézium, foszfor
- A táplálkozás alapjai – vitaminok, ásványi anyagok és a rost
- Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk ?
- Immunerőssítés gyógynövényekkel