Az omega3 és omega6 többszörösen telített zsírsavakról és azon készítményekről, melyek ezen zsírsavakat tartalmazzák, sok információ megtalálható a különböző fórumokon. Itt szeretném részletesebben körüljárni a témát, megismertetni a kedves olvasóval ezen zsírsavak hatásait és szükségességét vagy esetleges fölösleges fogyasztását.

A köznyelvben csak zsíroknak és olajoknak nevezett anyagokat, a kémia meghatározása szerint a glicerinek zsírsavakkal alkotott, háromszoros észtereinek nevezzük vagy más néven triglicerideknek.

Tehát egy zsír molekula, áll egy glicerinből és több egyforma vagy különböző zsírsav molekulából.
A zsírokat alkotó zsírsav molekulák, lehetnek telített vagy telítetlen illetve többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített szó azt jelöli, hogy a benne kapcsolódó atomok nem tartalmaznak kettős kötéseket, a telítetlen zsírsavak pedig igen, amennyiben egy ilyen kettős kötés van bennük, úgy egyszeresen telítetlen ha több akkor többszörösen telítetlen zsírsavaknak hívjuk őket.

Tehát a zsírok glicerinből és zsírsavakból állnak és egy zsír molekula különféle zsírsavakat is tartalmazhat, melyek hossza, elhelyezkedése és telítettsége is különbözhet, így rendkívül változatos formát ölthetnek.
A zsírok vagy továbbiakban trigliceridek, nagyon sok biológiai funkció alapjait teremtik meg. A sejtek falának alkotói, az energiatermelés és raktározás nélkülözhetetlen anyagai, hormonok és vitaminok képzésének alapjai egyaránt.
Ezt a sokrétű biológiai funkciójukat a fent említett nagy változatosságú szerkezetüknek köszönhetik.

Nem kérdés tehát, zsírok nélkül nincs élet.

Pár kivétellel az emberi szervezet képes az összes zsírsavat szintetizálni (előállítani), három olyan zsírsav van, amely létfontosságú az ember számára de annak előállítására az emberi szervezet nem képes, ezek a linolsav, linolénsav és a arachidonsav., ezeket gyűjtőnéven, esszenciális zsírsavaknak hívjuk.
Jó hír viszont, hogy az esszenciális zsírsavak a táplálékkal bevihetőek a szervezet számára.

A mai napig egyetlen felnőtt embernél sem észleltek még esszenciális zsírsav hiányt ez esetleg csecsemőknél fordulhat elő csak.

Az omega3 illetve omega6 zsírsavként emlegetett zsírsavak, nevüket onnan kapták, hogy a bennük elhelyezkedő kettős kötések (melyektől telítetlen zsírsavaknak minősülnek), hol helyezkednek el a molekulában.
Ezen a létfontosságúnak tartott zsírsavak között, találhatóak esszenciális zsírsavak (tehát nem csak azok, hanem más zsírsavak is, melyek azonban mind többszörösen telítetlenek)
Omega 3 zsírsav például az alfa-linolénsav (ALA) és a eikozapentaénsav (EPA) valamint a dokozahexaénsav (DHA) is.
De ezekből csak az ALA eszenciális zsírsav, a másik kettőt a szervezet az ALA ból is képes előállítani.

Tehát a jó marketinggel ellátott omega3 és omega6 zsírsavakat tartalmazó csodakapszulák, tulajdonképpen nem is olyan csoda kapszulák, hiszen ugyan tartalmaznak esszenciális zsírsavakat, melyeket a szervezet nem tud előállítani viszont ezeket a húsokból, állati zsírból, tejből, tojásból, növényi magvakból, például a kendermagolajból, lenolajból, olívaolajból, szezámolajból és természetesen a tengeri halakból, melyek ezen zsírsavak rendkívül jó forrásai, gond nélkül tudjuk biztosítani a szervezet számára.
Érdekességként említem meg, hogy a tengeri halak is az elfogyasztott zöld algákból szerzik be ezen esszenciális zsírsavakat.

Transz zsírok – a rosszfiúk

Beszélnünk kell még a transz zsírokról, melyek általában az élelmiszerek feldolgozása közben keletkeznek, mint például a margarinkészítés, amikor a folyékony növényi olajat megkeményítik, méghozzá nikkel és hidrogén gáz hozzáadásával. A nikkelt később eltávolítják (ez csak katalizátornak szükséges) és a hidrogén ott marad, ezzel szilárdítva az olajat zsír állagúvá. Ez a hidrogénezés eljárása, melyet a margarinon fel is tüntetnek.
Az így keletkezett zsiradékban találhatóak a transzzsírok és persze nyomokban nikkel is maradhat, ami egyébként rákkeltő hatású, gyulladásokat és allergiát is okoz.
A tehén és kecsketejben és így a vajban is vannak transz zsírsavak 2-4% közti mennyiségben.
Az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek transz zsírtartalma, nem haladhatja meg a 2% ot, kivéve ha az élelmiszer zsírtartalma 20% alatt van, akkor 3% az engedélyezett mennyiség, 10% alatti összzsírtartalom esetén pedig maximum 4% lehet a transz zsírok aránya.

Miért veszélyesek ezek a transzzsírok?

Mert csökkentik a szervezet HDL koleszterin arányát, ami negatívan befolyásolja a szervezet zsír anyagcseréjét.
A transzzsírok tehát hozzájárulnak a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásához de csak abban az esetben, ha mennyiségük meghaladja a szervezet által feldolgozható mennyiséget és ha az ember életvitelével ennek kialakulását elősegíti.

Most el is érkeztünk egy fontos megállapításhoz

Az omega3 és omega6 zsírsavak fogyasztását azzal a kutatással támasztották alá, hogy megvizsgálták az inuit indiánok, más néven eszkimók étkezési szokásait és azt találták, hogy ezek az emberek, nagy mennyiségűben fogyasztanak tengeri halat, melyben magas az omega3 és 6 zsírsavak mennyisége. Mivel ezen emberek között rendkívül ritkán fordulnak elő szív és érrendszeri megbetegedések ezért a két adat között egyenlőségjelet tettek.
Így ebből az a téves következtetés vonható le, (melyet egyébként x számú kutatás megerősít és y számú pedig cáfol) hogy az omega 3 és 6 fogyasztással megelőzhetőek ezen betegségek.

Ez pedig hibás következtetés, mert ezen betegségek tipikusan az erek stresszéhez és a nem megfelelő táplálkozáshoz köthetőek, mely szénhidrátokban gazdag, túlzott energia bevitelű, elhízást okozó, mellyel a keringési rendszer nagy mértékben túlterhelté válik és nem utolsó sorban ásványi anyagokban és vitaminban szegény.
Ezen tényezőkből minél több teljesül egyszerre annál nagyobb valószínűséggel alakul ki szív és érrendszeri betegség.
Az inuitok nyilván nem élnek nagyon stresszes életet, sokat mozognak, több zsírt égetnek el a hidegben, a zsír raktározás a túlélésük része, tehát genetikailag alkalmazkodtak hozzá és a többnyire egészségesen táplálkozó tengeri állatok ásványi anyagban és vitaminban (B-vitaminok, D-vitamin, a Q10), gazdag húsát és belső szerveit (szív, máj) fogyasztják és nem nagyon esznek szénhidrátot.

Az omega3 és 6 kapszulák

Az omega 3 és 6 zsírsavakat tartalmazó kapszulák egy része igazából nem is tartalmaz esszenciális zsírsavat. De ha mégis akkor is van itt még egy szomorú tény.
Ezen kapszulák, készítmények általában, úgynevezett halolajból készülnek, mely elvileg a lazacfélék és egyéb ilyen esszenciális zsírsavakban gazdag tengeri halak friss húsából kipréselt olaj kellene legyen, de ez nagyon ritkán van így.
Egy a Norvég Állam által, nemrégiben készített felmérés szerint, a norvég piacon (akik azért egyrészt kényesek az élelmiszer minőségre és értenek némileg a tengeri halak feldolgozásához) 137 halolajat tartalmazó kapszulából, mindössze 4 volt ami friss olajat tartalmazott a többi avas, nem frissen feldolgozott olajból készült.
Ezen avas olajat tartalmazó készítmények nem, hogy pozitív hanem egyenesen negatív hatással vannak a szervezetre, mert mérgezik a bélflórát, kedvezőtlenül hatnak olyan bennünk élő baktériumokra, gombákra, melyek az immunrendszerünk fontos kiszolgálói.

Még egy adalék mielőtt valaki halolaj kapszulát szándékozik vásárolni

A nagy, jellemzően dél-amerikai (szándékosan nem írok neveket) halfeldolgozó nagyvállalatok – melyek többek között a világ legnagyobb halolaj készítő cégei – hatalmas mennyiségbe dolgozzák fel a tengeri halakat és az olajat általában nem a jó minőségű halak húsából, hanem a „hulladékból” préselik, melyek az eljárás megkezdése előtt már legtöbb esetben bomlásnak is indultak. Ilyen nagyvállalatoktól vásárol sok nagykereskedő illetve táplálék kiegészítőket készítő cég halolajat, melyet nem csak emberi de állati fogyasztásra is használnak. Gyakorlatilag rothadó haltetemekből sajtolnak olajat és sok, olcsóbb (de akár drágább) termékben is ezt lehet viszont látni.

Ha már valaki az egészségéért aggódik és ezt a zsírfogyasztási szokásainak megváltoztatásával is óhajtja támogatni, akkor inkább arra ügyeljen, hogy az elfogyasztott zsír mellett fogyasszon elegendő vitamint és fehérjét is, ne vigye túlzásba a szénhidrát bevitelt (mert ez befolyásolja a szervezet zsír feldolgozását) ne hízzon el nagyon, mozogjon és lehetőleg több forrásból szerezze be a zsír szükségletét.
Így az állati zsírok vagy zsírokat tartalmazó húsok mellé, kendermagolajat, lenmagolajat, szezámolajat, oliva olajat, tökmag olajat és egyéb hidegen sajtolt, jó minőségű olajat is fogyasszon rendszeresen és tartózkodjon a feldolgozott, hidrogénezett és többször hevített zsiradékoktól és olajoktól, melyek a transz zsírok elsőszámú forrásai.

Ha valaki természetes táplálékból kívánja bevinni a többszörösen telítetlen zsírsavakat, akkor keressen rá ilyen táblázatokra a neten, a lazac, a tőkehal jó forrása mind a többszörösen telítetlen zsírsavaknak, mind pedig az omega3 nak, de a kendermag olaj (melyben egyébként a legjobb az omega 3 és 6 aránya) lenmagolaj, szezámolaj, mogyoró, dióolaj szintén kiváló források.
100 g lazac kb. 4 g többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, melyből 3,8g omega3.
100 g lenmagolaj 69g többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz melyből 55g omega3.
Tehát napi 3g (egy teáskanál) lenmagolaj a salátára öntve, omega3 és telítetlen zsírsavak szempontjából megfelel fél kg friss lazahúsnak.

A Víz – kicsit másképp