A meditációról alapjairól szóló első írásban megpróbáltam a meditáció alapjait, lényegét és célját ismertetni, a védikus filozófia alapján. A második fejezetben a tudatállapotokról írtam, bevezető szinten.
Ebben a cikk sorozatban egy kicsit mélyebben (haladó szinten) foglalkozom a meditáció technikáival és hatásaival.
A meditáció elsősorban a jóga filozófiájához köthető, mely a védikus – ősi indiai – civilizációban alakult ki. Erről a civilizációról és a jóga keletkezéséről több tudományos és tradicionális nézet is létezik.
A védikus filozófia alapja, hogy ez a tudás (véda tudást jelent szanszkrittül) ősidőktől létezik, az ember az istenektől kapta és minden ember által megérthető tudást tartalmaz.
A védikus kultúra idejét i.e. 4000 – 6000 környékére teszik, de tudományos bizonyítékok szerint, csak az i.e 1000 környékére tehető. (mivel eddig, csak ebből az időből leltek föl tudományosan elfogadott írásos bizonyítékot).
Mindenképp elmondható viszont, hogy a nagy világvallásokat megelőzte és a Buddhizmus kialakulásának alapjait is ez a filozófia teremtette meg.
Buddháról a feljegyzések szerint tudni lehet, hogy jógával és jóga (szhankja) filozófiával kezdte a spirituális tanulmányait.

A meditáció folyamata – azaz a meditáció élettani alapjai

A meditációt vagy szanszkritül dhjána-t, mindig megelőzi egy ráhangolódás állapota, mely alatt a különböző technikákkal elérjük, hogy a testünk egy nyugalmi állapotba kerülhessen.
A nyugalmi állapot egy nyugodt de stabil testhelyzettel indul, ez a zen meditációban sarokülés, a jógában fél lótusz vagy lótusz ülés de lehet fekvő helyzet is (jóga nidra).
Az ülés azért jobb, mert ebben az esetben a test izmai folyamatos tónusban vannak, mely megakadályozza az elalvást.
A meditáció ugyanis, leegyszerűsítve egy olyan állapot, mikor az agy hullámtevékenységei az alváskor tapasztalható mintázatot mutatnak de közben mégis ébren vagyunk.
Ez az ellazult, agyi és testi állapot egy más típusú létélményt nyújt, ugyanakkor az ébrenlétnek köszönhetően képesek vagyunk ezt az állapotot tudatosan megélni.
Ebben az állapotban sokkal közelebb kerülünk a legbensőbb lényegiségünkhöz és a módosult tudatállapotnak köszönhetően egy teljesen más érzékelésben lehet része a meditálónak.

A meditáció a stabil testhelyzet felvétele után, egy folyamatos mélyüléssel folytatódik, melyre különböző meditációs technikák léteznek, melyekkel később szeretnék foglalkozni.
A lényeg, hogy a meditáció eléréséhez egy nagyfokú nyugalmi állapot elérésére, majd egy fokozott koncentrációra van szükség, mely alatt a gondolatok áramlása fokozatosan lassul, majd megáll és bekövetkezik egy mély megélés és szavakkal nehezen leírható állapot.

A meditáció célja, hogy az ember megtapasztalja és megélje a világgal való egység, az Istennel való összekapcsolódás élményét, a “minden egy” filozófiáját. Ez a gondolkodásmód és értékrend teremti meg a meditációt gyakorló számára azt a világlátást, melyre később az ébrenléti állapotban is támaszkodni tud.
Az érző lényekkel való létközösséget, a problémákra való más rátekintést, az egóhoz való más viszonyt képes kialakítani a gyakorlóban.

Ezért mondják a jógában járatos emberek, hogy a jama és nijáma elveinek elfogadása és gyakorlása nélkül, szinte lehetetlen az igazi meditáció és a megvilágosodás.
A jáma és nijáma elveket nem kell pontosan ismerni ahhoz, hogy valaki meditálni tudjon, mert ezek egyetemleges elvek, minden ember tisztában van vele öntudatlanul is de abból a szempontból mégis érdemes megismerni őket, mert ismeretükben egy nagyon jó értékrendet lehet elsajátítani.
A jama és nijáma elveket gyakorolva az ember értékrendje elkezd közeledni a legmélyebb kulturális és érzelmi értékekhez, mely megértésével és gyakorlásával sokkal könnyebb a meditációban elérni a Szamadhit, azaz a megvilágosodást.

A megvilágosodásról nagyon nehéz szavakkal információt közvetíteni, de valahogy úgy lehetne értelmezni, hogy mikor a meditáló nem csak megérti de meg is érzi és át is éli az egység élményét, mely a világmindenség, Isten és a lélek közötti kapcsolatot jelenti, pontosabban egységet, akkor ettől a pillanattól fogva teljesen másként tekint életre és halálra, jóra és rosszra, saját életére és mások életére. Az életet egy csodának éli meg és megérti, hogy ebben a csodában részesül, egy testnek nevezett energia halmazon keresztül és ő maga az érzékelő, az érzékelés tárgya és maga az érzés is.

Materialistáknak lábjegyzetül

Az emberi szervezet nagyon sok hormont és hormonszerű anyagot – ingerület átvivő anyagot – termel.
A szerotonin például a normális érzelmi állapot fenntartásáért felel, hiányában az agyi ingerület átvitel megváltozik. Depressziós betegeknél figyelték meg az alacsony szerotonin szintet és ennek módosításával kezelik a betegséget általában. A meditáció a szerotonin szint normalizálásában is rendkívül hatékony, mert a megnyugvás és biztonság élményén keresztül rendezi az agy szerotonin szintjét.

A dopamin amely szintén egy ingerület átvivő molekula, az agy jutalmazó anyaga, mely fokozott örömérzést okoz. A meditációban dopamin is felszabadul és ez örömérzést és ezzel együtt érzelmi alapú feltöltődést okoz. Az agysejtek működésének harmonizációján keresztül.

Léteznek úgynevezett endomorfin és endokanabidiol molekulák, melyet szintén a szervezetünk termel és a morfiumhoz vagy a marihuána (cannabis) hatóanyagához hasonló molekulák, nevüket is innen kapták.
Ezek az anyagok a szó szoros értelmében a szervezet belső elválasztású kábítószerei. Ezen molekulák pontos szerepét a szervezetben, már régóta tanulmányozzák és a mai napig nem tisztázott minden kérdés velük kapcsolatban. Viszont az már kiderült, hogy az agysejtek gátló mechanizmusaiban is szerepet játszanak és ezzel szintén egy szinkronizáló hatást biztosítanak.

Az agyban található tobozmirigy, nemcsak a melatonin nevű hormont termeli, mely az álmosságot okozza és az alvási ciklust irányítja, hanem egy DMT (dimetiltriptamin) nevű molekulát is, melyet Dr. Rick Strassman, aki a DMT vel kapcsolatos kísérletek egyik legismertebb kutatója, a lélek molekulájának is nevez.
A DMT termelésének pontos helyét valójában nem sikerült megállapítani, de nagy valószínűséggel a fentebb említett toboz mirigy állítja elő.
Ez az anyag mesterségesen is kinyerhető növényekből és előállítható vegyészetileg is és miután számos kísérletet is végeztek vele, arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel ez az erősen pszichoaktív anyag felelős a mély meditációs élményekért is, legalább is biokémiai szinten.
A DMT az LSD hez nagyon hasonló hatású pszichoaktív anyag, a szervezetbe kívülről bejuttatva, transz állapotot és időben és térben történő utazások élményét okozza, mely alatt a kísérleti alanyok idegen lényekkel való találkozásokról is beszámoltak.
A DMT fogyasztása a legtöbb kábítószerhez hasonlóan, durván rombolja a szervezet és elsősorban az agy érzékeny működését. De amennyiben ezt az anyagot a saját agyunk állítja elő, abban a minimális mennyiségben mely elegendő a módosult tudatállapot megéléséhez, úgy egy természetes mechanizmus által kerülhet az ember egy olyan állapotba, melyben megváltozik az érzékelése és az agyi működése.
A kutatók mai napig nem értik, hogy mi a pontos szerepe ennek a molekulának a szervezetünkben és miért csak ilyen ritkán keletkezik.?
Állítólag a halál beálltakor viszonylag nagy mennyiségben szabadul föl az agyban és ezzel magyarázzák egyes feltevések a halál közeli élményeket is.
Jó hír viszont, hogy meditáció valamint mély transzállapot mint például az őszinte és tiszta hitű emberek imádkozása közben is kimutatható, hogy DMT szabadul fel az agyban.
Ha ezt az anyagot nem spirituálisan akarjuk megérteni, hanem materialista szinten, akkor is elmondható, hogy egy olyan erkölcsileg és érzelmileg tiszta állapotban, mikor az ember át tudja magát adni egy felsőbb hatalomnak, egy más típusú állapotnak (mint a halál, imádkozás vagy meditáció) , akkor a DMT megjelenik és segíti ezen állapot kialakulását.
De felfogható egyszerűen úgy is, hogy a legmélyebb és legtisztább érzelmi állapotot elérve, az agy jutalmazza a testet ezzel az érzéssel.
Persze a kérdés ez esetben is felmerül: Miért van erre egy külön mechanizmus? Miért jutalmazza az agy a tiszta érzéseken és istenhiten alapuló állapot elérését?

J.Kriszto

Rádzsa jóga, a királyok jógája.