A cikksorozat első két részében beszéltünk a koleszterinről, meghatároztuk, hogy mit is jelent pontosan, miért szükséges a szervezet számára, milyen összefüggések vannak illetve nincsenek, a koleszterin szint és a koleszterin bevitel valamint a szív és érrendszeri betegségek között.

Most nézzük a további tévhitek eloszlatását.

Hogyan keletkeznek a trigliceridek és a koleszterin ?

A szervezet zsír anyagcseréje a sejtek energia rendszerének része. Az elfogyasztott szénhidrátokból, glükóz (cukor) képződik melynek egy része hasznosul az energia folyamatokban, egy része beépül a máj glükogén (energia) raktárába és egy része pedig acetil-koenzimmé bomlik, mely képes zsírsavakká alakulni, így LDL koleszterin is képződhet belőle.
Ezért a szervezet emelkedett LDL koleszterin szintjéért, illetve magas triglicerid (zsír) szintjéért, nem csupán a bevitt zsír mennyisége de az elfogyasztott szénhidrát mennyisége is felelős.
A szervezet egyszerűbben szólva, a bevitt zsírokat szétbontja és számára használható zsírokat (triglicerideket) és koleszterint készít belőle.
Az elfogyasztott szénhidrátokat viszont cukrokká alakítja, melyeket a közvetlen energia szükségletéhez használja. Amennyiben a szénhidrátokból több cukrot tud előállítani mint amit fel tud használni, úgy fölösleg egy részét a májban glükogén formájában raktározza (ez egy rendkívül hatékony energia raktározás) a “maradékból” viszont triglicerideket és koleszterint hoz létre.
A szervezet koleszterin tartalmának 70% -át, a szervezet maga állítja elő, a bevitt és a raktározott zsírokból és a fel nem használt szénhidrátból, a maradék 30% a táplálékból közvetlen származik.

Mi történik a keletkezett zsírral ?

A táplálékkal bevitt és vagy a szénhidrátokból előállított zsírsavakból, triglicerid és koleszterin keletkezik, mely anyagok egy bizonyos mennyiségben szükségesek a szervezet sejtjeinek felépítéséhez, hormonok termeléséhez, vitaminok képzéséhez és számos élettani folyamathoz.

A fel nem használt trigliceridek és koleszterin pedig raktározódik a sejtekben és egy része visszakerül a májba, ahol újra hasznosul vagy epesav képződik belőle, mely az emésztésbe jut ahonnan újból felszívódik és kezdődik elölről a folyamat.
Ha a trigliceridek izomsejtekbe jutnak, ott képesek energiává alakulni, az izomsejt képes elégetni (oxidálni) ezeket az anyagokat.
A fel nem használt trigliceridek és koleszterin egy része a sejtekben raktározódik, így például a limfocitákban (immunsejtekben), erek falában és zsírsejtekben.
A fel nem használt és így elraktározott zsír, aztán, szükség esetén a zsírsejtekből újra a keringésbe tud jutni, bizonyos hormonok hatására (pl. adrenalin, noradrenalin vagy más néven “stressz hormonok” valamint a TSH – pajzsmirigy hormonok, glükagon, GH, MSH, ACTH hatására).

Tehát a szervezet a zsírt felhasználja, triglicerideket, zsírsavakat, koleszterint készít belőle, mellyel építi és karban tartja a sejteket, hormonokat és vitaminokat állít elő belőle, energiát szolgáltat és energiát raktároz. Ez egyszerűsítve ez a szervezet zsír anyagcseréje.

A zsírsejtekben raktározott zsír (sárga) illusztrációja.

Zárjuk rövidre a koleszterin kérdést.

A fentiekből és a cikksorozat első két részéből kiderülhet a kedves olvasó számára, hogy a koleszterin szint, a táplálkozástól függ ugyan, de a szervezet számára szükséges anyagról beszélünk. A káros hatásai nem a jelenlétéből adódnak, hanem abból, hogy a szervezet milyen hatásoknak van kitéve általában.
A koleszterin és általában az elfogyasztott zsírok szükségesek a szervezet számára, a szerveink bonyolult együttműködése dönti el, hogy hogyan használódik fel, mennyi raktározódik el belőle és milyen formában hasznosul.
A tartós és túlzott energia bevitel az emésztő rendszer fokozott megterhelése által túlterheli a szervezetet, testsúlynövekedést okoz, mely megterheli a keringést és a mozgás szervrendszerét, ízületeket, porcokat stb.
Ezen folyamatok hatására csökken az aktivitás és a csökkent aktivitás, kevesebb energia felhasználást eredményez mely a változatlan többlet energia bevitel (túl magas kalóriatartalmú táplálkozás) mellett további testsúlynövekedést okoz.
Erre a szervezet elindít bizonyos belső kompenzációs folyamatokat, növeli a vérnyomást ezzel fokozottabban terhelve a veséket és az érrendszert, növeli a stressz hormonok termelését, mely az érstressz hatáson keresztül növeli a szervezet salakosodását, az érfalban létrejövő koleszterin felhalmozódását, rontja a sejtek energetikai folyamatait, tápanyag (ásványi anyagok) és oxigén ellátottságát, a szervezet elkezd savasodni de a kimerült (megvastagodott, elmeszesedett) érrendszer egyre kevésbé képes a helyreállító mechanizmusokat támogatni.
Így a sejtek a megváltozott környezetre elkezdenek reagálni, fájdalom majd elhalás vagy daganatos sejté alakulás formájában. Ilyenkor jelennek meg az első, komolyabban érezhető tünetek.

A zsír raktározódás folyamata a testben, a zsigeri szervek körül.

A szervek fokozott terhelése alakul ki, az emelkedett vérnyomás miatti vesetúlterhelés, a zsírral és szénhidráttal túlterhelt máj, mely nem csak az anyagcserét de a mérgek semlegesítését és raktározását is végzi, elkezd kimerülni. Ezt még jól meg lehet gyorsítani, ha különböző mérgekkel, alkohol, gyógyszerek stb. még jobban túlterheljük a májat.
A szervek fokozott túlterhelésével beindulnak a kompenzáló mechanizmusok további lépcsői. Csökken az inzulintermelés a hasnyálmirigyben, hogy visszafogja a szénhidrátok lebontása után keletkező többlet energia bejutását a túlterhelt sejtekbe, ez a cukorbetegség vagy épp a sejtek elkezdik a receptoraik elpusztítását, hogy ne kelljen felvenniük a plusz energiát cukor formájában ez pedig az inzulinrezisztencia, és a kör nem ér véget.
A durván megbontott egyensúly és ész nélküli túlterhelésre a szervezet megpróbál védekezni de minél tovább terheljük annál jobban kimerül.

Így végül beadja a kulcsot és kialakul valamilyen betegség, mely általában azon a helyen alakul ki ahol a szervezet a leggyengébb. Ez egyrészt a terhelés típusából adódik, azaz az életmódunkból másrészt a genetikai kódunkból. Mert ahogyan az emberek neme, magassága, külső megjelenése is különbözik, úgy különböznek a szerveink mérete, „tartóssága” ,kompenzációs képessége is.
Így alakulnak ki a szív és érrendszeri betegségek is, melyek kialakulását a magas koleszterin szint előre jelzi, de nem csak ezt, hanem a cukorbetegség kialakulását a kezdődő máj és hasnyálmirigy problémákat de a szervezet összefüggő rendszerén keresztül szinte bármilyen megbetegedés előjele lehet.
Így a koleszterin szintre mint jelzőrendszerre tekintsünk és ne mint valami mumusra, amit üldözni, csökkenteni vagy legrosszabb esetben tagadni érdemes.

Összefoglalva tehát a koleszterinnel kapcsolatos tények és tévhitek cikksorozat eddigi megállapításait

A Koleszterin ahogy a zsírok is a szervezet számára elengedhetetlen tápanyagok.
A magas koleszterinszint, mely elsősorban a HDL és LDL szint nem megfelelő arányait jelenti (az LDL javára) elsősorban nem okozója a betegségeknek, hanem egy olyan tünete, mely a vérből jó előre kimutatható, már azelőtt, hogy érezhető tünetek megjelennének.
Az általánosan meghatározott, koleszterin és triglicerid szintek, bizonyos érdekcsoportok által befolyásolt értékek, melyek elsősorban a gyógyszerfogyasztás elősegítését támogatják.
A koleszterin szint nem általánosítható, mert élethelyzettől, nemtől, embertípustól és még sok egyéb dologtól függ.
A magas koleszterinszint, elsősorban a szervezet magasabb koleszterin igényét jelzi (mely oka általában a fokozott stressz állapota), jelzi a máj funkcióinak romlását és a helytelen, túlzott kalória bevitelt amely a helytelen táplálkozás következménye, de itt nem csak a koleszterin tartalmú ételek számítanak, hanem a magas szénhidrát bevitel is.
Az érszűkület és általában a szív és érrendszeri megbetegedések, nem elsősorban a magas koleszterin tartalmú táplálkozástól alakulnak ki, hanem a fokozott és állandósult stressz miatt, a túlzott kalória bevitel miatt és az ebből származó elhízás és az ennek következtében kialakuló mozgásszegény életmód miatt.
Ezért akinek magas a koleszterin vagy triglicerid szintje, alacsony a HDL koleszterin szintje, elsősorban a táplálkozására ügyeljen de ne a koleszterinre fókuszáljon, hanem az teljes kalória bevitelre.
Mindenképp mozogjon rendszeresen, tanulja meg kezelni az élethelyzeteit, hogy a magas és tartós stressz hormon szinteket elkerülje, tanuljon relaxálni és figyeljen oda a táplálkozására, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat és jó minőségű és megfelelő mennyiségű vizet is fogyasszon, minden nap.
Ne a gyógyszerekben keressük a megoldást, mert azok összességében és hosszú távon többet ártanak mint ammenyit használnak.

Még egy utolsó útravaló a szalonna és kenyér mellé a „koleszterines batyuba”, az életkor emelkedésével a szervezet természetes öregedési folyamatából adódik, hogy bizonyos dolgokból kevesebbet termel és igényel és ezzel megváltozik a működése. Így fogadjuk el ezt a tényt és életünket próbáljuk az életkorunkhoz igazítani, mert minden kornak megvan a maga sajátossága és ezzel a szépsége is, a szervezet vészcsengőit pedig nem elnémítsuk (gyógyszerekkel) hanem figyeljünk oda rá és értsük meg a jelzéseit.

Koleszterin szint, mikor avatkozzunk be?