A koleszterinről szóló cikksorozat első részében, megbeszéltük a koleszterin fogalmát, mit jelent a HDL és mit az LDL koleszterin. Ismertettem, hogy miért fontos a szervezet számára és ,hogy miért és hogyan képes felhalmozódni az erek falában és ezzel milyen tüneteket és betegségeket indíthat el. Beszéltünk arról is, hogy nem a koleszterint kell bűnösnek kikiáltani, hanem azokat az életmódbeli hatásokat, melyek miatt a lerakódások kialakulnak, illetve amiért nem tudnak eltűnni. De mit kell még tudni erről a témáról?

Nézzük tovább

Az emberi testben minden mindennel összefügg (természetesen a világban is, de most nézzük, csupán a szervezet egészséges működése szempontjából a dolgokat).
Amikor egy probléma kialakul, az egy tartós hatás eredménye. Tehát az erek falából csak akkor fog távozni az ott lerakódott, plusz koleszterin, ha az az energetikai folyamat megszűnik, ami mindezt okozza.
Ha megszűnik a tartós stresszhelyzet, akkor az érstressz állapota is, azaz az erek fala ellazul és a szervezet megkezdi a helyreállító mechanizmusait. Ezen helyreállító mechanizmusok mértéke és eredménye attól függ, hogy egyrészt milyen a szervezet általános állapota, vitális tartalékai mennyire vannak feltöltve (vitaminok, ásványi anyagok, szabadgyök semlegesítő rendszerek stb.), másrészt attól, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az újabb stresszhatásig, illetve az is fontos, hogy a már kialakult koleszterin felhalmozódás milyen mértékű és eddig mennyi elváltozást okozott.


Amennyiben viszont egy tartós stressz állapot és ez alatt kialakuló elváltozások hatására, az erek és az érfalon kívüli sejtállomány nagyobb mértékben károsodott, tehát megindult a sejtek pusztulása vagy daganatosodása az adott területen, úgy az érfal regenerációja is kevésbé vagy egyáltalán nem fog működni.
Ilyenkor jelennek meg a krónikus betegségek, melyekből a gyógyulás hosszú vagy már egyáltalán nem lehetséges folyamat.

A koleszterin szintről néhány gondolat

A vérben jelenlévő koleszterinszállító fehérjék (LDL, HDL) mennyiségéből és egymáshoz viszonyított arányából tehát ugyan levonhatóak bizonyos következtetések, de az élettanilag jónak mondható szintek, önmagukban nem pontosan behatárolható értékek és az esetek többségében még a statisztikai alapon működő következtetések sem helytállóak. Ugyanis a koleszterin szint függ az életkortól, nemtől, élethelyzettől, táplálkozástól, testtömegtől és még egy sor egyéb dologtól.
Nem lehet általánosítani, hogy egy emberben mennyi a normális mennyiség, mert ez tág határok közt mozoghat. Van akinek több koleszterinre van szüksége, másnak kevesebbre, van aki többet képes feldolgozni vagy tolerálni van aki kevesebbet és így tovább.

Az általános egészségügyi határértékek a koleszterin szint kapcsán, jelenleg Magyarországon a következőek:
összkoleszterin: 5,2 mmol/liter alatt normális. 5,2 – 7 mmol/liter között emelkedett
7 mmol/liter fölött kóros – kezelendő
LDL koleszterin: 3,4 mmol/liter alatt normális, 3,4 – 4,2 mmol között emelkedett,
4,2 mmol/liter fölött kóros – kezelendő.
HDL koleszterin: 1,42 mmol/liter fölött normális, 0,9 – 1,42 ig alacsony,
0,9 mmol/liter alatt kóros – kezelendő. (itt a fentiekből érthetően, fordított a helyzet, a több jobb)

A kezelendő kifejezés azt jelenti, hogy az orvosi gyakorlatban a beteg gondozási protokoll előírja az orvosoknak, hogy ebben az esetben, bizonyos egyéb szabályok szerint de kezdjenek el gyógyszerrel beavatkozni a koleszterin szint csökkentésébe. Az emelkedett értéknél még csak diétát javasolnak és rendszeres koleszterin ellenőrzést.

Hangsúlyozom, a fönti értékek általános egészségügyi határértékek. A szó az általánoson van, ami statisztikai alapon működő eredményekből táplálkozik, tehát nem mindenkinél ugyanaz a jó szint és egyáltalán nem szabad e miatt kétségbeesni –  később kiderül miért.

Mit jelent a koleszterin határérték?

A koleszterin szint és a szív és érrendszeri problémák közötti összefüggéseket azon megfigyelésekből állapították meg, hogy egyrészt a koleszterin képes felhalmozódni az érfalban és ezzel magas vérnyomást és egyéb szív és érrendszeri problémákat okoz.
Megfigyelték azt is, hogy a sok ilyen betegségben szenvedő betegnél ezek az értékek általában magasak, illetve a HDL szint alacsony és az ereik falában sok felhalmozódott koleszterint találtak.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a tartósan magas és állandósult koleszterin szint, nagyban hozzájárul a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.
Ha ezen következtetéseket tovább gondoljuk és ismerjük a statisztika tudományát, akkor könnyen eljuthatunk ahhoz a következtetéshez is, hogy a magas koleszterinszint, amennyiben tartósabb ideig fennmarad és állandósul, előre jelezheti a szív és érrendszeri betegségek kialakulását vagy kezdetét.
Ez utóbbi szerintem helytállóbb következtetés.
Tehát nem a koleszterin, illetve a magas koleszterin szint a probléma, hanem valami teljesen más, az emelkedett koleszterin szint csak jelzi azt és jó bölcsen előre.
A táplálékkal bevitt koleszterin pedig még kevésbé okolható a betegségek kialakulásáért a gyógyszeres kezelés viszont okozhat és általában okoz is további problémákat.

Nézzünk pár tanulmányt a táplálékkal bevitt koleszterin és a betegségek összefüggésére.

Dr. Uffe Ravnskov 2002 ben készült összefoglalója, az elérhető 13 követéses vizsgálat 190 000 személyétől vett adatok alapján a koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív és érrendszeri betegségek kockázatával. A vizsgálatok közt a minimális követési idő 4 év volt de volt 16 éves értékelés is.

Katja L Esrey csoportja, 1996-ban közölték a Lipid Kutatási Klinikák követéses vizsgálatának elemzését, melyben 4546 férfitől és nőtől gyűjtöttek adatokat 12 éven át. A táplálékkal bevitt koleszterin és a szívbetegségek közt semmiféle kapcsolatot nem találtak.

Alberto Ascherio által vezetett kutató csoport. 43 757 férfit követtek, akik 40-75 év között voltak 1986-ban. A 8-10 év közötti követések során nem találtak kapcsolatot a bevitt koleszterin és a szívbetegség vagy halálos szívinfarktus között.

Frank B. Hu kutató csoportja, 14 éven át követtek 80 082 nőt, akik 1980-ban 34-59 év közöttiek voltak. Vizsgálatuk eredménye: az elfogyasztott koleszterin és a szív és kardiovaszkuláris megbetegedések közt nincs kapcsolat.
Donald J. McNamara 2000-es nagy elemzésében rámutat, hogy a koleszterinnel kapcsolatos első kutatások abból álltak, hogy 1913-ban két kutató nyulakat etetett koleszterinnel és a nyuszikban érelmeszesedés alakult ki. Viszont a nyulak növényevő állatok tehát ők normális körülmények között kevés koleszterint fogyasztanak.

2013 ban az Egyesült Államokban, Dr. Joseph Francis (orvos statisztikus) nagy visszhangot váltott ki, amikor a Nature magazinban megjelent cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a koleszterin határértékek meghatározásánál, nem a tudományosan megalapozott megfigyelések, hanem inkább a gyógyszergyárak értékesítését fokozó érdekek az irányadóak. Csak az USA ban, 2011 ben 18,5 milliárd dollár értékben írtak fel koleszterincsökkentő szereket az orvosok.
A legtöbb vizsgálat, amely a koleszterint mint elsőszámú közellenség és gyógyszerekkel üldözendő gyilkos kórkép kezeli, különböző statisztikai módszereket és sok esetben téves vagy szándékosan manipulált tényeket vesz alapul és az is elmondható, hogy az elfogadott határértékeket folyamatosan csökkentik, ezzel egyre több orvost motiválva arra, hogy felírja a koleszterin csökkentő szereket.

Hogyan hatnak a koleszterincsökkentő gyógyszerek?

A koleszterincsökkentő gyógyszerek általában úgynevezett sztatinok csoportjába tartoznak. A sztatinok a HMG CoA reduktáz nevű enzim blokkolásán keresztül csökkentik a máj LDL termelését.
A HMG CoA reduktáz enzim, egy bonyolult energetikai folyamatban résztvevő anyag, mely nem csak az LDL képződését, hanem más létfontosságú anyagok képződését is elősegíti, az úgynevezett mevalonát úton keresztül. Így hormonok képződését, A és D vitamin képződését és például a Q10 vitamin képződését is ennek a folyamatnak köszönhetjük.
Tehát a sztatin gyógyszerek negatívan hatnak nem csak az LDL képződésre, hanem egyéb létfontosságú folyamatokra is.
A Q10 vitamin például nélkülözhetetlen a sejtek energia termeléséhez és hatásos antioxidánsok. A Q10 vitaminhiány például összefüggésben áll az izmok (beleértve a szívizmok) és a máj megbetegedésével is (ne feledjük el, a máj felelős mind az LDL, mind a HDL koleszterin termelésért és általában a zsír anyagcseréért, tehát annak károsodása esetén ez a probléma, több egyéb problémával együtt csak ront a helyzeten)
A D-vitamin csökkent termelését vagy például a nemi vagy egyéb hormonok csökkent termelését pedig nem is részletezem.
Tehát a sztatinok nem csak a kórosnak kikiáltott LDL képződését de egyéb fent felsorolt anyagok képződését is gátolják, mellyel hiányállapotokat képesek létrehozni a szervezet működésében.

folytatás hamarosan..
A következő cikkben szó lesz arról, hogy pontosan hogyan alakul ki az emelkedett koleszterin szint, milyen okok vezetnek ehhez és mire érdemes gondolni és figyelni ezzel kapcsolatban. Nem a rettegés, nem a gyógyszerek és nem a zsírok fogyasztásának elhagyása a megoldás, hanem meg kell találni a probléma forrását és azzal kell foglalkozni, melyhez további segítséget kaphat az olvasó, az eddigi megközelítésekhez hasonló formában, az alternatív és természetes gyógyászat szemléletén keresztül.

J.Kriszto

Koleszterin, tények és tévhitek 3. rész

Koleszterin, tények és tévhitek 1. rész