A jóga története

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban (lásd: irodalom, védikus), amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett.
Ezt a művet Védántának is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik.
Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a „Legfelsőbb Lénnyel” (amelyre „Brahman”ként vagy „Mahátman”ként hivatkoznak).

A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (átman) és az univerzális lélek (paramátman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.

A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi.

A jóga négy fő változata:

• Bhakti jóga (az áhitat , a szeretet teljes odaadás jógája)
• Karma jóga (az önzetlen munka, a cselekvés jógája)
• Gjána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)
• Rádzsa jóga (nyolc pillérre támaszkodó jóga rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt és az ászanákat) a megvilágosodás jógájának is nevezik.

Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között., vagy máshogy fogalmazva a jóga az ősi tudás és rítusok összekapcsolása. Jóga közben egyaránt merülünk el önmagunkban és a világban.
Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást, egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját egyaránt, ahogy a cselekvés vagy a szeretet jógájában is elmerülhet.
A 4 fő változaton belül, létezik több jógaváltozat, irányzat is, úgymint hatha jóga, mantra jóga, kundalini-jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. ezek inkább a gyakorlataikban térnek el egymástól (később ezeket is részletesen ismertetjük).
A rádzsa jógát (“királyi jóga”) ashtanga jógának (“nyolc ágú jóga”) is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata.

J.Kriszto

Rádzsa jóga, a királyok jógája.

NINCS KOMMENT

Válaszol