jóga történelme

A jóga történetéről és keletkezéséről több tudományos és tradícionális nézet is létezik. Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek is kerültek elő, ami azt mutatja, hogy ebben az időben már létezett a jóga.
Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak.
Az első, konkrét írott emlék pedig, Patandzsáli mester, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs, szútráiból maradt fenn. Minden máig létező jóga könyv tulajdonképpen erre alapozódik.

A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban , amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett.
Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a „Legfelsőbb Lénnyel” (amelyre „Brahman”ként vagy „Mahátman”ként hivatkoznak).

A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (Átman) és az univerzális lélek (Paramátman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.

A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi.

A jóga négy fő változata

• Bhakti jóga (az áhitat , a szeretet teljes odaadás jógája)
• Karma jóga (az önzetlen munka, a cselekvés jógája)
• Gjána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)
• Rádzsa jóga (nyolc pillérre támaszkodó jóga rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt és az ászanákat) a megvilágosodás jógájának is nevezik.

Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között., vagy máshogy fogalmazva a jóga az ősi tudás és rítusok összekapcsolása.

A jóga elmerülés, önmagunkban és a világban

A különböző jóga irányzatok, nem zárják ki egymást sőt azt vallják, hogy a cél ugyanaz, csak a módszerek különböznek, mivel az emberek is különböznek és van aki egyik, más pedig más utakon juthat el önmagához és a Istenhez.
Egy megvilágosodást kereső ember, járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját egyaránt, ahogy a cselekvés vagy a szeretet jógájában is elmerülhet.

A 4 fő változaton belül, létezik több jógaváltozat, irányzat is, úgymint hatha jóga, mantra jóga, kundalini-jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. Ezek inkább a gyakorlataikban térnek el egymástól (később ezeket is részletesen ismertetjük).

A Rádzsa jógát (“királyi jóga”) ashtanga jógának (“nyolc ágú jóga”) is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata.

A jóga történelme és a benne rejlő tudás, természetesen ilyen röviden nem összefoglalható, de ahhoz, hogy valaki el tudja helyezni a jógát a világban, kiindulási alapnak ennyi talán elegendő.
A jógáról viszont tudni kell, hogy nem egy torna vagy testgyakorlat csupán. A testgyakorlat része fontos ugyan de csak egy pillér, ami az anyagi test egészségét és energetikai egyensúlyának alapjait segíti elő.
A jóga egy komplex gondolkodásmód, számos ajánlással és iránymutatással. Célja, hogy a földi életet, az emberi létsíkot megértesse a gyakorlóval, hogy kinyissa a fejlődés kapuit és tágítsa a gyakorló tudatát.
A jóga egy életforma, amit minden nap, minden cselekedettel gyakorolni lehet és amely egy olyan fejlődést hoz magával, amivel a belső béke, az önmagunk elfogadása, a világ megértése és végül az egó feloldása is elérhetővé válik. Nem az egyetlen módszer, sőt ahogy látható már önmagában is több módszert, irányzatot tartalmaz, de kétség kívül egy nagyon “hatékony” rendszer, vagy filozófia, mely teljes körű módszertannal és elméleti valamint gyakorlati tanácsokkal is segíti a gyakorló fejlődését.

Ajánlott írásaink

 

Stressz kezelés a mindennapokban

NINCS KOMMENT

Válaszol