kaszkara

Kaszkara cserjeFrangula purshiana a bengefélék családjába tartozó, elsősorban Észak-Amerika nyugati részén őshonos de Afrika keleti partjain is meghonosított cserjeféle, melynek a kutyabengéhez hasonló fekete bogyós termése van. A növény drogja elsősorban a lefejtett és szárított kérge, melyet leginkább hashajtóként használnak.

Hatóanyagai elsősorban a kaszkarozidok, (glikozilantronok C10, kaszkarozid A, B, C, D) és aloin vegyületek (aloin A, B és dezoxialoin A, B). Ezen kívül antrakinon O-glikozidok és aglikonok (aloe emodin, frangula-emodin, krizofanol, fiszcion) fordulnak elő ebben a drogban.

A kaszkara gyógyászati hatásai

A kaszkara kéreg hashajtó hatású drog, mely a Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosan is szereplő drognak számít. Valamivel enyhébb hatású, mint az aloe vera (hatóanyagaik nagyon hasonlóak), de drasztikus és hatása rendkívül gyorsan alakul ki.
Hatóanyagai akadályozzák a bélben a nátrium és víz felszívódását illetve a bélnyálkahártya izgatásával fokozzák a bélmozgást, csökkentik a víz- és elektrolit visszaszívását, ezáltal lerövidítik a béltartalom tranzit idejét is. Használat esetén a napi 20-30 mg hatóanyagnál többet nem érdemes fogyasztani, ez nagyjából fél és egy teáskanál szárított kérget jelent naponta. Két hétnél tovább nem szabad alkalmazni, mert jelentős folyadék és elektrolit vesztést eredményez.

Ellenjavallat

Terhes illetve szoptató anyáknál és 12 éves kor alatt nem ajánlott a használata, mivel gyors hatású hashajtónak számít. Ugyancsak nem ajánlott gyomorsav túltengés és emésztőrendszeri gyulladásban szenvedő betegeknek. Szívglikozid terápiában óvatosságot igényel alkalmazása mivel fokozza a terápiás hatást és szívritmus zavarokat okozhat.

Hasonló hatású gyógynövények

 

Gyógynövények gyomor és bél betegségekre