fehérmályva

Fehérmályva – húgyúti és emésztő rendszeri gyulladásokra

FehérmályvaAlthaea officinalis, hivatalos nevén orvosi ziliz a mályvafélék családjába tartozó évelő növény mely Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is őshonos.
Gyógyászati szempontból hasznos része (drogja) a növény gyökere, virágai és levelei.

Hatóanyagai: A gyökér savanyú nyálkája poliszacharidokat, főleg galakturonramnántot, pentózokat, hexózokat és uronsavakat tartalmaz. Valamint körülbelül 30% keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket, és zsírosolajat is tartalmaz.
A levelek és a virágok fő hatóanyaga szintén a nyálka és kis mennyiségű illóolaj.
A virágokat virágzáskor, a leveleket nyáron a gyökereket pedig késő ősszel érdemes gyűjteni.

Gyógyászati hatásai

A gyökérből készült főzet bélbevonó, vízhajtó és bőrnyugtató tulajdonságokkal rendelkezik.
Ezért sebgyógyításban és bőrproblémák esetén lemosónak, száj gyulladásnál öblögetőnek gyomorhurut, bélhurut, gyomorfekély és bélgyulladás (enteritis) valamint krónikus vastagbél gyulladás (colitis) esetén belsőleg fogyasztva használják.

Felhasználása

A levelek és virágok elsősorban forrázatként fogyasztható, így vízhajtó, nyákoldó és bőrnyugtató tea készíthető belőlük, főzetként elkészítve leginkább húgycsőgyulladás és vesekő esetén használatos.
A fehérmályva serkenti a tejelválasztást ezért szoptatós anyáknak is adták régebben valamint hörgőnyugtató hatása is ismert, ezért köhögés, megfázás esetén is hasznos lehet mint köhögés csillapító tea.

Ajánlott írásaink


Felfázás, hólyaghurut és vesekő kezelése gyógynövényekkel