csarabfű

CsarabfűCalluna vulgaris, a hangafélék családjába tartozó évelő, törpecserje féle, mely egész Európában elterjedt. Norvégia nemzeti virága.
A csarbafű dorgja, a friss virágos, leveles hajtásai, melyekből csak a felső 10-15 cm gyűjtik gyógyászati célokra. Az alsó, fás részek gyógyászati célokra nem alkalmasak.

Hatóanyagai; 7% ban cseranyagokat, szaponin anyagokat, flavonoidokat és fenolos savakat, gyantát, nyomokban illóolajat és alkaloidokat tartalmaz.

Gyógyászati hatásai

A csarabfüvet leggyakrabban hugyuti fertőzések kezelésére és vizelethajtónak alkalmazzák. Vizelethajtó hatása miatt vesehomok ürítésére, vesekő kialakulásának megelőzésére, méregtelenítésre, reumás betegségek, ízületi gyulladások ellen is használják.
Cseranyag tartalma miatt hurutos megbetegedések kezelésénél is alkalmazható, ismert enyhe lázcsillapító, nyugtató, altató és izzasztó hatása is. A népi gyógyászat érelmeszesedés ellen is használta.

Felhasználása

A csarabot leginkább más növényekkel együtt használják, reuma, köszvény és felfázás, hólyaghurut esetén. Készülhet belőle forrázat (tea) vagy akár ülőfürdőt is készíthetünk csarab főzet hozzáadásával. Mindkét esetben alkalmazható önmagában vagy más növényekkel együtt, az elkészítés általános szabályai szerint. Mivel önmagában fanyar ízű, így érdemes más gyógynövényekkel együtt használni. Kombinálható csalánnal, zsúrlóval, aranyvesszőfűvel, de levendulát, bodzát is nyugodtan adhatunk hozzá a tea készítéshez.
A csarab latin neve közönséges seprűvirág, mivel régen előszeretettel készült belőle seprű. De nektárdús virágját a méhek is nagyon szeretik, így jó mézelő növénynek számít, a csarabvirágból készül a hangaméz.

Ajánlott írásaink

 

Férfi bajok – tesztoszteron szint és az egészség