A méregtelenítésről szóló sorozat első három részében definiáltuk a mérgek fogalmát, a méregtelenítés szempontjából valamint arról volt szó, hogyan tudjuk kiüríteni a szervezetünkből a tápcsatorna megtisztításával azokat az anyagokat, melyeket összefoglalva mérgeknek neveztünk.

A helytelen életmód és táplálkozás, megváltoztatja a tápcsatornánk belső környezetét, különböző nemkívánatos anyagok rakódhatnak le vagy szívódhatnak föl, melyek aztán a májba, és testünk többi részének sejtjeiben rakódnak le és mérgezik a szervezetet.
A tápcsatornánk fittsége egyrészt a bennünk élő mikroorganizmusok, baktériumok és gombák mennyiségétől és összetételétől függ, másrészt pedig azoktól a hormonális és idegi folyamatoktól, melyek közvetlenül vagy közvetve hatnak a szerveinkre és ezzel a gyomorra vagy a belekre egyaránt.

Egy emberben általában tízszer annyi mikroba él, mint ahány testi sejttel rendelkezünk. Ezek a parányi élőlények, melyek legnagyobb tömegben a vastagbélben élnek, kisebb mértékben de megtalálhatóak szinte az egész tápcsatornában.
A vastagbélben 100-1000 milliárdos nagyságrendben, a vékonybelekben több milliós nagyságrendben de még a viszonylag steril gyomorban is ezres nagyságrendben élnek mikroorganizmusok. Ezen egysejtű lényekből, kb. 500 különböző faj él minden emberben.
A bennünk élő organizmusok egy része kóros folyamatok elindítója és fenntartója, más részük hozzájárul az emésztéshez, a vitaminok képzéséhez és az immunrendszerünk működéséhez is.
Ezért nagyon fontos, hogy milyen baktériumok és gombák, milyen számban és egymáshoz képest milyen mértékben vannak jelen a szervezetünkben.
A bennünk élő élővilág fenntartása, működése és szaporodása vagy pusztulása nagymértékben attól függ, hogy milyen környezetet teremtünk a számunkra.
Ezt a környezetet pedig elsősorban a táplálkozással tudjuk befolyásolni.

Ha ebben a bonyolult rendszerben, valamely típusú mikor organizmus túlságosan elszaporodik, akkor az más mikrobáktól vehet el életteret és ugyanígy, ha valamely faj elkezd pusztulni, annak helyét más fajok vehetik át. Ha pedig egyik vagy másik faj túlszaporodik vagy épp elkezd pusztulni, annak szinte azonnal érezhető következményei vannak.
Gondoljunk csak a közismert Candida albicans nevű gombára, mely normál körülmények között is megtalálható a legtöbb emberben, a bél baktériumflórájának kontrollja alatt. Ha viszont ez a sarjadzó gomba faj valami okból elszaporodik, az egy nagyon szerte ágazó tünetekkel járó és fölöttébb kellemetlen kórképet eredményezhet.
Minden emberre teljesen különböző és egyedülálló mikroorganizmus összetétel jellemző, melyet nagy részben az édesanyánktól öröklünk, születésünk alkalmával és életünk során gyűjtünk össze a környezetünkből.

Amikor valaki méregtelenítést végez, akkor egyrészt a különböző lerakódott anyagokat távolítja el a tápcsatornájából, mint például a zsír, salakok és elhalt baktériumok, melyek egyébként a székletünk jelentős részét is alkotják, másrészt pedig a még élő mikroorganizmusok egy részét is kipucolja magából.
A méregtelenítés alatt, a kiürült tápcsatorna fokozottabban működik, úgy is mondhatnánk, hogy egy speciális edzésen esik át és a regenerációs folyamatok felerősödnek benne.
Ezért nagyon fontos, hogy a méregtelenítő eljárás által megterhelt és kiürített tápcsatornát, hogyan és mivel töltjük fel újra.
Egyrészt a fokozott újra terhelés miatt, másrészt, hogy a fentebb említett bélflóránkat milyen anyagokkal kezdjük el táplálni és ezzel milyen baktériumoknak és gombáknak kedvezünk és melyek működését támogatjuk.

Természetesen a méregtelenítést végezhetjük kevésbé „drasztikus” módszerekkel is, tehát kihagyható a vamana terápia és a beöntés is, ilyenkor még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az étrendre, mert a csökkentett táplálék felvétel által tudjuk elérni, hogy a tápcsatorna kiürüljön és a benne felhalmozódott káros anyagok eltávozhassanak.
Bármely eljárást is válasszuk, a táplálkozásnak nagyon fontos szerepe van a méregtelenítésben és természetesen a méregtelenítés utáni időszakban, amikor az újabb mérgek felszaporodását kívánjuk elkerülni.

A méregtelenítő eljárásoknál ezért néhány napos böjtkúrát mindenképp érdemes beiktatni.
A böjt ideje alatt a cukrot, lisztet (minden típust), alkoholt, állati zsiradékot és a húst mindenképp érdemes teljesen elkerülni, ahogyan az adalékokat és tartósító szereket tartalmazó élelmiszereket is.
Az étrend ilyenkor állhat frissen facsart zöldségek és gyümölcsök levéből 1-2 napig, aztán fokozatosan párolt zöldségekből és barna rizsből, kis szezám vagy kendermag olajjal, kevés fűszerrel, melyek a méregtelenítést elősegítik, mint például a szerecsendió, édesgyökér, máriatövis, zsálya, kurkuma.

Egy hét után visszatérhetünk a normál étkezéshez, mondjuk egy mediterrán típusú étrend formájában de a káros dolgokat érdemes kiiktatni az életünkből, vagy nagymértékben lecsökkenteni a fogyasztásukat.
A böjt ideje alatt és azt követően (leszámítva az első 2 napot) mindenképp nagy hangsúlyt kell fektetni a szervezet mikro tápanyag utánpótlására, melyekhez különböző természetes ételeket vagy akár ellenőrzött forrásból származó és jól átnézett étrend kiegészítőket is érdemes fogyasztani.

Különböző ásványi anyag és vitamin készítményekkel, nagyobb dózisú C-vitaminnal , B-vitamin komplexekkel és egyéb vitaminokkal egy gyors és eredményes regeneráció érhető el, mely által energikusabbá és kiegyensúlyozottabbá válhat a méregtelenítésen átesett ember.
A böjtkúrák alatt a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, napi 2-3 liter vizet mindenképp fogyasszunk, mert nemcsak a vese, belek és érrendszer tisztítását segíti elő, de a megterhelést elszenvedett szervezet működéséhez ilyenkor még elengedhetetlenebb a víz.

Különösen hasznosak ilyenkor a különböző gyógynövényes teák, melyeket méregtelenítéshez és tisztító kúrákhoz ajánlanak. Aloeból, aranypecsétből, bojtorjánból, édesgyökérből, édesköményből, gyömbérből, mentából és egy sor növényből magunk is készíthetünk méregtelenítő keverékeket, melyekhez itt az oldalon is számos receptet olvashat a kedves olvasó.
A méregtelenítés alatt illetve az azt követő böjtkúra alatt, nem szabad erősebb fizikai terhelésnek kitenni a szervezetet, megerőltető munkát, sportot vagy extrém időjárási körülményeket igyekezni kell elkerülni. Séta és könnyed mozgás viszont mindenképp ajánlott.
A méregtelenítés nagyon fontos része a lelki mérgektől való megszabadulás, melyről a következő részben lesz szó részletesebben.

Méregtelenítés 1. rész – helyes személet