A lisztérzékenység napjainkban jelentős számú embert érint, van aki már tudja vagy sejti magáról, hogy a lisztes ételek fogyasztása negatívan befolyásolja az egészségét és van aki nem is sejti, hogy több problémájának a forrása a glutén érzékenység lehet.
Ezért most a táplálék allergiát és a liszt érzékenységet, vagy más néven coelikaliát (glutén intoleranciát) ismertetem, természetgyógyász szemmel és a tudomány mai ismeretei szerint.
Szeretném leszögezni, hogy az ételek és ezen belül a különböző gabonafélék esetében is, alapvetően kétféle „allergiás”reakciót különböztetünk meg.
Az egyik csoport az úgynevezett immunmediált reakció, melyet helyesen táplálék allergiának nevezünk, a másik típus a nem immunmediált reakció, melyet inkább táplálék intoleranciának nevezünk.

Az immunmediált, tehát valós táplálék allergia esetében, az allergén táplálék elfogyasztásakor az immunrendszer azonnali reakciója figyelhető meg, mely az úgynevezett IgE ellenanyag termelésben nyilvánul meg. Ez a reakció nagyon gyorsan lejátszódik és szinte azonnali allergiás tüneteket okoz.
Ilyen allergiák alakulhatnak ki gyakran a dió és mogyoróféléktől, zellertől, ráktól és puhatestűektől.
Ilyen allergén lehet többféle zöldség és gyümölcs is, ahogyan virágporok vagy egyéb állati vagy növényi részek porai.
Az élelmiszer “allergiák” másik csoportját, (ahogy fentebb már említettem) tévesen nevezik allergiának, mert ezek valójában táplálék intoleranciák, mely azt jelenti, hogy az elfogyasztott táplálék valamely alkotórésze olyan élettani folyamatokat indít be a szervezetben, melyek hosszabb távon gyulladásokat és ebből származó elváltozásokat okozhatnak.

A gabonák esetében a gabonák magvaiban található glutén egyik összetevője okoz olyan elváltozásokat a bélrendszerben, mely hosszabb távon károsítja a bélrendszer sejtjeit (bélbolyhokat) így rontja a tápanyagok felszívódását, melyen folyamaton keresztül számos betegség kiváltó oka lehet.
A gabonákban található glutén, más néven sikér egyfajta ragasztó anyag, mely a tésztát összetartja és a kelesztésénél felszabaduló gázok ellenére sem hagyja szétesni.
A glutén  általános összetétele szerint két fehérjéből áll, 75% gliadinból és 25% gluteninből.
A glutén gliadin tartalma felelős a gabonákkal kapcsolatos táplálék intoleranciák kialakulásáért.

A tudományos kutatások eredményei még pontosan nem tárták föl azokat a reakciókat, melyek ezt a fajta érzékenységet kiváltják, de annyi már kiderült, hogy bizonyos genetikai hatások (öröklődő tulajdonságok)  következtében a sejtekben termelődő transzglutamináz (tTGA) enzim túltermelése és a sejtekből való kiszabadulása hoz létre olyan anyagokat a gliadinnal összekapcsolódva, melyet a szervezet immunrendszere idegen anyagként ismer föl és ezért semlegesíteni próbál az immunrendszer segítségével.
Ezen immunválasz eredménye a bélfal és bélbolyhok gyulladása, elhalása és átalakulása.
A belek falának átalakulásával csökken a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, így ez a folyamat, egy sor betegség kialakulásának alapjait képezi.

Bár a lisztérzékenység tünetei, a valódi étel allergiához képest lassabban alakulnak ki és kezdetben kevésbé heves tüneteket okoznak, de ez a táplálék intolerancia is viszonylag hamar 1-3 nap alatt okozhat tünetet, sőt súlyosabb esetekben az étel elfogyasztását követő 1 óra múlva már meg is jelenhetnek olyan kellemetlen tünetek, mint a hasmenés vagy puffadás.
A táplálék intoleranciák esetében létezik még két másik csoport, az egyiknél aminok, monoainok és hisztamin felszabadulását okozó táplálék összetevők okoznak tüneteket, elsősorban az érrendszerre gyakorolt, vazoaktív hatások által (például alkohol intolerancia).
Illetve létezik egy harmadik, nem meghatározott táplálék intolerancia, melybe az előző két csoporthoz nem sorolható eseteket szokták csoportosítani.

Ebben az írásban a glutén érzékenységgel vagy más néven glutén intoleranciával foglalkozunk részletesebben.
A gluténban található, gliadin vagy ehhez a fehérjéhez nagyon hasonló fehérjék elsősorban a búzafélékben (kivétel nélkül mindben) valamint az árpában, rozsban és a zabban vannak jelen.
Bár a zabban található fehérjékkel kapcsolatban még nincs egyetértés, mert több tanulmány is állítja, hogy a zabban található fehérjék nem okoznak táplálék intoleranciát de a tudomány mai állása szerint a diatetikusok és orvosok sem javasolják a zab fogyasztását glutén érzékenység esetén.

Fentebb már volt szó arról, hogy a glutén érzékenységet okozó pontos hatásmechanizmus még nem ismert de egyes folyamatait már sikerült azonosítani.
Így elmondható, hogy amennyiben búzából vagy árpából, rozsból illetve zabból készült ételeket, elsősorban lisztet tartalmazó ételeket fogyasztanak az arra érzékeny embereknél mindenképp kialakulnak olyan élettani folyamatok, melyek hosszú távon károsítják a szervezet működését.

A lisztérzékenység vagy más néven cöliákia okozhat érezhető tüneteket, mint a has puffadás, pókhas, zsíros széklet, súlyosabb esetekben hasmenés és bélpanaszok.
Viszont sokáig lehet tünetmentes is és egy idő után a hipoviatminózis (vitaminhiány) vagy ásványi anyag felszívódási problémák miatt szerteágazó tünetekkel jelenhet meg.
Ilyen panaszok lehetnek a különböző bőrproblémák, bőr allergiák, ekcéma, pikkelysömör illetve légzőszervi allergiák sőt több egyéb allergiának is kiváltó oka lehet.
Később a gyulladásokon keresztül, szív és érrendszeri panaszokat, kiválasztási problémákat, vese elégtelenséget, májfunkciók romlását is eredményezhet és szinte bármilyen betegség közvetett kiváltó okává válhat.

Gyulladt belek, melyek jellegzetes puffadást okoznak (gázhas)

Ezért a glutén érzékenység napjainkra egy széles rétegeket érintő problémává vált. A finomított lisztből készült ételek, már nem tartalmaznak annyi ásványi anyagot és rostot, hogy igazán hasznos tápláléknak minősüljenek, a környezeti mérgek és emésztőrendszeri túlterhelések hatására egyre több embernél alakul ki a glutén érzékenység, még akkor is ha ennek jelen pillanatban nincs tudatában, ezért mindenképp célszerű ezt figyelembe venni, pláne akkor ha valakinek olyan tünetei vannak, melyek forrása pontosan nem beazonosítható.

Összefoglalva
Élelmiszerekre, illetve különböző élelmiszer összetevőkre reagálhat az emberi szervezet, a normális reakcióktól eltérően, allergiás módon (életveszélyes is lehet) vagy intoleranciával is, mely közvetlen életveszélyt nem okoz ugyan de közép és hosszú távon károsíthatja a bélrendszert és ezzel a csökkent tápanyag felszívódás és vitamin és ásványi anyag hasznosuláson keresztül több betegség alapjait is megteremtheti.
Bizonyos gabonákban, búzafélék, rozs, árpa, zab (ez utóbbiról nem egységesek az álláspontok) olyan fehérjék találhatóak, melyek az arra hajlamos embereknél, könnyen okozhatnak táplálék intoleranciát, akár hosszabb ideig is tünetek nélkül.
A táplálék intoleranciákat sok esetben klinikai tesztekkel sem lehet kimutatni, viszont az intoleranciát okozó ételek kerülésével és a szervezet öngyógyító mechanizmusainak elősegítésével, több betegség tünetei csökkenthetőek illetve maguk a már kialakult betegségek is gyógyíthatóak.