ellentétek

A depresszióról szóló  “Amikor a világ sötétté válik” című korábbi írásomban, röviden ismertettem a depresszió fajtáit és kialakulásának pszichológiai és élettani folyamatát. A második részben a gyógyszerek hatásmechanizmusait és a gyógyszer fogyasztásban rejlő problémákat mutattam be röviden.

Most vizsgáljuk meg a depressziót energetikai vagy biofizikai szinten

A negatív gondolatok és érzelmi állapotok szorosan összefüggnek egymással. A negatív gondolat is válthat ki negatív érzelmet és egy meglévő negatív érzelem is kelthet életre negatív gondolatokat, tehát ez egy rendkívül összefüggő és egymást erősítő rendszer.
Ugyanakkor mindennek a másik oldala, hogy a pozitív érzelmek és pozitív gondolatok, ugyanilyen összefüggésben működnek. Tehát kiváltják és erősítik egymást.

A depresszió kezelés lényege annyi lenne tehát, hogy cseréljük fel a negatív érzelmeket és negatív gondolatokat pozitívra és megoldódik a depresszió és egyáltalán az életünk minősége is.
Nem is ritkán hallani, „Légy pozitív. Gondolkodj pozitívan”.
Sajnos jelen kor embere nem nagyon akar foglalkozni semmivel. Instant világban élünk és minden megoldást készen akarunk megkapni, akár pirula, akár egy tömör igazság formájában, ezért ezt a rövid gondolatot nagyon sok ember nem tudja magáénak vallani és nem tudja megvalósítani.

Félelem, mint fél elem

Az energetikai folyamat lényege a depresszió esetén, hogy az ember elméjében, vagy nyugodtan nézhetjük megfoghatóbb anyagi minőségben is, tehát mondhatjuk, hogy idegrendszerében, egy energetikai megbomlás tapasztalható. Megjelenik benne egy fél elem, a félelem.
A magyar nyelv nagyon találóan és körül íróan alkotja a kifejezéseit, ezért ebben a szóban, amely a negatív érzelmi állapotok alapját képző érzést írja le, kifejeződik, hogy egy fél elemről beszélünk. Egy olyan energetikai elemről, mely egy teljes egyensúlynak csak a felét adja.

A félelem egy normális és létfontosságú emberi érzelem. Szükséges, hogy a világban tapasztalható dolgokhoz rendeljünk valamiféle viszonyulási érzelmet. Ha mindenhez vonzódnánk, akkor az életünk komoly veszélyben lenne. Ezért azokhoz a dolgokhoz, melyek számunkra pozitív hatást hoznak vagy hozhatnak, vonzódunk és keressük az életben. Melyek negatív hatást, halált, fájdalmat, szenvedést stb. ígérnek, azokat pedig megpróbáljuk elkerülni és ehhez a félelem érzése nagyon megfelelő érzelmi állapot.
Az ember a félelmeit elsősorban megtanulja. Általában életének első három évében mindenki megtanul félni, mert vannak olyan hatások melyeket már ekkor negatívan élünk meg.
Természetesen a félelmeink forrásai egész életünkben gyarapodhatnak, elsősorban azokkal az élethelyzetekkel amit megélünk vagy amiről elhitetik velünk, hogy megélhetjük majd és negatív hatással lehetnek ránk.

A depressziók alapja legmélyebben, mindig egy vagy több dolog, esemény, élethelyzet iránt érzett félelem, mert úgy érezi az ember, hogy valamit el akar kerülni.
A félelem egy olyan biokémiai és mentális készültségi állapot, ahol a szervezet mind a veszélyforrás elkerülésére kialakított mentális elemzésekkel, mind a szervezet energetikai rendszerének fokozott készenlétben tartásával fokozatosan arra vagy azokra az eseményre fókuszál amit el akar kerülni vagy túl akar élni. Tehát egy életben maradáshoz és létfenntartáshoz szükséges érzelemről beszélünk.

Az egész-ség, amikor minden egyensúlyban van

De ahogy ezt fentebb említettem, ez csak egy fél elem, tehát ha folyamatosan ez az érzés él az emberben, akkor energetikailag csak egy oldalát éli át az életnek, azaz az elhatárolódás, feszültség, szorongás, felkészülés a legrosszabbra állapotot.
Márpedig az egészséghez, tehát az egész-ség állapotához, nem csak erre van szükség, hanem a másik energetikai állapotra is, ahol az ellazulás, a elégedettség, a biztonság érzése, az öröm és a szélsőségesebb oldalon az eufórikus öröm található.

Ha az ember érzelmi állapotait szeretnénk egy skálán felvázolni, akkor a szélsőségesen rettegéses állapottól, mely a halál küszöbén lehet jellemző, a félelmekkel teli állapotokon keresztül, az enyhe szorongáson át egy nulla állapotba tudnánk jutni, ahol egy stabil, szinte érzelem mentes állapot lenne az origó (mely szinte csak egy rövid pillanatra élhető meg).
A skála pozitív oldalán az enyhe jóérzéstől, ellazultságtól a pozitív várakozáson keresztül, az izgatott öröm majd végül az eufórikus öröm állapotáig lehetne eljutni.

A skála tényleges két végén nem tudjuk mi van, azaz mi van a halál állapotában és mi van, ha valaki az eufórikus öröm fölé tud kerülni. Lehet, hogy ez az állapot, legalább is tudományos eszközökkel, neuro-biológiai és bio-kémiai szinteken teljesen egyforma, vagy nagyon hasonló és ez esetben nem is egy egyenes skáláról, hanem egy körfolyamatról beszélnünk. Erre léteznek már kutatások, de ezekről egy későbbi cikkben szándékozom írni.

Ezért ha a depressziót energetikai szinten nézzük, elmondható, hogy egy olyan állapot, ahol bizonyos erők, energiák, melyek minden esetben jelen vannak minden emberben, túlsúlyba kerülnek és megbontják azt az összhangot, mellyel egy kiegyensúlyozott és stabil életet lehet élni, ezzel egyidejűleg más energiák pedig lecsökkennek, mint az életöröm, pozitív gondolatok, pozitív érzelmek.
Ezért a depresszió kezelés lényege, hogy ezeket az energiákat összhangba hozzuk. Ne akarjunk megszűntetni minden negatív gondolatot, érzelmet mert az is egy energetikai egyensúly megbomlást eredményez (és egyébként nem is normális). Inkább arra kell törekedni, hogy a pozitív energiákat erősítsük és a negatív erőket csökkentsük. így valahol meglesz az igazi összhang.

Egy dolgot viszont mindenképp szem előtt kell tartani. Minden betegség kialakulásához idő kell, ugyanígy idő kell annak gyógyulásához is. Ez a megállapítás különösen igaz a depressziós állapotok esetén. Tehát a betegség felismerés és a gyógyulásra való elhatározás után, időt kell hagyni a gyógyulásra és menet közben a kis eredményeket is értékelni kell.

Az következő részben a depresszió és alvászavar alternatív kezelési lehetőségeivel foglalkozom.

A témához kapcsolódó további írások

 

A meditáció alapjai – válts tudatállapotot