allergia

Az allergia egy közismert és több tünetből álló betegség. Biológiailag megközelítve, röviden úgy értelmezhető, hogy az allergiás ember szervezete, az allergén anyagot – ami lehet virágpor vagy bármilyen egyéb por (házi por, szénapor stb.) illetve bármilyen egyéb anyag, állati szőr vagy pl. élelmiszer – nem képes elviselni.

Az immunrendszer működése

Az allergia lényege, hogy a szervezet az allergén anyagot mérgezőnek értékeli, és az immunrendszer megpróbálja azt semlegesíteni.
A modern orvostudomány már egy jó ideje tudja, hogy az immunrendszerünk az idegrendszerünk szerves része. Az immunsejtek termelődése, aktivitása és reakciói nagyban függnek a szervezet általános fizikai és mentális állapotától.
Az immunrendszer működéséről röviden, annyit érdemes tudni, hogy különböző típusú immunsejtek alkotják, melyek a csontvelőben és a nyirokrendszerben képződnek, de a belek, a bőr és a különböző belső elválasztású mirigyeink is közvetlen hatással vannak a képződésükre és így az immunvédekezésre.
Az immunsejtek többféle módon képezik az ember belső védelmi rendszerét.
Vannak immunsejtek, melyek úgynevezett fagocitózissal (pl. granulociták, makrofágok vagy monociták) azaz bekebelezéssel pusztítják a kórokozókat és testidegen anyagokat.
Egész egyszerűen ezek a sejtek, ha olyan anyaggal találkoznak, amit potenciális veszélyforrásnak érzékelnek, a felületükön lévő érzékelők által azonosítják és bekebelezik ezeket a kórokozókat és elpusztítják őket, miközben maguk is elpusztulnak.
A szervezetünkben, különböző fertőzések hatására megjelenő genny, nem más mint ezen elpusztult sejtek és általuk elpusztított kórokozók (enzimesen lebontott) maradványai.
Vannak immunsejtjeink, melyek nem bekebelezik a kórokozókat, hanem olyan sejtmérgeket, ellenanyagokat termelnek, melyekkel semlegesítik vagy megmérgezik az általuk veszélyesnek tartott antigéneket ( antigén = szervezet számára veszélyes szerves vagy szervetlen anyag).
Az immunrendszerünk működése, nagyon leegyszerűsítve nagyjából így írható le.

Az allergiás reakció

Az allergiás reakció pedig ezen alapszik. Tehát mikor a szervezet találkozik egy olyan anyaggal, allergénnel, amit veszélyesnek ítél meg, akkor az immunrendszer sejtjei, a programuk (genetika) és a szervezetre gyakorolt hatásuk alapján, elkezdik semlegesíteni az allergén anyagot.
Ez lehet a fentebb említett fagocitizmus, azaz az idegen anyag bekebelezése és enzimes szétbontása de lehet az idegen anyag ellen termelt ellenanyag kiválasztása is.
Hogy mikor és mely esetben, pontosan mi történik az nagyon bonyolult és teljességében még nem is értett mechanizmus.
A lényeg, ha a szervezet valamiért egy anyagról, baktériumról, fehérjéről azt „gondolja”, hogy számára ártalmas, akkor elkezd küzdeni ellene.
Ezen küzdelem, azaz az immunválasz eredménye, hogy gyulladásba jönnek a nyálkahártyák, akár az orrban, garatban, tüdőben, vagy akár a szemben, vagy épp a belekben. Ezen gyulladások okozzák a klasszikus allergiás tüneteket.
Megnő a szervezetben a hisztamin mennyisége, amely egy gyulladást keltő anyag. Pontosabban az immunsejtekben képződik és a kórokozók elpusztításában is szerepet játszik.
A gyulladások és az aktív immunválasz miatt fokozódik más hormonok mennyisége, mint az adrenalin vagy a kortizol, mert ezekre szükség van a fokozott válaszreakció és a növekvő szervezeti terhelés biztosítására és egy sor egyéb folyamat indul be.

Ezeknek az anyagoknak többrétű hatásuk van, például a hisztamin szerepet játszik az immunválaszban de például serkenti a gyomorsav kiválasztást is.
Tehát az immunrendszer „élesedése”, aktivizálódása hatással van az egész szervezetre és több szerv működésére is. Ezeket a folyamatokat viszonylag jól ismerjük.
A fentiek miatt van az, hogy az allergiás reakciók szerteágazó tüneteket okozhatnak és egy sor egyéb tünetet és később betegséget is megalapozhatnak.

Az allergia és a gyógyszerek

Az allergiára adott gyógyszerek sem segítenek a probléma megoldásában, csupán a tüneteket kezelik.
Az allergiának a sajátossága, hogy általában megjelenik valamely formában, mondjuk egy kezdődő szemviszketés és enyhe orrfolyás bizonyos időszakban, vagy köhécselés, tüsszögés és később kínzó tüneteket okozó betegséggé fejlődik.
Nagyon gyakran újabb allergiák jelennek meg, gyakoriak a keresztallergiák, mikor egy pollen vagy élelmiszer allergiához más élelmiszer vagy pollen allergiák is társulnak.
Ilyenkor jön az allergia vizsgálat ami a legtöbb esetben már több allergiaforrást is megnevez és ezzel a betegségtudatot csak fokozza. A különböző allergia elleni gyógyszerek nem gyógyítják a betegséget, csupán elnyomják a tüneteket ezzel viszont durván beavatkoznak a szervezet összetett rendszerébe és hosszú távon más betegségeket alapoznak meg.
Természetesen néha már elviselhetetlen az allergia gyógyszerek nélkül és rendkívül súlyossá is válhat, ezért mindenképp érdemes orvossal konzultálni ilyenkor.

A következő részben az allergia kialakulásának okait mutatom be.

Ajánlott írásaink

Érzelmi intelligencia – ahol az igazi döntések születnek