Az egészség definícióját az Egészségügyi Világszervezet (WHO), úgy határozta meg, hogy „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota nem csupán a betegség hiánya”.

Testi egészség: Az az állapot, amikor a testünk folyamatai jól működnek, a szervek és szervrendszerek kifogástalanul ellátják a funkcióikat, a testben lejátszódó fiziológiás és energetikai folyamatok jól működnek és a testben semmilyen kóros túlműködés vagy alulműködés nem tapasztalható.

Lelki egészség: Azt jelenti, hogy az ember személyisége az életszakaszának megfelelően fejlett, képes ehhez mérten a társas kapcsolatainak létrehozására és képes a külvilághoz alkalmazkodva az őt ért pozitív és negatív hatások, társadalmilag elfogadott feldolgozására.

Szociális egészség: Ha az ember a szociális környezetével összhangban képes élni, adottak a lehetőségei a megfelelő életkörülmények kialakítására, működnek a társas kapcsolatai (családi, partner, baráti, munkahelyi és egyéb szociális kapcsolatok).

Nem nehéz belátni, hogy ezen tényezők azaz ez a három fő terület egymással szoros kölcsönhatásban van, hatnak egymásra és ezzel a teljes egészégi állapot egyensúlyára.

Ha bárkinél bármelyik tényező megbomlik, akkor az általában a másik két területet is érinti.
Fontos elfogadnunk, hogy mindhárom terület folyamatosan ki van téve a környezeti hatásoknak és ezzel az általános egészségünk megőrzésének titka, hogy mindhárom területen a harmóniára és a megfelelő működésre törekszünk.

Testünkben nagyságrendileg 100 ezer milliárd testi sejt van, melyek egyenként átlagosan 7000 kémiai reakciót bonyolítanak le másodpercenként. Ebből is elképzelhető, hogy milyen bonyolult működési folyamatok együttese biztosítja a test tökéletes működését.
Testünkben még a testi sejtjeink számát is meghaladó számú, egysejtű, baktérium, gomba él, velünk szoros összhangban. Ezek a parányi élőlények nagyon sok fontos folyamat hasznos részét képezik az emberi szervezetben, amelyek szintén szükséges a tökéletes működéshez. Ha ezen mikroszkopikus élőlények száma vagy egymáshoz viszonyított aránya jelentősen megbomlik, az is komoly betegségek alapját képezhetik.

Ezen kívül a szervezetünk a nap 24 órájában küzd különféle kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal melyek nagy számban jutnak testünkbe nap mint nap. Ha az immunrendszer megfelelően működik, ezen kéretlen idegenek nem tudnak megbetegíteni bennünket, ám ha az immunrendszer túlterhelt vagy alulműködik, akkor ezen kórokozók hatására meg tud bomlani az egészségi állapotunk és a test megbetegszik.
Az immunrendszerről mára már tudjuk, hogy tulajdonképpen az idegrendszerünk szerves részét képezi és nem különálló egység. Így a mentális megterhelések, a stressz (negatív stressz) állapota képes rontani az immunrendszer hatékonyságát, melynek következtében könnyebben alakul ki a betegség.

Az orvostudomány mára már egységesen elfogadja, hogy a betegségek túlnyomó része (85-90%) az ember mentális működésének következménye.
Az idegrendszer és a vele szorosan összefüggő belső elválasztású mirigyek, együttesen alkotják a neuroendokrin rendszert, mely a külvilágból származó és a test szerveitől érkező ingereket értelmezi és azokra idegi és hormonális válaszokat ad, ezzel – többek között – kialakítva az általánosságban csak stressznek nevezett reakciót.

Sellye János, híres magyar stressz kutató az alábbiak szerint fogalmazott: „ Mindegy, hogy kellemes vagy kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hisz e nélkül nem élnénk csak vegetálnánk”.

Fontos leszögezni, hogy alapjában véve a stressz egy élettanilag fontos reakció, melyben megkülönböztetünk ún. distressz és eustressz reakciókat. Míg az első a negatív, azaz hosszú távon káros stresszt jelöli az eustressz a pozitív, motiváló, jutalmazó stressz reakciót jelenti.
Mindkét stressz fajta fontos része az emberi életnek de megfelelő mértékben és az adott funkciót nem meghaladva vagy eltúlozva.
A stressz tehát helyén kezelve segíti az életünket, hisz gondoljuk csak el ha az emberek sosem éreznének semmilyen félelmet vagy ebből adódó szorongást milyen sok baleset történhetne vagy épp mennyire erőszakossá válhatna a társadalom.
De legalább ilyen káros lenne, ha sosem lennénk pozitív értelemben izgatottak, nem tudnánk semminek kitörő lelkesedéssel örülni vagy nem dolgozna bennünk az a motiváló erő, mely pozitívan hat a munkánkra, kreativitásunkra vagy épp emberi kapcsolatainkra. Tehát itt is fontos az egyensúly állapota.

Összegezvet: Aki törekedni akar az egészsége megőrzésére vagy helyreállítására, az törekedjen mind a testi mind a lelki egészségét és szociális jólétét egyensúlyban tartani és ápolni.
Ezekhez adunk inspirációkat és információkat a további cikkeinkben.

Stressz kezelés a mindennapokban