A Gjána vagy kiejtve Dzsnyána jóga, a tudás és a bölcsesség jógája. Gjána szanszkrittül tudást jelent.
A gjána jógai a valóságot, a teljes valóságot igyekszik megismerni és ehhez a tudást és a bölcsességet használja. A valóság megismerését pedig a gyakorláson keresztül éri el.

A gjána jóga is a jáma és nijáma elveire épül de egy kicsit más csoportosítás szerint.

A gjána jóga négy fő alapelvre épül

Vivéka – helyes megkülönböztető képesség
Vairágja – lemondás
Shatszampatti – a hat kincs
Mumukshtvá– folytonos törekvés Isten felé
Vivéka – helyes megkülönböztető képesség

Vivéka – helyes megkülönböztető képesség

A vivéka a tudás legtisztább formája. A tudást pedig a lelkiismeretünk közvetíti számunkra. A gjána jóga a lelkiismeretre úgy tekint, mint valami eredendően tiszta és legmélyebb lényegiségünk értelmére. Minden ember ha tiszta szívvel gondolja át a dolgokat, nagyon is jól tudja, hogy mit kellene tennie csak sokszor a vágyak elnyomják a lelkiismeret hangját és eltorzítják annak üzenetét.

Vairágja – lemondás

A vairágja azt jelenti, hogy elérjük a szabadság azon állapotát, mikor a földi javaktól végleg el tudunk szakadni és megszabadulunk az érzéki kielégítéstől, mert azok nem a teljes valóság, hanem annak csak részei. Ebben az állapotban csak egyetlen dolog marad, az Isten vagy Örökkévaló mindenség, amely állandó és örökké változatlan melyet Átma nak nevez.
Az Átma olyan, mint a tér. A tér mindig tér marad, nem lehet sem elégetni, sem felszabdalni.
Ha falakat emelünk, legfeljebb különálló, „egyéni” kamrákat hozunk létre. Maga a tér ezáltal mit sem változik, s ha egy napon a falak eltűnnek, ismét csak az egységes, végtelen tér marad.

Shatszampatti – a hat kincs

Sham – az érzékek és az elme visszavonása
Dam – az érzékek és az elme ellenőrzése, tartózkodás a negatív cselekedetektől, tehát a teljes erkölcsösség.
Uparati – a dolgok felett állás
Titiksha – állhatatosság, fegyelem, a kitartás, a nehézségek legyőzése
Shraddhá – a szent iratokba és a Mester szavaiba vetett hit és bizodalom
Samádhán – céltudatosság, célirányosság. Semmi sem téríthet el a céltól, hogy elérjük a megvilágosodást, az eggyé válást a mindenséggel.

Mumukshtvá – folytonos törekvés Átma felé

A mumukshtvá a szívünkben égő vágyakozás Isten megismerésére és a vele való eggyé válásra.
A legfelsőbb tudás Átma Gjána és az igazi Önvaló (Lelkünk) megismerése és ezáltal az eggyé válás Istennel, a gjána jógi legvégső célja. Ehhez a szent iratok tanulmányozása, a tudás megszerzésén keresztül a bölcsesség megszerzése a cél. A tudás megismerésével, a gjána jógi gyakorolja a tudást és ebből építi a bölcsességét. Mellyel végül képes a megvilágosodásra és az eggyé válásra.

A négy fő jóga irányzat filozófiája, hogy a mindenség, Átma az ember számára megismerhető és ehhez a jóga útja vezet.
A rádzsa jógi egy 8 lépcsős rendszerben jut el a tökéletes meditáció állapotáig, melyben képes az eggyé válásra és ezzel a megvilágosodásra.
A karma jógi az elfogadáson keresztül és a karmáját fejlesztő tetteken, önzetlen cselekvésen keresztül éri el ugyanezt.
A bhakti jógi a szeretetbe vetett mélységes hitét gyakorolja és minden cselekedetét a szeretet járja át.
A gjána jógi a bölcsesség megszerzésén keresztül kapcsolódik a mindenséghez.
Mind a négy fő irányzat azonban a teljes erkölcsösség és jó szándék, a nem ártás elve alapján épül föl.

A jóga szó a szanszkrit judzs tőből keletkezett, mely összekapcsolódást és igába fogást egyaránt jelent. A jógi a tudatát uralja, igába fogja az összes energiát, mely a testét irányítja és ezzel a tudatossággal és önfegyelemmel kapcsolódik Istenhez és él az univerzális törvények szerint.

J.Krisztó

Karma jóga – a cselekvés jógája