Az álomfejtés ősidők óta része az emberi kultúrának. Nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a tudatunkkal alvás alatt, bár számos biokémiai megfigyelés született már az agy működéséről és az alváskutatás is külön tudományterületnek számít napjainkra, de mégis rengeteg még a rejtély ezen a területen.
Freud óta az álomfejtés a pszichológia és azon belül a személyiség elemzés egyik igen fontos területévé vált. Álmainkban aktiválódnak a tudatalatti tartalmak és feldolgozódnak az éber állapotban tapasztalt helyzetek. A pszichológia és álomfejtés tudományának fontos tényezői az archetípusok.
Archetípusok
Az archetípusok tulajdonképpen személyiség részek. Minden emberben minden archetípus megtalálható. Valamelyik erősebb, valamelyik gyengébb, de mindegyik jelen van valamilyen mértékben.
Az archetípusokat a hagyományokból ismerjük, mesékben, történetekben jelennek meg bizonyos személyek, melyek tisztán hordozzák az archetípusra vonatkozó tulajdonságokat. Tulajdonképpen tisztán behatárolható karaktereknek is nevezhetnék őket.
Ezek az archetípusok beépülnek a személyiségünkbe és a tapasztalásunk által kifejlődnek bennünk, az érzés és élményvilágunk által felépített személyiség típusokká.
Életünk során ezek a bennünk élő archetípusok határozzák meg a személyiségünket és más emberekhez, valamint a világhoz való viszonyunkat.
Az árnyék
Az emberi személyiség legsötétebb oldalát Árnyéknak nevezték el. Ez az általunk vélt, legsúlyosabb jellembeli hibák és gyengeségek megtestesítője, melyeket leginkább kerülni szeretnénk. Minden embernek van Árnyék személyisége, ami ha az álmainkban jelenik meg és ott az álmodóval mindig azonos nemű.
Az árnyékot általában elnyomjuk, tagadjuk, nem veszünk róla tudomást, a tudatalattinkba száműzzük, mivel félelmet kelt, ezért nem tanulunk meg bánni vele.
Ellentétes nemű önmagunk
A személyiség részünk másik két érdekes része, az ellentétes nemű részünk melyet nők esetében Animusnak, férfiak esetében Animának neveznek.
A férfi Animája (azaz női fele) megtestesít minden olyan dolgot, ami ösztönös, női és érzékeny. Nőknél az Animus a férfias tulajdonságokat képviseli, mint a logika és a tárgyilagosság. Ha sikerül ellenkező nemű személyiségünkkel összhangba kerülni, és annak elfogadni, ami valójában, akkor ezzel egészséges alap teremtődik a másik nem megértésére és a saját belső életünk iránti nyitottságra.
Fejlődés a konfliktusok meghaladásával
Az egyes archetípusok (személyiség részek) között az érési folyamat során fellépő konfliktusokat NE fojtsuk el még akkor sem, ha fájdalmas, mert az elfojtással Árnyékunk részévé tesszük, ezáltal tudatalattinkba száműzzük és azok később folyamatosan olyan ösztönös cselekvésre sarkallnak minket, amit nem tudunk kontrollálni, ezáltal romboljuk vele környezetünket, kapcsolatainkat.
Ha tehát álmainkban megjelenik egy ellentétes nemű valaki, nagy valószínűséggel saját ellentétes nemű személyiségünkkel kerültünk konfliktusba, ezt próbáljuk megérteni és meghaladni, hogy a személyiségünk ezen részével is összhangba kerüljünk, ezáltal fejlődhetünk és fejlődhetnek emberi kapcsolataink is.
Ha az árnyékunkkal találkozunk az álmainkban, azaz olyan tulajdonságokat élünk meg, akár az álomban megjelenő másik személyen keresztül (aki az álmodóval ellentétes nemű), melyeket ébrenlétben igyekszünk tagadni, elutasítani vagy elfojtani akkor az álomra visszaemlékezve éber állapotban, el lehet kezdeni ezen tulajdonságokra figyelni és egyenként elfogadni majd meghaladni őket.
Főbb archetípusok
1. Az Én
2. Az Árnyék
3. Anima
4. Animus
5. Ego (Belső Én)
6. A Hatalmas Anya / Földanya
7. A Női Én
8. A Bölcs
9. A Férfi Én
A Bölcs
Ez az elsődleges archetípusa a férfi átfogó énjének. Ő az, aki az összes olyan férfi tulajdonságot magában hordozza, amely ténylegesen felismerésre került, és az egyén személyiségébe beépült. Amikor az ember felismeri, hogy az egyetlen megfelelő vezérfonal belőle ered, azaz a válaszok belül keresendők, akkor álomban gyakran felbukkan a bölcs ember (gyakran egy idős személyen keresztül). Úgy tűnik, mintha ezen archetípus megjelenését az álmodó elkeseredése váltaná ki. Amint az ember eléri a mélyen a tudatalattijában lévő tartalékait, megjelenik egy barát és vezető, aki az ösztönzés és felismerés forrása lehet, aki tanácsot ad, és aki a szükséges döntések meghozatalában az álmodót támogatja. A bölcs ember alakjában érzékenység, érzelem, gondolkodás és intuíció egyesül.
A Férfi Én
Az intellektuson, a logikán, és a tudatos értelmen keresztül fejeződik ki. A technikai beállítottságú nyugati világ a férfiakat arra ösztönzi, hogy intuícióikat tagadják meg, és a nélkül hozzanak döntéseket. A természeti népeknél azonban éppen fordítva történik mindez. Sokkal erősebben kötődnek még a Földhöz, a természethez, ezért intellektusuk kevésbé iskolázott. Döntő fontosságú, hogy egyensúly jöjjön létre az intellektus és az érzelem, a tudatos és a tudattalan én között. A veszélyekkel teli álom arra figyelmeztet, hogy esetleg túlzott mértékben belevész az illető az értelmi megfontolásokba, elhanyagolva az érzelmi, intuitív oldalt. A tudatalatti, a beérkező információkat összehasonlítások, és szembeállítások alapján válogatja szét. Az emberben a belső és külső én, a férfi és a női személyiségrésze közötti belső konfliktus tudatosulása, gyakran az álmokban ellentétpárokként jelenik meg, mint férfi/nő, fiatal/öreg, okos/buta. A két véglet közötti ingadozás egy ideig eltarthat. Lehetséges, hogy az egyik olyan álmot, ami a férfioldallal kapcsolatos megértést segíti elő, egy olyan álom követi, amiben viszont a női oldal áll a középpontban.
A Hatalmas Anya / vagy Földanya
Ez az archetípus az összes pozitív és negatív női aspektust képviseli. A nő tökéletes teljességére utal. Fontos, hogy érzéseinket, érzelmeinket, gondolatainkat és intuícióinkat eszközként alkalmazzuk, ne fegyverként. Nem csak az anyai részét jelenti meg a nőnek, hanem sokkal inkább a spirituális énjét. Minden élőlény, és az élet folyamataival kapcsolatos ösztönös tudás a Hatalmas Anya területéhez tartozik.
A Női Én
Minden egyes nő a nőnemű energia megtestesítője, ezáltal különleges bejárása van az ösztönök és érzelmek világába. A nők képességei az érzékenység, érzelem, értelem és intuíció útján jutnak kifejezésre. Ismeri az élet, a halál, és az újjászületés körforgását. A teljesség és a gondoskodás megtestesítője, de ugyanakkor az erotikáé és a földközeliségé is.
A nő a maga pusztító erejével kegyetlen is tud lenni, nem értve azt, hogy miért kell tökéletlen dolgokat fenntartani. Minden nő arra törekszik, hogy az összes funkciót minél teljesebb módon kiélhesse.
Az Anima
Az Anima a férfi lényének érzelmi és intuitív oldalát jelenti.
Kezdetben az Anya az, aki a nőiesség képét a férfiba táplálja, később az összes nő, akivel a férfi kapcsolatba kerül, befolyásolja az erre vonatkozó elképzelését, és egyben elősegíti saját személyiségében a nőies erők összefonódását.
Ez a női alak az álomban megjelenhet teljesen ismeretlen nőként, vagy az álmodó által ismert nők bizonyos részeként, de megmutatkozhat akár Istennő formájában is.
Az Anima gyakran akkor jelenik meg álmokban, amikor a férfi elutasítja saját női részeit, és megpróbálja teljes lényét férfiasságba kényszeríteni. (Érdekes felvetés lenne megnézni, hogy a macho típusú férfiak álmaiban hányszor szerepel Animájuk. Szerintem állandóan, hiszen ők erősek férfiasak akarnak lenni, elutasítva ezzel saját érzékeny női részüket.) Ebben az esetben kivesznek belőle az olyan tulajdonságok, mint a gyengédség, az engedelmesség, és az érzékenység.
Amint az álmodóban jobban tudatosodik női oldala, képesebb lesz arra, hogy valódi, mély érzelmeket éljen át, és kifejlesszen olyan női tulajdonságokat, mint a spontaneitás, fogékonyság, érzékenység, alkalmazkodási képesség. Ha nem sikerül ezen női tulajdonságokat személyiségébe beépíteni, akkor rideg, mogorva, vagy felelőtlen embernek fogják tartani.
Az elnyomott női oldal szeszélyesség és dührohamok útján törhet ki, így hívja fel magára a figyelmet. Ha egy férfi nem tud hozzáférni Animájához, akkor folyamatosan kivetíti negatív női énjének képét azokra a nőkre, akikkel kapcsolatba kerül, és nem érti, hogy lehet az, hogy látszólag minden nőnek ugyanolyan hibái vannak.
Az Anima csak akkor válhat segítő erővé, ha a férfi szembe néz saját lényének romboló részével, és megtanul a rendelkezésre álló energiával megfelelően bánni.
Az Animus
A női személyiség férfi megnyilvánulása. Az Animust a férfiakhoz fűződő fiatalkori kapcsolatok alakítják. Ha azok a férfiak, akikkel ilyenkor a fiatal nő érintkezésbe lép, nem fejlődtek ki saját lényüknek megfelelően, akkor ez később a nő Animusában tükröződik vissza.
Csak akkor szolgálhat egy nő Animusa arra, hogy a nő férfias tulajdonságait megvilágítsa, ha azt énje részeként elfogadja, és teret biztosít számára.
Az álmokban az Animus azért jelenik meg általában, hogy a nőt figyelmeztesse személyiségének férfias részeire, azaz arra, hogy férfias részének túl kevés figyelmet szentelt. Ha viszont egy nőt az Animusa irányítja, ez makacsságra és önzésre vezethet, valamint ahhoz az érzethez, hogy általában az élet, és konkrétan a férfiak adósak neki valamivel. Az Animus megjelenése arra figyelmeztet, hogy a személyiség azon oldala szorul fejlesztésre, amely ítél anélkül, hogy értékelne, és stratégiákat épít anélkül, hogy szigorú lenne.
Egy nő esetében is előfordulhat, hogy Animusát a környezetében élő férfiakra vetíti ki. Ha ezt nem tudatosítja magában, akkor a férfiak állandóan csalódásérzetet fognak kelteni benne. A férfias oldalát ki nem élő nő kapcsolatai pedig mindaddig újra és újra zátonyra futnak, míg képes nem lesz arra, hogy ennek tényleges okait felismerje.
Az álmok alkalmat adnak arra, hogy azokat a tulajdonságainkat megközelítsük, amelyek senkihez sem hasonlatos személyiséggé tesznek bennünket. Amikor álomban kapcsolatba lépünk ellentétes nemű személyiségünkkel, az lehetőséget ad arra, hogy az ott tapasztalt tulajdonságokat áthozzuk az ébrenlétbe, és hasznosítsuk azokat.
Az Ego (Belső Én)
Meg kell jegyeznem, hogy az ezoterikus irodalomban az Ego szót másra használják, ott nem segítő, hanem inkább visszafogó tényező. Itt az álomfejtésben azonban az Ego segítőt jelent. Én szívesebben használnám rá a Belső Én kifejezést, de C.G.Jung az Ego szót használta erre az archetípusra.
Az álomfejtésben az Ego az ember lehetőségeit képviseli, mindig jelen van, de a személyiség fejlődési igénye elnyomja. Az emberben megvan a hajlam arra, hogy Animusát / Animáját / Árnyékát elnyomja. Mivel az emberi képességek a jövővel szoros kapcsolatban állnak, (Egy képesség, ötlet kialakulása alakítja a jövőnket) ezért az Ego az álmodót először olyan alakban közelíti meg, hogy bátorítsa a továbblépésre, a fejlődésre. Később ez az alak a teljesség szimbólumává léphet elő, akivel az álmodó itt és most együttműködhet, szövetkezhet, egy biztos jövő felépítésének érdekében.
Az Ego tehát utat mutat, segítőként jelentkezik, belső igényként, inspirációként. Az egyes emberek egyénenként különböző módon élik meg ezt a helyes irány felé vezető spirituális érzést, de ennek tudása mindenképpen Jó és hasznos.
Döntő fontosságú megérteni azt, hogy minden egyes dolog végső soron egy nagy egész részét képezi. Amikor ennek az archetípusnak a képei – Guru, Isten, Szent állat, Kereszt, Mandala vagy más geometriai forma – megjelennek az álomban, annak üzenete az, hogy az álmodó készen áll arra, hogy a személyiségét kiteljesítse.
Az ilyen jellegű álmok azt mutatják, hogy eljött az idő, hogy az Énünket (Az ezoterika ezt hívja Egonak) a központból háttérbe szorítsuk, és megnyissuk magunkat egy szélesebb valóság számára.
Ennek a szélesebb valóságnak a személyes megtapasztalása zavarodottságot is okozhat. Egyes emberek ilyenkor úgy érzik, hogy a reális és spirituális világ között ide-oda rángatják őket. A két világ között azonban egyensúlyt kell teremteni.
Ha ezzel az archetípussal kapcsolatban romboló képek merülnek fel, ezek arra utalnak, hogy az Ego (Belső Én) erejét elhanyagoltuk.
Ebben az esetben pozitív változtatások szükségesek az ember életvitelében, ellenkező esetben az embernek gyakori, és egyre durvább figyelmeztetésekben lesz része, ami végül a fizikai síkra is kivetül betegség vagy baleset formájában.
Az Árnyék
Az árnyék az álomban az álmodóval azonos nemű személyként jelenik meg, és az álmodó nem emlékszik vissza rá. Lehet egy ködös, ösztönöktől vezérelt alak, amely időnként az álmodó mögött áll. Az álom kezdetekor látszólag az álmodóval ellentétes nemű, de az álom további részében kiderül, hogy az álmodóval azonos nemű.
Az árnyék azokat a képességeket testesíti meg, amelyeket az álmodó sosem fejlesztett ki magában, amiket elutasított. Az álmodó jellemének azokat a tulajdonságait öleli fel, amelyeket sosem ismert meg magában, amelyeket tagadott, amiről nem akart tudomást szerezni. Minden emberben ott lakozik az ő árnyéka, személyiségének az a része, amit még nem sikerült megismernie.
Az érzékeny áldozatkész ember árnyéka erőszakos és önző, a hősé gyáva, a művész árnyékát esetleg szadizmusra való hajlam jellemzi.
Fájdalmas felfedezés az árnyékkal való találkozás, mivel az ember számára megrázó élmény saját legrosszabb oldalának megismerése. Ha mégis sikerül alázattal közelíteni saját Árnyékunkhoz, megismerni és elfogadni őt, akkor az ember képessé válik elfogadni saját magát, nem akar többé megfelelni másnak, csak saját magának, nem tagadja többé önnön negatív tulajdonságait, hanem büszkén vállalja önmagát. Ez a kulcs más emberek megértéséhez is elvezeti az embert.
Ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy saját Árnyékunkat megfigyeljük, létezését elfogadjuk, és annak ismerjük el, ami, akkor olyan realitást teremthetünk, amely a valóságon, és nem a fantázián, az illúzión alapul. Sokszor csak így lehetséges újjáéleszteni olyan képességeket, amelyeket a személyiség rossz, romboló hatású oldalával együtt tudatosan elnyomtunk, eltemettünk. Ezt az Árnyék mögé rejtett életenergiát nem ellenségnek kell tekinteni, hanem sokkal inkább tanítónak, aki megmutatja gyengeségeinket.
Létezik egy mód arra, hogy saját Árnyékunkról nagyjából képet kapjunk.
Kössük össze azokat a tulajdonságokat, amelyeket más embereknél leginkább elutasítunk, valamint azokat, amelyek más emberekkel való kapcsolatunkban a legtöbb nehézséget okozzák. Az ember hajlamos azt hinni, hogy az így létrehozott lénynek semmi köze sincs őhozzá. Azonban ha megkérdezzük családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat arról, hogy az így létrehozott Árnyéknak egyes tulajdonságait felfedezik-e bennünk, akkor a válasz IGEN lesz. (Feltéve ha őszintén válaszolnak)
A makacs elutasítással, amellyel mások bizonyos tulajdonságait fogadjuk, valójában csak leplezzük attól való félelmünket, hogy pontosan ezeket az elutasított viselkedési formákat és véleményeket felfedezhetjük saját magunkban is.
Az álomban az Árnyék gyakran olyan személy képében jelenik meg, akitől félünk, akit elutasítunk, vagy akit irigylünk. A vele való találkozást kellemetlennek érezzük, és pont ez az, amiért nem lehet kikerülni, szükségszerűen be kell következnie. A fejlődés akkor kezdődik, amikor Árnyékunk megjelenési formáit elkezdjük megismerni, elfogadni, ahelyett, hogy homokba dugnánk a fejünket és nem vennénk róla tudomást.
Amint Árnyékunkat megismertük, elfogadtuk, az eddig elutasításra és védekezésre használt energia felszabadul, és saját fejlődésünk szolgálatába állítva felhasználható kreativitásra, tanulásra, fejlődésre, stb.
Ha valakiben nincs meg a hajlandóság arra, hogy személyiségének mindkét oldalát, a világosat és a sötétet is kutassa, annak olyan korlátokkal kell élnie, amelyek beszűkítik látókörét, behatárolják élete gazdagságát.
Az Én
Az embernek a megfigyelő, objektív része az Én, aki álomtevékenység közben megfigyeli az eseményeket. Az Én képviseli az ember tudatos részét, ezért az álom közben megjelenő konfliktusok inkább tudatosulnak benne mint más aspektusok.
Ha az Én személyiség leválasztódik a többi személyiség részről, akkor nem tudja a világot megfelelően megélni, aminek következményeképpen az adott személy önzővé, bizalmatlanná válik, nehézségei támadnak más emberekkel való kapcsolatában, és gyakran képtelen lesz arra, hogy más emberek véleményét elfogadja.
Tehát az Én az a része az embernek, aki a külső realitást megéli. A belső igazságokra való törekvés azonban hatással lehet a külső valóságra. Az egyensúlyt helyreállítani úgy lehet, hogy tárgyilagos önkritikát és türelmet kifejlesztve figyeljük saját magunkat. Ahhoz, hogy az egyensúly megmaradjon, az Ént ellenőrzés alá kell vonni.
Ajánlott írásaink
- Személyiség típusok és betegségeik
- Érzelmi intelligencia – ahol az igazi döntések születnek
- A tudatosság fejlődése – a fejlődési skála
- A gyógynövényes gyógyítás alapjai
