A taoizmus, Kína legősibb vallása és filozófiai rendszere, melyre Kína mint állam, mint hatalom épül és épült az elmúlt 2500 évben. A taoizmus mint ősi vallás vagy filozófia, alapjául szolgált a mindenkori kínai politikának, művészeteknek, orvoslásnak és minden egyéb tudománynak, mint például a harcművészeteknek, zenének, irodalomnak sőt még a konyha művészetnek is. Ebből ered a feng- shui is, ami az építészet és a tér rendezés tudománya.

A taoizmus eredete, a tudósok mai felfogása szerint, valamikor az i.e. 2 ik évezredre tehető, pontosabb meghatározás szerint kb. i.e. 1150 táján keletkezett első írásos összefoglalása, melyet, Ven király fia, csau herceg jegyzett le és Ji-king címmel (Változások könyve) képzi első írásos alapját a Tao filozófiájának.  Máig is az 5 legszentebb kínai könyv közé tartozik.

A filozófia lényege, hogy a világot Sang-ti teremtette (a jezsuita hittérítők a Bibliában szereplő Istent, ezen a néven fordították kínaira). Sang-ti létrehozta a világot, tien és tao formájában.
A tien az erő, mely a dolgoknak értelmet, formát, lényeget ad a tao pedig az az „út” amelyen a tien teremt, létrehoz. Kicsit tudományosabban  meghatározva, úgy mondhatnánk, hogy a tien az energia, ami mindent alkot, a tao pedig a tér és idő, melyben a teremetés megjelenik. De a taonak van még egy sajátossága, mivel a Sang-ti teremtménye (azaz Isten által alkotott) ezért hordozza magában az összes törvényszerűséget, azaz Isten természetét, a tien pedig hordozza magában az összes energiát. Tehát a taoóra tekinthetünk úgy is mint az univerzumban jelen lévő információra, a tienre pedig mint az energiára.

A taoizmus gyakorlatilag ezen filozófia alapján, azt mondja, hogy a dolgok törvényszerűségek szerint működnek, legyenek azok anyagiak, szellemiek vagy ember által fel nem foghatóak. Ez a törvényszerűség a tao, melyet sokszor út –nak is fordítanak, alegórikus értelemben.

A Tao használja a Jing és Jang fogalmát és ábráját, mely szerint a tao is duális, ellentét párból épül fel, mely harmonikusan egymásba hajlik és egymásból keletkezik, ebből a  harmonikus egységből származik ereje és természete.
A Jinget és Jangot tovább taglalják 8 különböző egységre, melyek a menny, tó, tűz, mennydörgés, szél, víz, hegy, föld. (Csien, Tüi, Li, Csen, Szun, Kán, Ken, Kvun) . Ebből a megközelítésből ered, hogy a kínaiak a 8 as számnak tulajdonítanak mágikus jelentőséget.
A taoizmus tehát a világ természetét írja le és azt vallja, hogy az ember, megfigyelve és megértve ezt az elvet, könnyebbé, teljesebbé és minden szempontból jobbá teheti az életét. Mert ezen erő fölött senkinek nincs hatalma és ha ez ellen próbál élni és cselekedni, akkor azzal önmagának és környezetének is csak ártalmára van.

Confucius_Laozi_BuddhaA taoizmus egyik legjelentősebb mestere, Lao Ce volt, aki  i.e. 600 körül született és i.e. 560 körül megírta a Tao te king című művét, mely a későbbi nagy kínai gondolkodókra és uralkodókra, vezetőkre is nagy hatást gyakorolt. A Tao te king –et Weöres Sándor fordította először magyarra, és a világ szinte minden nyelvén megjelent már.  Út és erény címmel jelent meg magyarul, de igazából inkább az „útról a bölcseknek” cím illene hozzá a legjobban a mai felfogás szerint.
Lao Ce nagy hatással volt kortársára, Konfuciuszra, aki valószínűleg Lao Ce tanítványa volt, hátra maradt feljegyzéseiből legalább is az derül, ki, hogy nagyon tisztelte a tőle idősebb mestert.

Egyes felfogás szerint maga Buddha is Konfuciusz és Lao Ce tanítványa volt, ezt ősi kínai festményeken meg is jelenítik.
Ezen a képen azt ábrázolják, ahogy Konfuciusz bemutatja a gyermek Buddhát, Lao Ce nek.

A Tao te king –ben, vers szerű versszakokba szedve fogalmazza meg Lao Ce a Tao val kapcsolatos tanításait és az emberi természetet, a társadalom vezérlő elveit és az egész világ működését és minden versszak egy megfigyelés, tanács és intelem is egyben.

Konfuciusz szerint,  „A bölcs felismeri a tao által nyújtott mintázatokat, és cselekvését azokhoz igazítja. Ekképpen a taóval egyesül, a természettel harmóniában él, és szándékai valóra válnak. A tao útján követve az ég és föld természetes folyamatait, ura lesz a világ dolgainak”.

NINCS KOMMENT

Válaszol