Érzelmi intelligencia – ahol az igazi döntések születnek

Az érzelmi intelligencia E.I. fogalma elsőként Edward Lee Thorndike munkájában jelenik meg, 1920 ban. Thorndike pszichológusként és egyetemi tanárként, a tanuláslélektan és neveléslélektan kiemelkedő kutatója volt és munkájában megfogalmazza a „társas intelligencia” kifejezést, mely az ember képességét fejezi ki a másokkal való kapcsolat és együttműködés kialakítására és fenntartására.
A későbbi kutatásokban (Howard Gardner, Peter Solvay és John Mayer, Daniel Goleman) már az intelligencia egy meghatározó területeként tartják számon a társas intelligenciát. 1995 ben, Nanvy Gibbs a Times magazinban, megjelent cikkben használta először az érzelmi intelligencia kifejezést.

Az intelligencia meghatározása

Először érdemes meghatározni az intelligencia fogalmát, amely önmagában egy igen komplex és több oldalról is megközelíthető fogalom.
Az intelligencia legegyszerűbb meghatározása, hogy a világ működési törvényszerűségeinek összessége.
Ez egy tudományos kifejezés arra az energetikai rendszerre, amely a világegyetem működését meghatározza, az univerzumok működésétől az atomi és szubatomi működésekig, és ezen belül és túl minden egyéb energiára, anyagra és törvényszerűségre is vonatkozik, beleértve az életünk egyszerűbb dolgait is, mint a környezetünk és mások megértése.
Az emberi intelligencia pedig az a fogalmi meghatározás, amivel egy ember képességét mérjük arra, hogy ebből a nagy információból, intelligenciából mit képes megérteni és hogyan képes azt beilleszteni a viselkedésébe, probléma kezelési módszereibe, egyszóval a külvilághoz való alkalmazkodásába.

Az intelligencia így több területre is tagolható, ahogy azt az intelligenciával foglalkozó kutatások és kutatók ezt elméleteikben már rég megfogalmazzák.

Az intelligencia kapcsán az I.Q. azaz intelligence quotient – intelligenciai hányados a legismertebb fogalom, mely adott személy logikus gondolkodási és probléma megoldási képességét méri, illetve jelöli. Ez alapján vannak, szellemi fogyatékosok, átlag alatti intelligenciájú, átlagos és átlag feletti intelligenciájú emberek illetve géniuszok vagy más néven zsenik.

Az érzelmi intelligencia meghatározása

Az elmúlt évtizedek fontos pszichológiai és társadalomtudományi felismerése, az érzelmi intelligencia, mely gyakorlatilag minden tudomány területre közvetlen hatással van.
Az érzelmi intelligencia E.I. – emotional intelligence – tulajdonsággal az ember azon képességét fejezik ki, mellyel képes önmaga és más emberek, élőlények érzelmeinek felismerésére, megértésére és akaratlagos befolyásolására.
Tehát a világban való létezés és a másokhoz való viszonyulás érzelmi képességének kifejezése és megértése.
Az érzelmekkel kapcsolatos kutatások, az elmúlt évtizedekben feltárták az érzelmek rendkívüli jelentőségét. A tudományos megközelítés mára kétséget kizáróan azt a nézetet vallja, hogy az érzelmek sokkal mélyebb személyiség befolyásoló tényezők, mint a tudatos gondolkodás. A tudatos gondolkodásunkat is az érzelmi mintáink alakítják ki, mivel ezek sokkal mélyebb és ősibb agyi területekhez tartoznak mint a kognitív képességeink.
Tehát érzelmeink megértése, pontos felismerése és hatásaiknak ismerete rendkívül fontos az életünk szempontjából.

Az érzelmi intelligencia jelentősége

Érzelmeink előre jelezhetik az időjárás változást, testi betegségeink kialakulását de még kibontakozóban lévő élethelyzeteinket is hamarabb ismerjük fel az érzelmeink által, mint az 5 érzékszervünk és gondolkodásunk segítségével. Nevezhetjük ezt hatodik érzéknek, vagy tudatalatti felismerésnek is.
Ha valaki elég érzékeny, hogy megjelenő érzelmeit felismerje és megfelelő bölcsességgel, önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy meg is értse azok üzenetét, akkor jó előre „megérezhet” dolgokat önmaga és a külvilág történéseivel kapcsolatban.
Ha ezt a képességünket fejlesszük, akkor egy idő után az érzelmeink megértésével eljutunk mások érzelmeinek megértéséhez is.
Ezzel a másokhoz való viszonyunkat és alkalmazkodó képességünket is sokkal hatékonyabb szintre tudjuk emelni. A saját érzelmeink megismerésével, mások érzelmeinek felismerésével és megértésével pedig egy olyan lehetőséghez jutunk, ami a megszokott érzékszervi és anyagi érzékelésen felül áll és jelentősen megkönnyíti az e világi létezésünket.

Az érzelmi intelligencia skála

Minden ember rendelkezik az érzelmi intelligenciával, a kognitív intelligenciához hasonlóan. Viszont ez sokkal nehezebben mérhető egzakt feladatokon keresztül.
Ha az I.Q. hoz hasonlóan szeretnénk felvázolni az érzelmi intelligenciát akkor, a teljes önmagunkba fordulás, világ utálat, totális szégyenérzet és önmagunk életképtelenné nyilvánítása lehet az érzelmi intelligencia totális negatív oldala. Ez a szint a fizikai megsemmisülés határa.
A skála másik oldalán, a totális érzelmi kitágulás, önmagunk meghaladása (az egónk felülmúlása), a világ teljes elfogadása és szeretete jellemezheti az „érzelmi géniuszokat”.
A kettő között pedig egy nagyon széles terület helyezkedik el, mely a negatív érzelmek, mint a depresszió, félelem, szorongás, düh, harag érzéseit tartalmazza, valamint a beképzeltség, totális önzés, pesszimizmus, unalom és semmisség érzéseit.
Az érzelmi területünk jobbik fele a reménykedéssel, bizakodással, elégedettséggel, optimizmussal hajlik a pozitív érzelmek területére, mely a lelkesség, rajongás, szenvedély és hála érzésein át jut el a szeretet tiszta érzéséig.

Az érzelmi intelligencia tehát lényegében azon képességünk, ahogyan képesek vagyunk a pozitív érzések megélésére és annak felismerésére, hogy ezen érzelmeket ne csak önmagunkban de környezetünkben is képesek legyünk kiváltani. Egy ember minél sikeresebb ebben, azaz minél inkább képes önmagában és másokban is a pozitív érzelmek kiváltására, annál magasabb érzelmi intelligenciával rendelkezik.

Ajánlott írásaink

• A tudatosság fejlődése – a személyiség fejlődés kezdeti szakaszai
• DMT – a lélek molekulája
• Álomfejtés – a személyiségünk Árnyék része
  
• Mentális egészség – a megbocsátás és az egészség kapcsolata

Nyugtató és altató teakeverékek házilag